OBA: rekordszámú és -összegű betétesi kártalanítás volt 2014-ben
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 21 éves fennállása óta 2014. volt az első olyan év, amikor több kártalanítási ügyben kellett helytállnia, összesen hat hitelintézet vált fizetésképtelenné ebben az évben.
Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: nemcsak az ügyek számát tekintve volt rekordév az idei, de az eddigi legnagyobb egyedi kifizetés is 2014-ben történt, ez pedig az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintos kártalanítása volt.
A szóvivő felidézte, hogy az alap 1993-as megalakulásától az egyes kártalanításokra fordított egyedi összegek jelentősen nőttek. A korábbi időszakban, 14 évvel ezelőtt a Reálbank csődje számított a legnagyobb ügynek, ott összesen 5 milliárd forintot kellett kifizetni a károsultaknak.
Hozzátette, hogy akkor ez horribilis összegnek számított, és az egész ország közvéleményét foglalkoztatta, ehhez képest az orgoványi takarékszövetkezet idei 54 milliárdos, 30 ezer betétest érintő esete szinte csak a helyi médiában jelent meg.
Összesen 123 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben kártalanításra az OBA. A kifizetések alaposan leapasztották az alap vagyonát, amely az év eleji 100 milliárd forintról az év végére 10 milliárd forint körüli értékre csökkent.
Az év eleji nyitó összeget több mint 22 milliárd forinttal növelték év közben a hitelintézetek befizetései valamint a hozamok, továbbá két bajba került takarékszövetkezet esetében a TakarékBank több mint 12 milliárd forintot visszatérített az integrációs törvény alapján a betétbiztosítási alapnak.
2014-ben az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank.
Az alapnál abban bíznak, hogy mivel a takarékszövetkezeti szektor átalakulása 2014-ben lezajlott és létrejött a szektor garanciaközössége, a következő időszakban nem lesznek az ideihez hasonló kártalanítási esetek.
Mivel jelentősen lecsökkent a bankcsődök kockázata, amiatt sem aggódnak, hogy viszonylag lassan töltődik majd fel újra az alap. Az európai uniós szabályok egyébként azt írják elő, hogy a betétbiztosítási alapnak tíz év alatt, vagyis 2024-ig kell elérnie a 0,8 százalékos fedezettségi szintet a kártalanítási kötelezettség alá eső betétekhez képest.
Az OBA nem lát okot arra sem, hogy rendkívüli befizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, bár erre megvan a jogi lehetősége. Ugyanakkor megemelte a tagok által 2015-ben fizetendő díjkulcsot az eddigi 0,1 százalékról 0,14 százalékra.
A díjemelést a kifizetett kártalanítások mellett részben a jövőre életbe lépő új uniós szabályozás is indokolja. Jövő év közepétől ugyanis szűkül a díj alapja, a védett termékek köre, kikerülnek a biztosítási védelem alól a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek. A befizetésekből jövőre 12-15 milliárd forinttal kalkulál az alap.
Tóth István hangsúlyozta, hogy az OBA kártalanítási képessége mindig túlmutat a saját vagyonán, ha ugyanis a vagyonnál nagyobb összegért kell helytállnia, akkor lehetősége van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani, ily módon a kártalanításnak nem lehet pénzügyi akadálya.
Beszámolt arról is, hogy a parlament által december 15-én elfogadott és jövőre életbe lépő új betétbiztosítási szabályok a betétesek számára kedvező változásokat tartalmaznak.
A helyi önkormányzatoknak kedvez például, hogy a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű kisebb önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek.
Az eddigi szabályok nem engedték védeni az önkormányzatokat, így akár minden pénzüket elbukhatták, ha a számlavezető bankjuk fizetésképtelenné vált. Ez történt például az idén Tiszatenyő önkormányzatával, amelynek a csődbe jutott Tisza Takarékszövetkezet volt a számlavezetője, és az 1600 fős település önkormányzata egyebek közt a közmunkások vagy a hivatali dolgozók bérét sem tudta kifizetni.
Bekerül a szabályozásba az is, hogy esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt.
Az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idő is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra. Először 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.
Tóth István megjegyezte: az idei kártalanítások igazolták, hogy az OBA már most is képes arra, hogy hét munkanap alatt kifizesse a károsultaknak a nekik járó összegeket.
MTI
Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: nemcsak az ügyek számát tekintve volt rekordév az idei, de az eddigi legnagyobb egyedi kifizetés is 2014-ben történt, ez pedig az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintos kártalanítása volt.A szóvivő felidézte, hogy az alap 1993-as megalakulásától az egyes kártalanításokra fordított egyedi összegek jelentősen nőttek. A korábbi időszakban, 14 évvel ezelőtt a Reálbank csődje számított a legnagyobb ügynek, ott összesen 5 milliárd forintot kellett kifizetni a károsultaknak.
Hozzátette, hogy akkor ez horribilis összegnek számított, és az egész ország közvéleményét foglalkoztatta, ehhez képest az orgoványi takarékszövetkezet idei 54 milliárdos, 30 ezer betétest érintő esete szinte csak a helyi médiában jelent meg.
Összesen 123 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben kártalanításra az OBA. A kifizetések alaposan leapasztották az alap vagyonát, amely az év eleji 100 milliárd forintról az év végére 10 milliárd forint körüli értékre csökkent.
Az év eleji nyitó összeget több mint 22 milliárd forinttal növelték év közben a hitelintézetek befizetései valamint a hozamok, továbbá két bajba került takarékszövetkezet esetében a TakarékBank több mint 12 milliárd forintot visszatérített az integrációs törvény alapján a betétbiztosítási alapnak.
2014-ben az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank.
Az alapnál abban bíznak, hogy mivel a takarékszövetkezeti szektor átalakulása 2014-ben lezajlott és létrejött a szektor garanciaközössége, a következő időszakban nem lesznek az ideihez hasonló kártalanítási esetek.
Mivel jelentősen lecsökkent a bankcsődök kockázata, amiatt sem aggódnak, hogy viszonylag lassan töltődik majd fel újra az alap. Az európai uniós szabályok egyébként azt írják elő, hogy a betétbiztosítási alapnak tíz év alatt, vagyis 2024-ig kell elérnie a 0,8 százalékos fedezettségi szintet a kártalanítási kötelezettség alá eső betétekhez képest.
Az OBA nem lát okot arra sem, hogy rendkívüli befizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, bár erre megvan a jogi lehetősége. Ugyanakkor megemelte a tagok által 2015-ben fizetendő díjkulcsot az eddigi 0,1 százalékról 0,14 százalékra.
A díjemelést a kifizetett kártalanítások mellett részben a jövőre életbe lépő új uniós szabályozás is indokolja. Jövő év közepétől ugyanis szűkül a díj alapja, a védett termékek köre, kikerülnek a biztosítási védelem alól a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek. A befizetésekből jövőre 12-15 milliárd forinttal kalkulál az alap.
Tóth István hangsúlyozta, hogy az OBA kártalanítási képessége mindig túlmutat a saját vagyonán, ha ugyanis a vagyonnál nagyobb összegért kell helytállnia, akkor lehetősége van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani, ily módon a kártalanításnak nem lehet pénzügyi akadálya.
Beszámolt arról is, hogy a parlament által december 15-én elfogadott és jövőre életbe lépő új betétbiztosítási szabályok a betétesek számára kedvező változásokat tartalmaznak.
A helyi önkormányzatoknak kedvez például, hogy a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű kisebb önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek.
Az eddigi szabályok nem engedték védeni az önkormányzatokat, így akár minden pénzüket elbukhatták, ha a számlavezető bankjuk fizetésképtelenné vált. Ez történt például az idén Tiszatenyő önkormányzatával, amelynek a csődbe jutott Tisza Takarékszövetkezet volt a számlavezetője, és az 1600 fős település önkormányzata egyebek közt a közmunkások vagy a hivatali dolgozók bérét sem tudta kifizetni.
Bekerül a szabályozásba az is, hogy esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt.
Az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idő is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra. Először 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.
Tóth István megjegyezte: az idei kártalanítások igazolták, hogy az OBA már most is képes arra, hogy hét munkanap alatt kifizesse a károsultaknak a nekik járó összegeket.
MTI
Hozzászólások