Elemzők: Görögország megtette az első lépést, hogy megkapja az új hitelcsomagot, de vannak kockázatok
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a görög parlament megtette az első lépést azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramot, de a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése miatt vannak kockázatok.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elmondta: mind a sikeres parlamenti szavazás, mind a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani. A piaci szereplők nem lélegezhetnek fel egészen a görög helyzetben továbbra is benne rejlő kockázatok miatt, hiszen még az eurózóna számos tagállamának törvényhozásában ratifikálni kell a mentőcsomagot előkészítő intézkedéseket - tette hozzá.
Kifejtette: bár a 300 fős parlamentben a 229 támogató szavazat sima eredményt sugall, de a szavazatok összetételét tekintve egyben azt is jelenti, hogy a görög miniszterelnök parlamenti támogatottsága jelentősen megcsappant. Az igenek többsége ugyanis számos ellenzéki képviselő támogatásával, 32 kormánypárti nem-szavazattal alakult ki.
A CIB Bank elemzője a stabilitás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a valószínűnek tartott kormányátalakítás milyen változásokat hoz majd.
Hozzátette: az athéni szavazás eredménye azonban megnyithatja az utat Görögország számára olyan áthidaló hitelek felé, melyek segítségével eleget tud tenni az elmaradt, illetve a július-augusztusban esedékes kötelezettségeinek.
Emellett szintén már rövid távon megoldásra vár a görög bankrendszer helyzete, ebből a szempontból is pozitív a szavazás, amely segítheti az EKB likviditás-nyújtásával kapcsolatban várható döntéseket.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szintén kiemelte: az, hogy a vezető görög kormánypártból 38-an nem támogatták a javaslatokat, megkérdőjelezheti a kormány működőképességét, mivel így elveszett a kormánytöbbség a parlamentben.
Rámutatott: a tárgyalások megkezdéséhez még hat euró-övezeti tagállam parlamentjének is szavazni kell, köztük az igen kritikus holland, finn és észt parlamentnek is, ugyanakkor a német alsóház feltehetően megszavazza a tárgyalások megkezdését.
Suppan Gergely kifejtette: csütörtökön dönt az EKB a görög bankrendszernek nyújtott ELA-ról (likviditási gyorssegélyről), valamint igen gyorsan meg kell állapodni az átmeneti finanszírozásról is, mielőtt hétfőn az EKB felé lejár egy 3,5 milliárd eurónyi görög tartozás.
Elmondta: ezt feltehetően az EFSM (Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus) fogja nyújtani 7 milliárd euró értékben, amit a később az eurózóna külön intézményesített mentőalapjával, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötött megállapodás keretéből fizetnek vissza.
Ahhoz, hogy az EFSM pénzügyi segítséget tudjon nyújtani, a nem euróövezeti EU tagállamok hozzájárulása is szükséges, ezt azonban Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Csehország egyaránt elutasítja. Az EFSM támogatásához azonban elégséges 65 százalékos támogatottság, így feltehetően a nem támogató tagállamok nem akadályozzák meg ennek működésbe hozását.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: "most a tűzoltáshoz megvolt a többség, de a következő 1-3 évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, az szinte lehetetlen küldetésnek tűnik". A szakember szerint a következő napokban biztosítani kell a görög bankrendszer beindításához szükséges forrásokat az Európai Központi Bank részéről, és az Európai Parlamentnek is döntenie kell a görög programról.
Úgy vélte: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a tárgyalásokon nem lesz könnyű dolga, mivel az Európai Unió komoly biztosítékokat kér majd, hogy az esetleges görög kormányváltás esetén is végrehajthatóak legyenek az előírt lépések, miközben várhatóan jelentős belpolitikai nyomás nehezedik majd a miniszterelnökre.
Kiemelte: piaci szempontból megnyugvást hoz a görög parlament döntése, de a befektetők tisztában vannak a kockázatokkal. Most az látszik valószínűnek, hogy Görögország, ha súlyos megszorítások árán is, de az eurózóna tagjaként oldja meg a válságot.
A görög adósságtörlesztés továbbra is nagy kérdés, az adósság-elengedés nem tűnik valószínűnek, de arra van esély, hogy a görögök könnyítéseket kapnak, türelmi idő beiktatásával - mondta a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Balatoni András az ING Bank vezető elemzője kifejtette: a görög parlamenti döntéshozók a megszorító intézkedések megszavazásával a kisebbik rossz lehetőségét választották, amely ugyan ismét recesszióba süllyesztheti az országot, azonban hosszú távon lehetőséget kínál arra, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon.
Kitért arra, hogy a megszorítások elutasítása esetében Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából, az országra már nem terjedne ki az Európai Központi Bank likviditási programja, vagyis ismét be kellene vezetniük a drachmát.
Balatoni András emlékeztetett arra, hogy 2014 végén még 2-3 százalékos gazdasági növekedést vártak Görögországban, a mostani növekedési kilátások azonban sokkal rosszabbak.
MTI
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elmondta: mind a sikeres parlamenti szavazás, mind a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani. A piaci szereplők nem lélegezhetnek fel egészen a görög helyzetben továbbra is benne rejlő kockázatok miatt, hiszen még az eurózóna számos tagállamának törvényhozásában ratifikálni kell a mentőcsomagot előkészítő intézkedéseket - tette hozzá.
Kifejtette: bár a 300 fős parlamentben a 229 támogató szavazat sima eredményt sugall, de a szavazatok összetételét tekintve egyben azt is jelenti, hogy a görög miniszterelnök parlamenti támogatottsága jelentősen megcsappant. Az igenek többsége ugyanis számos ellenzéki képviselő támogatásával, 32 kormánypárti nem-szavazattal alakult ki.
A CIB Bank elemzője a stabilitás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a valószínűnek tartott kormányátalakítás milyen változásokat hoz majd.
Hozzátette: az athéni szavazás eredménye azonban megnyithatja az utat Görögország számára olyan áthidaló hitelek felé, melyek segítségével eleget tud tenni az elmaradt, illetve a július-augusztusban esedékes kötelezettségeinek.
Emellett szintén már rövid távon megoldásra vár a görög bankrendszer helyzete, ebből a szempontból is pozitív a szavazás, amely segítheti az EKB likviditás-nyújtásával kapcsolatban várható döntéseket.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szintén kiemelte: az, hogy a vezető görög kormánypártból 38-an nem támogatták a javaslatokat, megkérdőjelezheti a kormány működőképességét, mivel így elveszett a kormánytöbbség a parlamentben.
Rámutatott: a tárgyalások megkezdéséhez még hat euró-övezeti tagállam parlamentjének is szavazni kell, köztük az igen kritikus holland, finn és észt parlamentnek is, ugyanakkor a német alsóház feltehetően megszavazza a tárgyalások megkezdését.
Suppan Gergely kifejtette: csütörtökön dönt az EKB a görög bankrendszernek nyújtott ELA-ról (likviditási gyorssegélyről), valamint igen gyorsan meg kell állapodni az átmeneti finanszírozásról is, mielőtt hétfőn az EKB felé lejár egy 3,5 milliárd eurónyi görög tartozás.
Elmondta: ezt feltehetően az EFSM (Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus) fogja nyújtani 7 milliárd euró értékben, amit a később az eurózóna külön intézményesített mentőalapjával, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötött megállapodás keretéből fizetnek vissza.
Ahhoz, hogy az EFSM pénzügyi segítséget tudjon nyújtani, a nem euróövezeti EU tagállamok hozzájárulása is szükséges, ezt azonban Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Csehország egyaránt elutasítja. Az EFSM támogatásához azonban elégséges 65 százalékos támogatottság, így feltehetően a nem támogató tagállamok nem akadályozzák meg ennek működésbe hozását.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: "most a tűzoltáshoz megvolt a többség, de a következő 1-3 évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, az szinte lehetetlen küldetésnek tűnik". A szakember szerint a következő napokban biztosítani kell a görög bankrendszer beindításához szükséges forrásokat az Európai Központi Bank részéről, és az Európai Parlamentnek is döntenie kell a görög programról.
Úgy vélte: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a tárgyalásokon nem lesz könnyű dolga, mivel az Európai Unió komoly biztosítékokat kér majd, hogy az esetleges görög kormányváltás esetén is végrehajthatóak legyenek az előírt lépések, miközben várhatóan jelentős belpolitikai nyomás nehezedik majd a miniszterelnökre.
Kiemelte: piaci szempontból megnyugvást hoz a görög parlament döntése, de a befektetők tisztában vannak a kockázatokkal. Most az látszik valószínűnek, hogy Görögország, ha súlyos megszorítások árán is, de az eurózóna tagjaként oldja meg a válságot.
A görög adósságtörlesztés továbbra is nagy kérdés, az adósság-elengedés nem tűnik valószínűnek, de arra van esély, hogy a görögök könnyítéseket kapnak, türelmi idő beiktatásával - mondta a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Balatoni András az ING Bank vezető elemzője kifejtette: a görög parlamenti döntéshozók a megszorító intézkedések megszavazásával a kisebbik rossz lehetőségét választották, amely ugyan ismét recesszióba süllyesztheti az országot, azonban hosszú távon lehetőséget kínál arra, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon.
Kitért arra, hogy a megszorítások elutasítása esetében Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából, az országra már nem terjedne ki az Európai Központi Bank likviditási programja, vagyis ismét be kellene vezetniük a drachmát.
Balatoni András emlékeztetett arra, hogy 2014 végén még 2-3 százalékos gazdasági növekedést vártak Görögországban, a mostani növekedési kilátások azonban sokkal rosszabbak.
MTI
Hozzászólások