Forinthitelek – Jogerősen is pert vesztett a Sopron Bank
Helyben hagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a Sopron Bank Burgenland Zrt. forinthiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön Budapesten kihirdetett határozatában.
A bíróság egyben 800 ezer forint plusz áfa másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes pénzintézetet. A rövid szóbeli indoklás szerint a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, valamint nem megalapozott az Európai Unió Bíróságához valamint az Alkotmánybírósághoz való fordulás iránti kérelme sem.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság teljes körűen elbírálta a keresetet és helyesen mellőzte a felperes által felajánlott bizonyítást.
Az előadó bíró közölte: az első fokon eljáró törvényszék a tényállást részben hiányosan állapította meg, azonban érdemben helytálló következtetéseket vont le, ezért a másodfokú bíróság részben kiegészítette a tényállást. Rámutatott: megalapozatlan volt a felperes kérelme a részleges érvénytelenség megállapítására, mivel nem volt önállóan kezelhető szerződéses kikötés.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék korábban elutasította a pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a bank általános szerződési feltételeinek (ászf) érvényességét és tisztességességét kísérelte meg bizonyítani.
A felperes bank fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva egyebek mellett, hogy az elsőfokú határozat indoklása hiányos, ezért megalapozatlan az ászf-ek tisztességtelennek minősítése.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a határozathirdetést megelőző tárgyalás során kiemelte, hogy komoly megítélésbeli különbség van egy ponton a felperes és az alperes között. A pénzintézet szerint “teljesen rendben van”, ha a fogyasztó az interneten keres utána az ászf egyes kifejezéseinek tartalmára, az alperes szerint azonban ez önmagában bizonyítja, hogy az ászf nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének – fejtette ki.
MTI
A bíróság egyben 800 ezer forint plusz áfa másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes pénzintézetet. A rövid szóbeli indoklás szerint a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, valamint nem megalapozott az Európai Unió Bíróságához valamint az Alkotmánybírósághoz való fordulás iránti kérelme sem.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság teljes körűen elbírálta a keresetet és helyesen mellőzte a felperes által felajánlott bizonyítást.
Az előadó bíró közölte: az első fokon eljáró törvényszék a tényállást részben hiányosan állapította meg, azonban érdemben helytálló következtetéseket vont le, ezért a másodfokú bíróság részben kiegészítette a tényállást. Rámutatott: megalapozatlan volt a felperes kérelme a részleges érvénytelenség megállapítására, mivel nem volt önállóan kezelhető szerződéses kikötés.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék korábban elutasította a pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a bank általános szerződési feltételeinek (ászf) érvényességét és tisztességességét kísérelte meg bizonyítani.
A felperes bank fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva egyebek mellett, hogy az elsőfokú határozat indoklása hiányos, ezért megalapozatlan az ászf-ek tisztességtelennek minősítése.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a határozathirdetést megelőző tárgyalás során kiemelte, hogy komoly megítélésbeli különbség van egy ponton a felperes és az alperes között. A pénzintézet szerint “teljesen rendben van”, ha a fogyasztó az interneten keres utána az ászf egyes kifejezéseinek tartalmára, az alperes szerint azonban ez önmagában bizonyítja, hogy az ászf nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének – fejtette ki.
MTI
Hozzászólások