Inflációs jelentés: a fogyasztóiár-index csak 2017 második felében közelítheti meg a középtávú célt
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentésében tartósan alacsony inflációs környezettel számol, a jegybanki szakértők szerint a fogyasztóiár-index a korábban feltételezettnél mintegy fél évvel később, csak 2017 második felében közelítheti meg (a 3 százalékos) középtávú inflációs célt.
Az Inflációs jelentés szerint a gazdasági növekedésben egyre markánsabb szerephez jut a belföldi kereslet élénkülése. Az alacsony infláció, illetve jövőre az szja kulcsának csökkentése növeli a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét.
Az aktuális szeptemberi jelentésben a háztartások fogyasztásának bővülését 2015-ben 3,3 százalékra várják az MNB elemzői, júniusban még 3,2 százalék volt a várakozás. Jövőre a lakossági fogyasztás 3,2 százalékkal nő a korábban várt 3,0 százalék helyett.
A beruházások az idén 2,7 százalékkal bővülnek, jövőre az idei évhez képest 3,2 százalékkal csökkennek, főleg az uniós források mérséklődése miatt.
Az Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai szerint zéró (0 százalékos) inflációval számol az MNB 2015-ben - ugyanúgy, mint a márciusi jelentésében -, miközben az előző jelentésben még 0,3 százalékos éves átlagos inflációt jelzett előre. A jövő évi inflációra vonatkozó várakozását pedig tovább csökkentette az MNB 1,9 százalékosra, miután a prognózis szerint júniusban még 2,4 százalékosra várták.
Az MNB elemzői úgy látják, az infláció idén és jövőre is azért marad el érdemben a középtávú céltól, mert rendkívül kedvező a globális költség-környezet és a gazdaságban továbbra is szabad kapacitások maradnak fenn. Az idei év végéhez közeledve már némileg erősödhet az infláció, később pedig a lakossági fogyasztás folytatódó élénkülésével, a béremelkedés erősödésével már az évek óta stabilan alacsony inflációs alapmutatók is emelkedhetnek. Az infláció emelkedése azonban elhúzódó folyamat lesz az MNB szerint.
Az előrejelzés szerint a keresetek idén 3,2, jövőre 3,7 százalékkal emelkednek a nemzetgazdaság átlagát tekintve, a versenyszférában azonban ennél nagyobb, 3,5, jövőre pedig 4,2 százalékos bruttó keresetemelkedés várható. A feszesebb munkapiac, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozzák. A reáljövedelem az MNB számításai szerint a korábban feltételezettnél jobban, az idén 3,1 helyett 3,4, jövőre a korábban várt 2,6 százalékkal szemben 2,9 százalékkal nő a jövedelemadó csökkentésének hatását is figyelembe véve.
A munkaerőpiacon is a kedvező folyamatok folytatódására számítanak a jegybank szekértői, a közmunkaprogramok mellett a versenyszférában is létszámbővülés várható. A foglalkoztatottság az idén 2,8, jövőre 2,4 százalékkal nő, amiből a versenyszférára 2,0, illetve 1,1 százalék jut. A munkanélküliség pedig az idei 6,8 százalékosról 6,2 százalékosra csökken 2016-ban.
A következő negyedévekben folytatódhat a hazai gazdaság növekedése és idénre 3 százalékot meghaladó növekedés várható. A finanszírozási - főként EU - források szűkülésével, valamint bázishatások miatt 2016-ban 2,5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. A jövő év második felétől a gazdasági növekedés ismét gyorsulhat a hitelezési aktivitás erősödésének, az EU-források újra növekvő lehívásának és a külső kereslet élénkülésének köszönhetően - jósolták a jegybank szakértői. A beruházásokban szerkezeti átalakulás várható, a hangsúly a magánberuházások felé tolódik el.
MTI
Az Inflációs jelentés szerint a gazdasági növekedésben egyre markánsabb szerephez jut a belföldi kereslet élénkülése. Az alacsony infláció, illetve jövőre az szja kulcsának csökkentése növeli a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét.
Az aktuális szeptemberi jelentésben a háztartások fogyasztásának bővülését 2015-ben 3,3 százalékra várják az MNB elemzői, júniusban még 3,2 százalék volt a várakozás. Jövőre a lakossági fogyasztás 3,2 százalékkal nő a korábban várt 3,0 százalék helyett.
A beruházások az idén 2,7 százalékkal bővülnek, jövőre az idei évhez képest 3,2 százalékkal csökkennek, főleg az uniós források mérséklődése miatt.
Az Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai szerint zéró (0 százalékos) inflációval számol az MNB 2015-ben - ugyanúgy, mint a márciusi jelentésében -, miközben az előző jelentésben még 0,3 százalékos éves átlagos inflációt jelzett előre. A jövő évi inflációra vonatkozó várakozását pedig tovább csökkentette az MNB 1,9 százalékosra, miután a prognózis szerint júniusban még 2,4 százalékosra várták.
Az MNB elemzői úgy látják, az infláció idén és jövőre is azért marad el érdemben a középtávú céltól, mert rendkívül kedvező a globális költség-környezet és a gazdaságban továbbra is szabad kapacitások maradnak fenn. Az idei év végéhez közeledve már némileg erősödhet az infláció, később pedig a lakossági fogyasztás folytatódó élénkülésével, a béremelkedés erősödésével már az évek óta stabilan alacsony inflációs alapmutatók is emelkedhetnek. Az infláció emelkedése azonban elhúzódó folyamat lesz az MNB szerint.
Az előrejelzés szerint a keresetek idén 3,2, jövőre 3,7 százalékkal emelkednek a nemzetgazdaság átlagát tekintve, a versenyszférában azonban ennél nagyobb, 3,5, jövőre pedig 4,2 százalékos bruttó keresetemelkedés várható. A feszesebb munkapiac, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozzák. A reáljövedelem az MNB számításai szerint a korábban feltételezettnél jobban, az idén 3,1 helyett 3,4, jövőre a korábban várt 2,6 százalékkal szemben 2,9 százalékkal nő a jövedelemadó csökkentésének hatását is figyelembe véve.
A munkaerőpiacon is a kedvező folyamatok folytatódására számítanak a jegybank szekértői, a közmunkaprogramok mellett a versenyszférában is létszámbővülés várható. A foglalkoztatottság az idén 2,8, jövőre 2,4 százalékkal nő, amiből a versenyszférára 2,0, illetve 1,1 százalék jut. A munkanélküliség pedig az idei 6,8 százalékosról 6,2 százalékosra csökken 2016-ban.
A következő negyedévekben folytatódhat a hazai gazdaság növekedése és idénre 3 százalékot meghaladó növekedés várható. A finanszírozási - főként EU - források szűkülésével, valamint bázishatások miatt 2016-ban 2,5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. A jövő év második felétől a gazdasági növekedés ismét gyorsulhat a hitelezési aktivitás erősödésének, az EU-források újra növekvő lehívásának és a külső kereslet élénkülésének köszönhetően - jósolták a jegybank szakértői. A beruházásokban szerkezeti átalakulás várható, a hangsúly a magánberuházások felé tolódik el.
MTI
Hozzászólások