MNB-igazgató: 2019 második felében már azonnal érkezhet az átutalás Magyarországon
Magyarországon várhatóan 2019 második felében valósulhat meg az átutalások azonnali megjelenése a kedvezményezett számlájára, a jegybank erről a múlt héten indított konzultációt egyebek között a bankszektor szereplőivel, pénzforgalmi szolgáltatókkal - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az idei Fizetési rendszer jelentést bemutató sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.
Bartha Lajos közölte: a fejlesztésben mintegy 100 intézmény érintett, a jegybank előre kidolgozott menetrend szerint halad. A napi elszámolási ciklusok számának a tavalyi ötről tízre növelésével az átutalt összegek jelenleg 1,5 óra alatt érnek el a kedvezményezettekhez. Az azonnali fizetési rendszer tervezett megvalósításának pontos menetrendje idén októberre lesz teljes - tette hozzá.
Bartha Lajos előadásában kiemelte: a magyar pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően nőtt tavaly, javultak az átutalások, az elektronikus vásárlás-fizetések és az elektronikus számlafizetések elterjedését mérő mutatók.
Az elektronikus fizetési módok növekedése folytatódott, a legnagyobb mértékben a kártyás vásárlások nőttek, számban és értékben 20 százalékkal. Magyarországon tavaly 915 millió elektronikus tranzakció zajlott, jövőre a tranzakciók száma átlépi az egymilliárdot - tette hozzá. Ebből a kártyás vásárlások száma nagyjából 430 millió volt, 117 millió készpénzfelvétel, 300 millió átutalás, és 60 millió csoportos beszedés.
Ismertetése szerint a kártyás vásárlások átlagértéke 7500 forint volt, az átlagos készpénzfelvétel összege pedig 63 ezer forint, ami azt mutatja, hogy a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételt nem használják ki a kártyabirtokosok.
Kiemelte, hogy a legdinamikusabb fejlődés az érintőkártyás technológiában volt, a kártyák száma 30 százalékkal nőtt, a kibocsátott kártyák több mint fele érintőkártya.
Az ilyen kártyákat elfogadó berendezések száma 38 százalékkal nőtt, így az összes terminál 63 százaléka alkalmas érintőkártyás fizetésre. Intenzív volt a bővülés az érintőkártyás forgalomban is, a vásárlások harmada, értékben 18 százaléka így bonyolódik le - mondta. A következő egy-két évben ez robbanásszerűen fog növekedni - tette hozzá.
Bartha Lajos beszélt arról is, hogy az elektronikus számlafizetések aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt tavaly, döntően a Magyar Posta újításai miatt.
A pénzforgalmi szolgáltatások ára két éve nagyjából stagnál, egy átlagos ügyfél havi díjterhelése 1650 forint volt tavaly.
Kitért arra, hogy a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz mért aránya európai összehasonlításban alacsony maradt, az Európai Központi Bank tavaly kiadott jelentése szerint a kibocsátói oldal szempontjából Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján.
MTI
Bartha Lajos közölte: a fejlesztésben mintegy 100 intézmény érintett, a jegybank előre kidolgozott menetrend szerint halad. A napi elszámolási ciklusok számának a tavalyi ötről tízre növelésével az átutalt összegek jelenleg 1,5 óra alatt érnek el a kedvezményezettekhez. Az azonnali fizetési rendszer tervezett megvalósításának pontos menetrendje idén októberre lesz teljes - tette hozzá.
Bartha Lajos előadásában kiemelte: a magyar pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően nőtt tavaly, javultak az átutalások, az elektronikus vásárlás-fizetések és az elektronikus számlafizetések elterjedését mérő mutatók.
Az elektronikus fizetési módok növekedése folytatódott, a legnagyobb mértékben a kártyás vásárlások nőttek, számban és értékben 20 százalékkal. Magyarországon tavaly 915 millió elektronikus tranzakció zajlott, jövőre a tranzakciók száma átlépi az egymilliárdot - tette hozzá. Ebből a kártyás vásárlások száma nagyjából 430 millió volt, 117 millió készpénzfelvétel, 300 millió átutalás, és 60 millió csoportos beszedés.
Ismertetése szerint a kártyás vásárlások átlagértéke 7500 forint volt, az átlagos készpénzfelvétel összege pedig 63 ezer forint, ami azt mutatja, hogy a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételt nem használják ki a kártyabirtokosok.
Kiemelte, hogy a legdinamikusabb fejlődés az érintőkártyás technológiában volt, a kártyák száma 30 százalékkal nőtt, a kibocsátott kártyák több mint fele érintőkártya.
Az ilyen kártyákat elfogadó berendezések száma 38 százalékkal nőtt, így az összes terminál 63 százaléka alkalmas érintőkártyás fizetésre. Intenzív volt a bővülés az érintőkártyás forgalomban is, a vásárlások harmada, értékben 18 százaléka így bonyolódik le - mondta. A következő egy-két évben ez robbanásszerűen fog növekedni - tette hozzá.
Bartha Lajos beszélt arról is, hogy az elektronikus számlafizetések aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt tavaly, döntően a Magyar Posta újításai miatt.
A pénzforgalmi szolgáltatások ára két éve nagyjából stagnál, egy átlagos ügyfél havi díjterhelése 1650 forint volt tavaly.
Kitért arra, hogy a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz mért aránya európai összehasonlításban alacsony maradt, az Európai Központi Bank tavaly kiadott jelentése szerint a kibocsátói oldal szempontjából Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján.
MTI
Hozzászólások