Elemzők: megfelelt a várakozásoknak az alapkamat tartása
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2018 végéig maradhat az alapkamat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank ne lazítana tovább a pénzügyi kondíciókon, a 3 hónapos bankközi (Bubor) kamat 0,23 százalék, ami az elemző szerint még tovább csökkenhet. A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog - mutatott rá.
A bank becslése szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács preferenciájával. A piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körülire emelkedhet. Az Erste elemzője szerint a monetáris tanács változtatni fog a kommunikációján, azért, hogy ezeket a várakozásokat mérsékelje és egyértelművé tegye, hogy hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat.
Érdemes lesz figyelni a nagy jegybankokat - fűzte hozzá. Az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét is - mutatott rá az elemző. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője sem számít kamatemelésre 2018 közepéig.
Kifejtette: a jegybank a monetáris politika finomhangolására használt, nem szokványos eszközei közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,25 százalék alá csökkent.
Emlékeztetett, a monetáris tanács tavaly decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetően, amikor egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az Inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad - vélekedett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője kommentárjában kifejtette: lényeges új elem a jegybank kamatdöntés után megjelent közleményében, hogy az MNB szerint 2018 első felében elérhető lehet a 3 százalékos inflációs cél. Az elemző várakozása szerint márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a jegybank a második negyedévre vonatkozóan.
Az MNB vezetőinek néhány nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentős élénkülésére van szükség - fejtette ki. Ezt a jegybank segítheti a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételével, a bankváltás könnyítésével, amely végső soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet.
Az elemző szerint a rögzített kamatozású hiteleknél is lazulhatnak az adósságfék-szabályok, igaz, minimális mértékben.
MTI
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank ne lazítana tovább a pénzügyi kondíciókon, a 3 hónapos bankközi (Bubor) kamat 0,23 százalék, ami az elemző szerint még tovább csökkenhet. A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog - mutatott rá.
A bank becslése szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács preferenciájával. A piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körülire emelkedhet. Az Erste elemzője szerint a monetáris tanács változtatni fog a kommunikációján, azért, hogy ezeket a várakozásokat mérsékelje és egyértelművé tegye, hogy hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat.
Érdemes lesz figyelni a nagy jegybankokat - fűzte hozzá. Az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét is - mutatott rá az elemző. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője sem számít kamatemelésre 2018 közepéig.
Kifejtette: a jegybank a monetáris politika finomhangolására használt, nem szokványos eszközei közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,25 százalék alá csökkent.
Emlékeztetett, a monetáris tanács tavaly decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetően, amikor egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az Inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad - vélekedett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője kommentárjában kifejtette: lényeges új elem a jegybank kamatdöntés után megjelent közleményében, hogy az MNB szerint 2018 első felében elérhető lehet a 3 százalékos inflációs cél. Az elemző várakozása szerint márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a jegybank a második negyedévre vonatkozóan.
Az MNB vezetőinek néhány nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentős élénkülésére van szükség - fejtette ki. Ezt a jegybank segítheti a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételével, a bankváltás könnyítésével, amely végső soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet.
Az elemző szerint a rögzített kamatozású hiteleknél is lazulhatnak az adósságfék-szabályok, igaz, minimális mértékben.
MTI
Hozzászólások