MNB: egyhangúlag döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról
A tanács szerint a folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik és 2018 első felében eléri a 3 százalékos jegybanki célt - írták.
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a jegyzőkönyvben.
A döntés megvitatása során a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény a gazdasági folyamatokban, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná.
A tanácstagok kiemelték, hogy a változatlan alapkamat összhangban van a decemberi előrejelzés alappályájával, az elmúlt hónapokban beérkezett új adatokkal, a monetáris tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal. Több tanácstag is hangsúlyozta, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, az infláció emelkedése elsősorban bázishatásokhoz köthető és átmeneti jellegű.
Egy tanácstag megjegyezte, hogy a tanács márciusban dönt a három hónapos betétállományra vonatkozó korlát 2017. második negyedév végi szintjéről, így a monetáris kondíciók esetlegesen szükséges finomhangolását nemkonvencionális eszközökkel el tudják végezni. Egy másik tanácstag szerint kiemelt figyelemmel kell követni a feszesedő munkapiac esetleges inflációs hatásait, egyben megvizsgálni, hogy a munkapiaci szűk keresztmetszetek milyen gazdaságpolitikai eszközökkel kezelhetők.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a nemzetközi gazdasági környezetre, így a fejlett országok jegybankjainak monetáris politikai divergenciájára, illetve a nemzetközi inflációs folyamatok elemzésére nagy hangsúlyt érdemes fektetni az elkövetkező időszakban. A tanács értékelése szerint a bázishatások a következő hónapokban az árindex további átmeneti növekedését okozzák, majd ezek fokozatos mérséklődésével az infláció a tavaszi hónapokban ismét csökkenhet.
A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati adók mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül - várakozásaink szerint - kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
A jegyzőkönyv szerint a tavalyi negyedik negyedévben folytatódott a hazai gazdaság növekedése. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az önálló vállalkozókat is figyelembe véve a kis- és közepes vállalatok hitelállománya közel 12 százalékkal bővült 2016-ban, emellett a teljes vállalati hitelállomány tekintetében is jelentős, 4 százalék feletti növekedés volt megfigyelhető.
Az MNB piaci hitelprogramja érdemben támogatta ezt a dinamikus növekedést, a programban részt vevő bankok 2016-ban összességében 195 milliárd forint nagyságú nettó kkv-hitelezési vállalásukat több, mint másfélszeres mértékben túlteljesítették. A monetáris tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Felidézték, hogy a tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a tanács várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást - írták. A monetáris tanács következő kamat-meghatározó ülését március 28-án tartja, amelyről április 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
MTI
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a jegyzőkönyvben.
A döntés megvitatása során a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény a gazdasági folyamatokban, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná.
A tanácstagok kiemelték, hogy a változatlan alapkamat összhangban van a decemberi előrejelzés alappályájával, az elmúlt hónapokban beérkezett új adatokkal, a monetáris tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal. Több tanácstag is hangsúlyozta, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, az infláció emelkedése elsősorban bázishatásokhoz köthető és átmeneti jellegű.
Egy tanácstag megjegyezte, hogy a tanács márciusban dönt a három hónapos betétállományra vonatkozó korlát 2017. második negyedév végi szintjéről, így a monetáris kondíciók esetlegesen szükséges finomhangolását nemkonvencionális eszközökkel el tudják végezni. Egy másik tanácstag szerint kiemelt figyelemmel kell követni a feszesedő munkapiac esetleges inflációs hatásait, egyben megvizsgálni, hogy a munkapiaci szűk keresztmetszetek milyen gazdaságpolitikai eszközökkel kezelhetők.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a nemzetközi gazdasági környezetre, így a fejlett országok jegybankjainak monetáris politikai divergenciájára, illetve a nemzetközi inflációs folyamatok elemzésére nagy hangsúlyt érdemes fektetni az elkövetkező időszakban. A tanács értékelése szerint a bázishatások a következő hónapokban az árindex további átmeneti növekedését okozzák, majd ezek fokozatos mérséklődésével az infláció a tavaszi hónapokban ismét csökkenhet.
A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati adók mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül - várakozásaink szerint - kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
A jegyzőkönyv szerint a tavalyi negyedik negyedévben folytatódott a hazai gazdaság növekedése. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az önálló vállalkozókat is figyelembe véve a kis- és közepes vállalatok hitelállománya közel 12 százalékkal bővült 2016-ban, emellett a teljes vállalati hitelállomány tekintetében is jelentős, 4 százalék feletti növekedés volt megfigyelhető.
Az MNB piaci hitelprogramja érdemben támogatta ezt a dinamikus növekedést, a programban részt vevő bankok 2016-ban összességében 195 milliárd forint nagyságú nettó kkv-hitelezési vállalásukat több, mint másfélszeres mértékben túlteljesítették. A monetáris tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Felidézték, hogy a tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a tanács várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást - írták. A monetáris tanács következő kamat-meghatározó ülését március 28-án tartja, amelyről április 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
MTI
Hozzászólások