Londoni elemzők: a januári alacsonyabb adat önmagában nem vezet MNB-kamatcsökkentéshez
Londoni pénzügyi elemzők szerint a várakozástól jelentősen elmaradó januári infláció önmagában még nem lesz elégséges ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentésre szánja el magát.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki közlése szerint a fogyasztói árindex januárban 0,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A londoni elemzői konszenzus 1,2 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített a múlt hónapra.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után közölték: véleményük szerint a meglepetést az okozta, hogy az előrejelzési konszenzus alulbecsülte a sertéshús áfájának januári csökkentéséből eredő dezinflációs hatást.
Az RBS elemzőinek becslése szerint a sertéshús áfájának csökkentése hozzávetőleg 0,2 százalékpontos negatív hatást gyakorolt a múlt havi éves összevetésű inflációra.
A ház szerint egy olyan inflációs sokk, amely adócsökkentésből ered, nem fogja megváltoztatni a monetáris tanács gondolkodásmódját, ezért nem szabad kamatcsökkentési várakozásokat építeni a januári inflációs adatra.
Az RBS szakértői hangsúlyozták, hogy a volatilis elemektől megtisztított maginfláció - jóllehet szintén tartósan alacsony inflációval jellemzett környezetet mutat - folyamatszerűen nem jelzi az inflációs pálya lefelé fordulását, sőt inkább enyhe gyorsulásra utal.
A cég londoni elemzői mindemellett hangsúlyozták, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) tavalyi negyedik negyedévi éves összevetésű növekedésére szóló, 3,4 százalékos bővülést valószínűsítő előrejelzésük jelentősen meghaladja a londoni konszenzust, amelynek átlaga 2,5 százalék a tavalyi utolsó három hónapra.
Az RBS közgazdászai mindezt egybevetve az idei év végéig nem számolnak az MNB 1,35 százalékos alapkamatának csökkentésével. Közölték: ezt a véleményüket csak abban az esetben módosítanák, ha a forint erősödésnek indulna.
Hozzátették: ha a pénteki adatismertetés megerősíti a tavalyi negyedik negyedévre szóló GDP-növekedési előrejelzésüket, az véleményük szerint hozzájárulna a piacon honos "eltúlzott" MNB-kamatcsökkentési várakozások visszafogásához.
Más nagy londoni házak ugyanakkor látnak mozgásteret az MNB kamatpolitikájának további enyhítésére.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy a jelenlegi olajár-dinamika miatt az idei második negyedévben a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció ismét mínuszba fordul.
A ház nyersanyagpiaci elemzőinek felülvizsgált prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára az idei év egészében mindössze 31,25 dollár lesz.
A JP Morgan londoni elemzői ebben a környezetben 2016 egészére mindössze 0,7 százalékos átlagos magyarországi inflációt jósolnak, hangsúlyozva, hogy ez egy teljes százalékponttal alacsonyabb az MNB által az idei átlagos inflációra jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.
A cég londoni közgazdászai mindent egybevetve jelenleg azzal számolnak, hogy az MNB márciusban újabb kamatcsökkentésekbe kezd, és a ciklus végére 1,00 százalékig, vagy ennél is alacsonyabbra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,35 százalékról.
Ugyanilyen előrejelzést tartanak érvényben a Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének elemzői.
A ház várakozása szerint a teljes kosárra számolt idei átlagos infláció ugyan 1,4 százalékra gyorsul, de ennek egyetlen hajtóereje a korábbi közműdíj-csökkentések belépő bázishatása lesz, az ennek kiszűrésével számolt maginfláció pedig valószínűleg a jelenlegi szintről is tovább csökken az idén.
A Commerzbank mindezt figyelembe véve szintén azt várja, hogy az MNB az idén a mostani 1,35 százalékról 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát.
A ház londoni elemzőinek várakozása szerint a magyar jegybank a márciusi inflációs jelentésben maga is erőteljesen lefelé korrigálja inflációs előrejelzését. A Commerzbank közgazdászai szerint felmerül az a kérdés, hogy az MNB miért ne törekedne kamatcsökkentésekkel a jelenlegi reálkamat fenntartására az inflációs prognózis korrekciója után.
MTI
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki közlése szerint a fogyasztói árindex januárban 0,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A londoni elemzői konszenzus 1,2 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített a múlt hónapra.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után közölték: véleményük szerint a meglepetést az okozta, hogy az előrejelzési konszenzus alulbecsülte a sertéshús áfájának januári csökkentéséből eredő dezinflációs hatást.
Az RBS elemzőinek becslése szerint a sertéshús áfájának csökkentése hozzávetőleg 0,2 százalékpontos negatív hatást gyakorolt a múlt havi éves összevetésű inflációra.
A ház szerint egy olyan inflációs sokk, amely adócsökkentésből ered, nem fogja megváltoztatni a monetáris tanács gondolkodásmódját, ezért nem szabad kamatcsökkentési várakozásokat építeni a januári inflációs adatra.
Az RBS szakértői hangsúlyozták, hogy a volatilis elemektől megtisztított maginfláció - jóllehet szintén tartósan alacsony inflációval jellemzett környezetet mutat - folyamatszerűen nem jelzi az inflációs pálya lefelé fordulását, sőt inkább enyhe gyorsulásra utal.
A cég londoni elemzői mindemellett hangsúlyozták, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) tavalyi negyedik negyedévi éves összevetésű növekedésére szóló, 3,4 százalékos bővülést valószínűsítő előrejelzésük jelentősen meghaladja a londoni konszenzust, amelynek átlaga 2,5 százalék a tavalyi utolsó három hónapra.
Az RBS közgazdászai mindezt egybevetve az idei év végéig nem számolnak az MNB 1,35 százalékos alapkamatának csökkentésével. Közölték: ezt a véleményüket csak abban az esetben módosítanák, ha a forint erősödésnek indulna.
Hozzátették: ha a pénteki adatismertetés megerősíti a tavalyi negyedik negyedévre szóló GDP-növekedési előrejelzésüket, az véleményük szerint hozzájárulna a piacon honos "eltúlzott" MNB-kamatcsökkentési várakozások visszafogásához.
Más nagy londoni házak ugyanakkor látnak mozgásteret az MNB kamatpolitikájának további enyhítésére.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy a jelenlegi olajár-dinamika miatt az idei második negyedévben a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció ismét mínuszba fordul.
A ház nyersanyagpiaci elemzőinek felülvizsgált prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára az idei év egészében mindössze 31,25 dollár lesz.
A JP Morgan londoni elemzői ebben a környezetben 2016 egészére mindössze 0,7 százalékos átlagos magyarországi inflációt jósolnak, hangsúlyozva, hogy ez egy teljes százalékponttal alacsonyabb az MNB által az idei átlagos inflációra jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.
A cég londoni közgazdászai mindent egybevetve jelenleg azzal számolnak, hogy az MNB márciusban újabb kamatcsökkentésekbe kezd, és a ciklus végére 1,00 százalékig, vagy ennél is alacsonyabbra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,35 százalékról.
Ugyanilyen előrejelzést tartanak érvényben a Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének elemzői.
A ház várakozása szerint a teljes kosárra számolt idei átlagos infláció ugyan 1,4 százalékra gyorsul, de ennek egyetlen hajtóereje a korábbi közműdíj-csökkentések belépő bázishatása lesz, az ennek kiszűrésével számolt maginfláció pedig valószínűleg a jelenlegi szintről is tovább csökken az idén.
A Commerzbank mindezt figyelembe véve szintén azt várja, hogy az MNB az idén a mostani 1,35 százalékról 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát.
A ház londoni elemzőinek várakozása szerint a magyar jegybank a márciusi inflációs jelentésben maga is erőteljesen lefelé korrigálja inflációs előrejelzését. A Commerzbank közgazdászai szerint felmerül az a kérdés, hogy az MNB miért ne törekedne kamatcsökkentésekkel a jelenlegi reálkamat fenntartására az inflációs prognózis korrekciója után.
MTI
Hozzászólások