KSH: tavaly havi 253 ezer forint volt egy négyfős család létminimum-értéke
Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és nem egészen 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum 2014 kiadványából, amelyet szerdán ismertettek Budapesten.
Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartás létminimumértéke havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásé pedig nem egészen 190 ezer forint.
A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.
Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon – magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá.
A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum „az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke”.
A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.
A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is.
E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.
A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.
MTI
Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartás létminimumértéke havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásé pedig nem egészen 190 ezer forint.
A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.
Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon – magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá.
A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum „az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke”.
A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.
A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is.
E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.
A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.
MTI
Hozzászólások