Krónika 2. rész
Az MSZP a szociális szférában ígért béremelés fedezetét hiányolta, a Fidesz a nemzetbiztonsági szervezetek növekvő támogatását méltatta, a kormány pedig a szociális és önkormányzati szféra forrásbővülését mutatta be a 2026-os költségvetés általános vitájában csütörtökön a parlamentben.
MSZP: kevesebb jut jóléti kiadásokra és az önkormányzatoknak
Szabó Sándor (MSZP) szerint 2019 óta nem készült reális költségvetés, és bár néhány iparág próbálja "tartani a tempót", a gazdaság egésze hat éve stagnál. Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikáját a kínlódás jellemezte, az adatokat, de sokszor még azok előjelét sem sikerül eltalálnia a kormánynak.
A szociális területéről szólva jelezte: 2026-ban 2025-höz képest GDP-arányosan kevesebb, 24,6 helyett 24,1 százlék jut jóléti kiadásokra, melyeknek összege 16 év alatt a GDP 31 százalékáról esett vissza 24 százalékra.
Kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésből - Orbán Viktor ígérete ellenére - kimaradt a szociális szféra béremelésének fedezete.
Az önkormányzati szektorról szólva úgy értékelt: az elmúlt években folyamatos volt a hatáskörök átcsoportosítsa és ezzel együtt a forrásmegvonás, ráadásul számos bevételtől is megfosztották az önkormányzatokat.
A kormányzati elvonások leginkább a fővárost sújtják, de a megyei jogú városokat is nehéz helyzetbe hozzák - tette hozzá. Azt is mondta: a települések kétharmadának már nincs saját beétele, így feladatellátásuk kizárólag az állami támogatásoktól függ.
Az önkormányzatok által befizetendő szolidaritási adó majdnem 10 százalékkal emelkedik, míg 2025-ben 360 milliárd forintot, 2026-ban már 395,8 milliárd forintot kell befizetniük a településeknek a központi költségvetésbe - jelezte Szabó Sándor.
Megjegyezte: a szolidaritási hozzájárulás intézményét jól jellemzi, hogy bár ezt a fizetési kötelezettséget azzal támasztotta alá a kormány, hogy a tehetősebb települések befizetéseiből kívánják támogatni a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat, nincs arra utaló jel,hogyan kerül ez a pénz a valóban rászoruló kistelepülésekre.
Fidesz: 30 milliárd forinttal több jut jövőre a nemzetbiztonsági szolálatokra
Halász János (Fidesz) arról beszélt: a nemzetbiztonsági szolgálatok 2026-ban korábban soha nem látott nagyságú költségvetésből gazdálkodhatnak majd. Az öt titkosszolgálatnak együttesen több mint 192 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, ez 30 milliárddal több, mint az idei költségvetésben szereplő összeg.
Ennek köszönhetően bővülhet a hivatásos állomány létszáma, emelkedhetnek a személyi juttatások, a beruházások és a fejlesztések pedig folytatódhatnak. A költségvetési források 20 százalékos növelése mellett a törvényjavaslat tartalmazza a szolgálatok munkatársainak a fegyverpénz kifizetését is, a hivatásos állomány ismét hathavi jövedelmének megfelelő juttatást fog kapni - hívta fel a figyelmet.
Ismertette: az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, mint "a magyar szuverenitásvédelem bástyájának" az eddig megszokott elhárítási feladatai mellett kiemelt szerepe lesz "az ukrán propaganda terjesztésének feltárásában" és a Magyarország elleni ukrán titkosszolgálati műveletek kivédésében is. A hivatal 2026-ban 30,76 milliárd forintból gazdálkodhat majd, ez az ideinél 2,7 milliárd forinttal magasabb összegű támogatás.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jövőre 66,25 milliárd forintból gazdálkodhat, ez a 2025-ös költségvetésben előirányzott 48 milliárd forinthoz képest jelentős, majdnem 40 százalékos emelkedés - mondta.
Hozzátette: az Információs Hivatalnak kiemelt feladata lesz jövőre a gyorsított ukrán európai uniós csatlakozást erőltető törekvésekről szóló információk megszerzése, valamint a hivatal a hazai társszolgálatokkal együttműködve folytatni fogja a külföldön lévő magyar intézmények védelmét az "ártó szándékú, leplezett törekvésekkel szemben"; költségvetése 29,6 milliárdról 35 milliárd forintra emelkedik.
Az orosz-ukrán háború a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak extrém mértékű plusz terhelést jelent már három éve, a szolgálat jövő évi költségvetése a korábbi évekhez hasonlóan tovább emelkedik, és meg fogja haladni az 50 milliárd forintot - közölte Halász János, jelezve: a Nemzeti Információs Központ fejlesztése 2026-ban is folytatódhat, mivel költségvetése jövőre az ideihez képest 400 millió forinttal 9,63 milliárd forintra fog emelkedni.
Kormány: több jut a családoknak és az önkormányzatoknak is
Latorcai Csaba, a területfejlesztési tárca államtitkára köszönetet mondott Szabó Sándor hozzászólásáért, vitatva ugyanakkor a családtámogatások csökkenéséről szóló állítását. Emlékeztetett az adókedvezményekre, amelyek közvetett támogatást jelentenek.
Hozzátette: 2026-tól elindul a kétgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetése, eközben folyamatosan emelkednek a bérek, így a családok megélhetése is javul - mondta, kiemelve: a kormány ígéretet tett arra is, hogy 2026-ban rendezi a szociális szektorban dolgozók bérét is, az önkormányzati dolgozók bére pedig már idén emelkedik.
A szociális ágazatra a költségvetésben 2025-ben 490 milliárd, 2026-ban 519 milliárd forint jut, önkormányzati működésre pedig az idei 381 milliárd után jövőre 416 milliárd forintot fordítanak - mutatott rá az államtitkár.
Jelezte, nem tartja problémásnak, hogy a tehetősebb önkormányzatok segítsék a nehezebb helyzetben lévőket, egyetértett ugyanakkor azzal a felvetéssel, hogy váljék láthatóvá, melyik szolidaritási hozzájárulásból melyik település részesedik. A cél az, hogy a települések együtt gondolkodjanak a jövőjükről, ezt az együttgondolkodást segíti a Versenyképes Járások Program, melynek keretében helyben dönthetnek a fejlesztésekről - közölte.
(Forrás: MTI)
MSZP: kevesebb jut jóléti kiadásokra és az önkormányzatoknakSzabó Sándor (MSZP) szerint 2019 óta nem készült reális költségvetés, és bár néhány iparág próbálja "tartani a tempót", a gazdaság egésze hat éve stagnál. Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikáját a kínlódás jellemezte, az adatokat, de sokszor még azok előjelét sem sikerül eltalálnia a kormánynak.
A szociális területéről szólva jelezte: 2026-ban 2025-höz képest GDP-arányosan kevesebb, 24,6 helyett 24,1 százlék jut jóléti kiadásokra, melyeknek összege 16 év alatt a GDP 31 százalékáról esett vissza 24 százalékra.
Kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésből - Orbán Viktor ígérete ellenére - kimaradt a szociális szféra béremelésének fedezete.
Az önkormányzati szektorról szólva úgy értékelt: az elmúlt években folyamatos volt a hatáskörök átcsoportosítsa és ezzel együtt a forrásmegvonás, ráadásul számos bevételtől is megfosztották az önkormányzatokat.
A kormányzati elvonások leginkább a fővárost sújtják, de a megyei jogú városokat is nehéz helyzetbe hozzák - tette hozzá.
Az önkormányzatok által befizetendő szolidaritási adó majdnem 10 százalékkal emelkedik, míg 2025-ben 360 milliárd forintot, 2026-ban már 395,8 milliárd forintot kell befizetniük a településeknek a központi költségvetésbe - jelezte Szabó Sándor.
Megjegyezte: a szolidaritási hozzájárulás intézményét jól jellemzi, hogy bár ezt a fizetési kötelezettséget azzal támasztotta alá a kormány, hogy a tehetősebb települések befizetéseiből kívánják támogatni a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat, nincs arra utaló jel,hogyan kerül ez a pénz a valóban rászoruló kistelepülésekre.
Fidesz: 30 milliárd forinttal több jut jövőre a nemzetbiztonsági szolálatokra
Halász János (Fidesz) arról beszélt: a nemzetbiztonsági szolgálatok 2026-ban korábban soha nem látott nagyságú költségvetésből gazdálkodhatnak majd. Az öt titkosszolgálatnak együttesen több mint 192 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, ez 30 milliárddal több, mint az idei költségvetésben szereplő összeg.
Ennek köszönhetően bővülhet a hivatásos állomány létszáma, emelkedhetnek a személyi juttatások, a beruházások és a fejlesztések pedig folytatódhatnak. A költségvetési források 20 százalékos növelése mellett a törvényjavaslat tartalmazza a szolgálatok munkatársainak a fegyverpénz kifizetését is, a hivatásos állomány ismét hathavi jövedelmének megfelelő juttatást fog kapni - hívta fel a figyelmet.
Ismertette: az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, mint "a magyar szuverenitásvédelem bástyájának" az eddig megszokott elhárítási feladatai mellett kiemelt szerepe lesz "az ukrán propaganda terjesztésének feltárásában" és a Magyarország elleni ukrán titkosszolgálati műveletek kivédésében is. A hivatal 2026-ban 30,76 milliárd forintból gazdálkodhat majd, ez az ideinél 2,7 milliárd forinttal magasabb összegű támogatás.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jövőre 66,25 milliárd forintból gazdálkodhat, ez a 2025-ös költségvetésben előirányzott 48 milliárd forinthoz képest jelentős, majdnem 40 százalékos emelkedés - mondta.
Hozzátette: az Információs Hivatalnak kiemelt feladata lesz jövőre a gyorsított ukrán európai uniós csatlakozást erőltető törekvésekről szóló információk megszerzése, valamint a hivatal a hazai társszolgálatokkal együttműködve folytatni fogja a külföldön lévő magyar intézmények védelmét az "ártó szándékú, leplezett törekvésekkel szemben"; költségvetése 29,6 milliárdról 35 milliárd forintra emelkedik.
Az orosz-ukrán háború a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak extrém mértékű plusz terhelést jelent már három éve, a szolgálat jövő évi költségvetése a korábbi évekhez hasonlóan tovább emelkedik, és meg fogja haladni az 50 milliárd forintot - közölte Halász János, jelezve: a Nemzeti Információs Központ fejlesztése 2026-ban is folytatódhat, mivel költségvetése jövőre az ideihez képest 400 millió forinttal 9,63 milliárd forintra fog emelkedni.
Kormány: több jut a családoknak és az önkormányzatoknak is
Latorcai Csaba, a területfejlesztési tárca államtitkára köszönetet mondott Szabó Sándor hozzászólásáért, vitatva ugyanakkor a családtámogatások csökkenéséről szóló állítását. Emlékeztetett az adókedvezményekre, amelyek közvetett támogatást jelentenek.
Hozzátette: 2026-tól elindul a kétgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetése, eközben folyamatosan emelkednek a bérek, így a családok megélhetése is javul - mondta, kiemelve: a kormány ígéretet tett arra is, hogy 2026-ban rendezi a szociális szektorban dolgozók bérét is, az önkormányzati dolgozók bére pedig már idén emelkedik.
A szociális ágazatra a költségvetésben 2025-ben 490 milliárd, 2026-ban 519 milliárd forint jut, önkormányzati működésre pedig az idei 381 milliárd után jövőre 416 milliárd forintot fordítanak - mutatott rá az államtitkár.
Jelezte, nem tartja problémásnak, hogy a tehetősebb önkormányzatok segítsék a nehezebb helyzetben lévőket, egyetértett ugyanakkor azzal a felvetéssel, hogy váljék láthatóvá, melyik szolidaritási hozzájárulásból melyik település részesedik. A cél az, hogy a települések együtt gondolkodjanak a jövőjükről, ezt az együttgondolkodást segíti a Versenyképes Járások Program, melynek keretében helyben dönthetnek a fejlesztésekről - közölte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások