Elfogadták Székesfehérvár költségvetését, 89,5 milliárd forint a főösszeg
Székesfehérvár költségvetését 89,5 milliárd forintos főösszeggel elfogadták a képviselők a pénteki közgyűlésen.
A testület 16 igen és 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a tervezet vitájában hangsúlyozta, hogy egy stabil, biztonságos működést és jelentős fejlesztéseket magába foglaló költségvetést fogadhatnak el. Fontosnak nevezte, hogy sem működési, sem fejlesztési hitellel nem számolnak.
Farkas László (független) elmondta, hogy a fehérvári lakosok továbbra sem fizetnek helyi adót, miközben 1,4 milliárdos béremelés jut a városi dolgozóknak. Fazakas Attila (Fehérvárért Közösen Egyesület) frakcióvezető szerint sok pozitív lépést tartalmaz a költségvetés, ám azt azért nem támogatják, mert rekordmagas a szolidaritási adó mértéke, több járda- és útfelújítást kellene tartalmaznia, és hiányzik belőle a bérlakásépítés.
Végh Annamária (Mi Hazánk) tanácsnok úgy vélte, sok előnyös kezdeményezés van a tervezetben, ugyanakkor szorgalmazta, hogy a szolidaritási hozzájárulást kizárólag az agglomerációban lehessen felhasználni.
Pásztor Eszter (MKKP) hiányolta a fenntartható városfejlesztést, a klímastratégiát és a fenntartható közlekedés stratégiáját, mint ahogy az egészségterv elfogadását is.
Juhász László (Válasz FCF) a belváros zöldítését és útfejlesztések növelését javasolta, üdvözölte a fiatalokat célzó programokat és a társadalmi szervezetek pályázati lehetőségeit, valamint szorgalmazta a 2038-as Szent István-emlékévre való felkészülés és a Királyok városa jelleg erősítését.
Molnár Tamás (Fidesz) frakcióvezető az emelte ki, hogy oktatásra 7,7 milliárd, kulturális intézmények működésére 6,8 milliárd forint jut, de tartalmaz a büdzsé 5-10 százalékos béremeléseket is az önkormányzati dolgozók esetében.
Az elfogadott rendelet szerint Székesfehérvár 89,5 milliárd forintból gazdálkodhat 2026-ban, a város hitelfelvétellel nem számol, hitelállománya továbbra is nulla forint, illetve kimagasló, 12 milliárd forintnál is magasabb összegű tartalékkal számol. A saját bevétel 42,5 milliárdot tesz ki, ebből a helyi iparűzési adó 31 milliárd forint, a működtetés állami finanszírozása címén pedig 12,3 milliárd forint bevétel érkezik Székesfehérvárra.
A kiadási oldalon működtetési, jóléti, térségi feladatokra 60,5 milliárd forintot költ a város, ebből a szolidaritási hozzájárulás 9,5 milliárd, a Területfejlesztési Alap 0,3, a fejlesztési, felújítási célú kiadások pedig 16,7 milliárd forintot tesznek ki.
(Forrás: MTI)
A testület 16 igen és 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a tervezet vitájában hangsúlyozta, hogy egy stabil, biztonságos működést és jelentős fejlesztéseket magába foglaló költségvetést fogadhatnak el. Fontosnak nevezte, hogy sem működési, sem fejlesztési hitellel nem számolnak.Farkas László (független) elmondta, hogy a fehérvári lakosok továbbra sem fizetnek helyi adót, miközben 1,4 milliárdos béremelés jut a városi dolgozóknak. Fazakas Attila (Fehérvárért Közösen Egyesület) frakcióvezető szerint sok pozitív lépést tartalmaz a költségvetés, ám azt azért nem támogatják, mert rekordmagas a szolidaritási adó mértéke, több járda- és útfelújítást kellene tartalmaznia, és hiányzik belőle a bérlakásépítés.
Végh Annamária (Mi Hazánk) tanácsnok úgy vélte, sok előnyös kezdeményezés van a tervezetben, ugyanakkor szorgalmazta, hogy a szolidaritási hozzájárulást kizárólag az agglomerációban lehessen felhasználni.
Pásztor Eszter (MKKP) hiányolta a fenntartható városfejlesztést, a klímastratégiát és a fenntartható közlekedés stratégiáját, mint ahogy az egészségterv elfogadását is.
Juhász László (Válasz FCF) a belváros zöldítését és útfejlesztések növelését javasolta, üdvözölte a fiatalokat célzó programokat és a társadalmi szervezetek pályázati lehetőségeit, valamint szorgalmazta a 2038-as Szent István-emlékévre való felkészülés és a Királyok városa jelleg erősítését.
Molnár Tamás (Fidesz) frakcióvezető az emelte ki, hogy oktatásra 7,7 milliárd, kulturális intézmények működésére 6,8 milliárd forint jut, de tartalmaz a büdzsé 5-10 százalékos béremeléseket is az önkormányzati dolgozók esetében.
Az elfogadott rendelet szerint Székesfehérvár 89,5 milliárd forintból gazdálkodhat 2026-ban, a város hitelfelvétellel nem számol, hitelállománya továbbra is nulla forint, illetve kimagasló, 12 milliárd forintnál is magasabb összegű tartalékkal számol. A saját bevétel 42,5 milliárdot tesz ki, ebből a helyi iparűzési adó 31 milliárd forint, a működtetés állami finanszírozása címén pedig 12,3 milliárd forint bevétel érkezik Székesfehérvárra.
A kiadási oldalon működtetési, jóléti, térségi feladatokra 60,5 milliárd forintot költ a város, ebből a szolidaritási hozzájárulás 9,5 milliárd, a Területfejlesztési Alap 0,3, a fejlesztési, felújítási célú kiadások pedig 16,7 milliárd forintot tesznek ki.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások