Megújították a kínai jegybank és az MNB közötti devizacsere-megállapodást
További három évre megújították a People's Bank of China (a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között 2013-ban, 10 milliárd renminbi (413,6 milliárd forint) keretösszegű devizacsere-megállapodást - tájékoztatott az MNB hétfőn.
A közlemény szerint a Bázelben aláírt, megújított megállapodás támogatja a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint a renminbi (jüan) pénzügyi piacok további fejlődését.
A jegybank tájékoztatása szerint a devizacsere (swap) szerződés keretében a résztvevő felek megállapodtak, hogy igény esetén devizalikviditást biztosítanak a másik résztvevő részére.
Ez a likviditás a bankrendszer devizaigényének kielégítésére szolgálhat, amit például a hazai importőr vállalatok támaszthatnak, hogy az általuk beszerzett termék ellenértékét kifizethessék.
A devizalikviditás ezen felül a pénzügyi turbulenciák idején növelheti a jegybankok mozgásterét is.
A 2013-as megállapodással Magyarország megelőzte például az Európai Központi Bankot (EKB), a svájci, a kanadai, a dél-afrikai vagy a katari jegybankot is - írták. Hozzátették, hogy az angol jegybank már meghosszabbította a kínai jegybankkal kötött devizacsere-megállapodását.
Az MNB tájékoztatása szerint a kínai jegybankkal kötött devizacsere megállapodást egyelőre csak kevés ország használja ki, ezek súlya azonban a kínai valuta szerepének erősödésével nőhet.
A renminbi szerepét növelheti a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyi rendszerben, hogy 2016 októberétől bekerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, amely így az amerikai dollár, az euró, a japán jen és az angol font mellett már a renminbit is tartalmazni fogja - áll a tájékoztatásban.
MTI
A közlemény szerint a Bázelben aláírt, megújított megállapodás támogatja a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint a renminbi (jüan) pénzügyi piacok további fejlődését.
A jegybank tájékoztatása szerint a devizacsere (swap) szerződés keretében a résztvevő felek megállapodtak, hogy igény esetén devizalikviditást biztosítanak a másik résztvevő részére.
Ez a likviditás a bankrendszer devizaigényének kielégítésére szolgálhat, amit például a hazai importőr vállalatok támaszthatnak, hogy az általuk beszerzett termék ellenértékét kifizethessék.
A devizalikviditás ezen felül a pénzügyi turbulenciák idején növelheti a jegybankok mozgásterét is.
A 2013-as megállapodással Magyarország megelőzte például az Európai Központi Bankot (EKB), a svájci, a kanadai, a dél-afrikai vagy a katari jegybankot is - írták. Hozzátették, hogy az angol jegybank már meghosszabbította a kínai jegybankkal kötött devizacsere-megállapodását.
Az MNB tájékoztatása szerint a kínai jegybankkal kötött devizacsere megállapodást egyelőre csak kevés ország használja ki, ezek súlya azonban a kínai valuta szerepének erősödésével nőhet.
A renminbi szerepét növelheti a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyi rendszerben, hogy 2016 októberétől bekerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, amely így az amerikai dollár, az euró, a japán jen és az angol font mellett már a renminbit is tartalmazni fogja - áll a tájékoztatásban.
MTI
Hozzászólások