Econventio: egyre fontosabbnak tartják a pénzügyi ismereteket a középiskolások
Az Econventio Egyesület felmérései alapján egyre fontosabbnak tartják a pénzügyi ismereteket a középiskolások - közölte Sápi Ákos, a civil szervezet elnöke kedden Szegeden.
Az egyesület megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencia sajtótájékoztatóján a szakember elmondta, 2010-ben, a svájcifrank-válságot követően hozták létre a a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával (SZTE GTK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve kutatócsoportjukat, annak érdekében, hogy vizsgálják és fejlesszék a középiskolások és a felnőttek pénzügyi tudatosságát.
Az egyesület által kidolgozott online tesztet másfél évtized alatt több mint háromszáz iskolában 144 ezren töltötték ki. A felmérésben a konkrét ismereteket ellenőrző kérdések mellett kíváncsiak a kitöltők attitűdjére is, ez alapján jelentős fejlődés tapasztalható a pénzhez való hozzáállásban és pénzügyi ismeretek fontosságában - közölte az elnök.
Az egyesület elindítja a három célcsoportot, az iskolák mellett a családokat és munkáltatókat megcélzó Közösségi pénzügyek programját. A kezdeményezéshez olyan foglalkoztatók csatlakoznak, melyek saját dolgozóik körében szeretnék nemcsak mérni, hanem fejleszteni is a pénzügyi tudatosságot - tudatta Sápi Ákos.
Kovács Péter, az SZTE GTK Pénzügyi és Gazdaságelemzési Intézetének vezetője kifejtette, kutatásukban felmérik az általános gazdasági és pénzügyi ismereteket, a befektetésekkel és megtakarításokkal kapcsolatos tudást, a munka világát és a nyugdíj-megtakarításokat érintő jártasságot a kilencediktől a végzős évfolyamig.
A felmérés alapján a diákok átlagteljesítménye nem változott szignifikánsan, átlagosan 43 százalékos eredményt érnek el, a harminc kérdés közül 13-14-re adnak helyes választ. Tavaly a technikusi képzésben résztvevők átlagteljesítménye volt a legmagasabb.
Ugyanakkor vannak részterületek, ahol látványos a javulás: míg 2012-ben a középiskolásoknak csak 37, addig tavaly már 62 százaléka tudott különbséget tenni bruttó és nettó fizetés között. Szintén pozitív változás figyelhető meg a biztonságos digitális pénzügyi ismeretek területén, míg 2020-ban a diákok 41 százaléka tudta, hogy internetes áruházak nem kérhetik el a bankkártya-adatokat emailben, addig ez az arány 2024-re 67 százalékra növekedett - mondta a kutató.
Megfigyelhető, hogy tíz évvel ezelőtt a diákok pénzügyi ismereteik megszerzésében leginkább a családra támaszkodtak, jelenleg az iskola az elsődleges forrás. A fiatalok fontosnak tartják az öngondoskodást, hogy már első fizetésüktől kezdve félretegyenek későbbre. Hetven százalékuk bízik abban, hogy 30 éves korára képes lesz stabil egzisztenciát kiépíteni - tudatta az egyetemi oktató.
(Forrás: MTI)
Az egyesület megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencia sajtótájékoztatóján a szakember elmondta, 2010-ben, a svájcifrank-válságot követően hozták létre a a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával (SZTE GTK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve kutatócsoportjukat, annak érdekében, hogy vizsgálják és fejlesszék a középiskolások és a felnőttek pénzügyi tudatosságát.Az egyesület által kidolgozott online tesztet másfél évtized alatt több mint háromszáz iskolában 144 ezren töltötték ki. A felmérésben a konkrét ismereteket ellenőrző kérdések mellett kíváncsiak a kitöltők attitűdjére is, ez alapján jelentős fejlődés tapasztalható a pénzhez való hozzáállásban és pénzügyi ismeretek fontosságában - közölte az elnök.
Az egyesület elindítja a három célcsoportot, az iskolák mellett a családokat és munkáltatókat megcélzó Közösségi pénzügyek programját. A kezdeményezéshez olyan foglalkoztatók csatlakoznak, melyek saját dolgozóik körében szeretnék nemcsak mérni, hanem fejleszteni is a pénzügyi tudatosságot - tudatta Sápi Ákos.
Kovács Péter, az SZTE GTK Pénzügyi és Gazdaságelemzési Intézetének vezetője kifejtette, kutatásukban felmérik az általános gazdasági és pénzügyi ismereteket, a befektetésekkel és megtakarításokkal kapcsolatos tudást, a munka világát és a nyugdíj-megtakarításokat érintő jártasságot a kilencediktől a végzős évfolyamig.
A felmérés alapján a diákok átlagteljesítménye nem változott szignifikánsan, átlagosan 43 százalékos eredményt érnek el, a harminc kérdés közül 13-14-re adnak helyes választ. Tavaly a technikusi képzésben résztvevők átlagteljesítménye volt a legmagasabb.
Ugyanakkor vannak részterületek, ahol látványos a javulás: míg 2012-ben a középiskolásoknak csak 37, addig tavaly már 62 százaléka tudott különbséget tenni bruttó és nettó fizetés között. Szintén pozitív változás figyelhető meg a biztonságos digitális pénzügyi ismeretek területén, míg 2020-ban a diákok 41 százaléka tudta, hogy internetes áruházak nem kérhetik el a bankkártya-adatokat emailben, addig ez az arány 2024-re 67 százalékra növekedett - mondta a kutató.
Megfigyelhető, hogy tíz évvel ezelőtt a diákok pénzügyi ismereteik megszerzésében leginkább a családra támaszkodtak, jelenleg az iskola az elsődleges forrás. A fiatalok fontosnak tartják az öngondoskodást, hogy már első fizetésüktől kezdve félretegyenek későbbre. Hetven százalékuk bízik abban, hogy 30 éves korára képes lesz stabil egzisztenciát kiépíteni - tudatta az egyetemi oktató.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások