Krónika 1. rész
Folytatta a jövő évi költségvetés előző nap megkezdett általános vitáját csütörtökön az Országgyűlés. A kormánypárti képviselők háborúellenesnek nevezték a javaslatot, a DK felszólalója pedig azt mondta, hogy hat éve nincsen gazdasági növekedés, és ezen a kabinet nem tud változtatni.
Fidesz: stratégiai ágazat a mezőgazdaság
Font Sándor (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta: a kormány stratégiai ágazatként kezeli a mezőgazdaságot, és komoly fejlődést ért el az ágazatban. Így 84 százalékkal emelkedett a területi termelékenység, ami az EU harmadik legjobb eredménye, sikerült ismét növekedési pályára állítani az uniós csatlakozás utáni években hanyatlásnak indult hazai állattenyésztést, valamint a feldolgozott termékek felé eltolni az addig alapanyag-központú exportot.
A képviselő kiemelte: kormányzati cél a feldolgozóipar további erősödésének elősegítése, és ezt a folyamatot támogatja a jövő évi költségvetés is, amely válságálló, versenyképes, gazdabarát rendszer kialakítását kívánja elősegíteni.
Font Sándor azt mondta, ha gyorsított eljárással az unióba erőltetik Ukrajnát, az a földalapú támogatási rendszer megszüntetését jelentené, és "gyakorlatilag minden forrás láthatatlanul az újonnan belépő Ukrajna számára megy".
Hangsúlyozta: hatalmas lenne az új tagállam támogatási igénye, ráadásul a pénz oroszlánrésze nem helyi gazdákhoz, hanem külföldi befektetőkhöz menne, hiszen Ukrajna kilenc legnagyobb - hektárszázezreken működő - mezőgazdasági cégének mindegyike külföldi offshore-vállalkozások tulajdonában van,
Megemlítette: Ukrajnában hiányzik számos olyan környezetvédelmi, állatjóléti és egyéb előírás, amelyeket az unióban betartanak és betartatnak, egy ilyen bővítés után korlátlanul érkezhetnének a közös piacra rendkívül rossz minőségben előállított, dömpingárú termékek.
DK: ez egy zavarosban halászó költségvetés
Zavarosban halászó költségvetésnek nevezte a tárgyalt törvényjavaslatot Varju László (DK), aki szerint a kormányzat és a körülötte lévő, csak saját gazdagodásával törődő vállalkozói kör a büdzsére fejőstehénként tekint.
Eközben - mondta - folyamatosan romlik a közszolgáltatások, így az egészségügy és az oktatás színvonala, aminek az az következménye, hogy a vagyonosok saját zsebből kifizetik majd ezeket, miközben a bérből és fizetésből élő milliók számára elérhetetlenné válnak.
Varju László arról beszélt: hat éve nincsen gazdasági növekedés, és ezen a kormány nem tud változtatni, viszont a lyukakat külföldi hitelekkel tömi be, miközben emberek millióinak keresete nem elég a megélhetésre, mind több fiatal képtelen családi támogatás nélkül elindulni az életben, például önálló lakáshoz jutni.
Ez az önök végjátéka - címezte szavait a kormányoldalnak Varju László, hozzátéve, ezzel a büdzséjavaslattal azt a látszatot akarják kelteni, "mintha akarnának valamit tenni ezért az országért".
KDNP: ez a költségvetés ösztönöz
Földi László (KDNP) azt mondta, hogy a büdzsé nem csupán egy számhalmaz, mert annak megvitatásakor a parlament Magyarország jövőjéről vitázik. A költségvetés világos, felelős válasz a jelenkor kihívásaira, a kormány letette a voksát a magyar emberek, a magyar családok, a magyar jövő mellett - emelte ki.
Úgy fogalmazott, hogy ez egy háborúellenes költségvetés, mert nem Brüsszel és Ukrajna, hanem a magyar családok támogatására költik a pénzt.
A 2026-os büdzsé erős alapokon nyugszik - értékelt a képviselő, hozzátéve, a gazdaság stabil, a foglalkoztatottság pedig magas.
Kiemelte, hogy a költségvetés középpontjában idén is az ember áll, különösen a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok. Hangsúlyozta, hogy jövőre minden eddiginél több forrást, 5600 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására, amiből 4800 milliárd családpolitikai célokra, nyolcszázmilliárd pedig a rezsivédelemre jut.
Ez a költségvetés nem megszorít, hanem ösztönöz - összegzett.
Kormány: Magyarország csak csővezetéken tud olajat beszerezni
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a DK-s Varju László szavaira reagálva kijelentette, hogy egy "számok nélküli vagdalkozást hallhattunk".
Hozzátette, amikor az ellenzéki képviselő azt rója fel a kormánynak, hogy Magyarország olcsó orosz olajat vásárol, akkor az ellen beszél, hogy a magyar emberek olcsón juthassanak energiához. "Mindig is tudtuk, hogy önöknek nincsen az ínyére a rezsicsökkentés, mindig is tudtuk, hogy voltaképpen a DK is ugyanolyan, mint a Tisza Párt, akik arra játszanak, hogy minél rosszabb legyen a magyar embereknek" - fogalmazott.
Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt csak csővezetéken tud olajat beszerezni. A kormány építi a csőhálózatot, de még mindig az orosz olaj az egyetlen normális megoldás, amelyen keresztül fenntartható Európa legolcsóbb lakossági energiaár-rendszere - közölte.
Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy az a baloldali kormány, aminek Varju László tagja volt, iskolákat és kórházakat zárt be, ráadásul komplett kórházakat adott magánvállalkozók kezébe.
Az államtitkár rámutatott, hogy a költségvetésben évről-évre nő a humán közszolgáltatásokra fordított összeg. Példaként említette, hogy míg 2010-ben a bruttó átlagkereset 202 ezer 500 forint volt, 2020-ra 391 ezer 200 forintra emelkedett, 2025-re pedig 664 ezer 700 forint lesz.
(Forrás: MTI)
Fidesz: stratégiai ágazat a mezőgazdaságFont Sándor (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta: a kormány stratégiai ágazatként kezeli a mezőgazdaságot, és komoly fejlődést ért el az ágazatban.
A képviselő kiemelte: kormányzati cél a feldolgozóipar további erősödésének elősegítése, és ezt a folyamatot támogatja a jövő évi költségvetés is, amely válságálló, versenyképes, gazdabarát rendszer kialakítását kívánja elősegíteni.
Font Sándor azt mondta, ha gyorsított eljárással az unióba erőltetik Ukrajnát, az a földalapú támogatási rendszer megszüntetését jelentené, és "gyakorlatilag minden forrás láthatatlanul az újonnan belépő Ukrajna számára megy".
Hangsúlyozta: hatalmas lenne az új tagállam támogatási igénye, ráadásul a pénz oroszlánrésze nem helyi gazdákhoz, hanem külföldi befektetőkhöz menne, hiszen Ukrajna kilenc legnagyobb - hektárszázezreken működő - mezőgazdasági cégének mindegyike külföldi offshore-vállalkozások tulajdonában van,
Megemlítette: Ukrajnában hiányzik számos olyan környezetvédelmi, állatjóléti és egyéb előírás, amelyeket az unióban betartanak és betartatnak, egy ilyen bővítés után korlátlanul érkezhetnének a közös piacra rendkívül rossz minőségben előállított, dömpingárú termékek.
DK: ez egy zavarosban halászó költségvetés
Zavarosban halászó költségvetésnek nevezte a tárgyalt törvényjavaslatot Varju László (DK), aki szerint a kormányzat és a körülötte lévő, csak saját gazdagodásával törődő vállalkozói kör a büdzsére fejőstehénként tekint.
Eközben - mondta - folyamatosan romlik a közszolgáltatások, így az egészségügy és az oktatás színvonala, aminek az az következménye, hogy a vagyonosok saját zsebből kifizetik majd ezeket, miközben a bérből és fizetésből élő milliók számára elérhetetlenné válnak.
Varju László arról beszélt: hat éve nincsen gazdasági növekedés, és ezen a kormány nem tud változtatni, viszont a lyukakat külföldi hitelekkel tömi be, miközben emberek millióinak keresete nem elég a megélhetésre, mind több fiatal képtelen családi támogatás nélkül elindulni az életben, például önálló lakáshoz jutni.
Ez az önök végjátéka - címezte szavait a kormányoldalnak Varju László, hozzátéve, ezzel a büdzséjavaslattal azt a látszatot akarják kelteni, "mintha akarnának valamit tenni ezért az országért".
KDNP: ez a költségvetés ösztönöz
Földi László (KDNP) azt mondta, hogy a büdzsé nem csupán egy számhalmaz, mert annak megvitatásakor a parlament Magyarország jövőjéről vitázik. A költségvetés világos, felelős válasz a jelenkor kihívásaira, a kormány letette a voksát a magyar emberek, a magyar családok, a magyar jövő mellett - emelte ki.
Úgy fogalmazott, hogy ez egy háborúellenes költségvetés, mert nem Brüsszel és Ukrajna, hanem a magyar családok támogatására költik a pénzt.
A 2026-os büdzsé erős alapokon nyugszik - értékelt a képviselő, hozzátéve, a gazdaság stabil, a foglalkoztatottság pedig magas.
Kiemelte, hogy a költségvetés középpontjában idén is az ember áll, különösen a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok. Hangsúlyozta, hogy jövőre minden eddiginél több forrást, 5600 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására, amiből 4800 milliárd családpolitikai célokra, nyolcszázmilliárd pedig a rezsivédelemre jut.
Ez a költségvetés nem megszorít, hanem ösztönöz - összegzett.
Kormány: Magyarország csak csővezetéken tud olajat beszerezni
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a DK-s Varju László szavaira reagálva kijelentette, hogy egy "számok nélküli vagdalkozást hallhattunk".
Hozzátette, amikor az ellenzéki képviselő azt rója fel a kormánynak, hogy Magyarország olcsó orosz olajat vásárol, akkor az ellen beszél, hogy a magyar emberek olcsón juthassanak energiához. "Mindig is tudtuk, hogy önöknek nincsen az ínyére a rezsicsökkentés, mindig is tudtuk, hogy voltaképpen a DK is ugyanolyan, mint a Tisza Párt, akik arra játszanak, hogy minél rosszabb legyen a magyar embereknek" - fogalmazott.
Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt csak csővezetéken tud olajat beszerezni. A kormány építi a csőhálózatot, de még mindig az orosz olaj az egyetlen normális megoldás, amelyen keresztül fenntartható Európa legolcsóbb lakossági energiaár-rendszere - közölte.
Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy az a baloldali kormány, aminek Varju László tagja volt, iskolákat és kórházakat zárt be, ráadásul komplett kórházakat adott magánvállalkozók kezébe.
Az államtitkár rámutatott, hogy a költségvetésben évről-évre nő a humán közszolgáltatásokra fordított összeg. Példaként említette, hogy míg 2010-ben a bruttó átlagkereset 202 ezer 500 forint volt, 2020-ra 391 ezer 200 forintra emelkedett, 2025-re pedig 664 ezer 700 forint lesz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások