OGY - A gazdasági bizottság támogatta Nagy Márton jegybanki alelnökjelölt kinevezését

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén 9 igen és 5 tartózkodás mellett támogatta Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnök-jelöltjének a kinevezését.

Nagy Márton a meghallgatáson hangsúlyozta: egy olyan jegybankban és jegybankért szeretne dolgozni, amely az új, hosszú távon is fenntartható, az egyensúlyt megőrző növekedési modellt támogatja minden eszközével, ehhez elsősorban az elmúlt évek eredményeinek megőrzésére, a lefektetett alapokra történő építkezésre lesz szükség.



Kiemelte: ehhez egyrészt szükséges a hazai bankrendszer átalakításának folytatása annak érdekében, hogy képes legyen a fenntartható növekedést megfelelően támogatni.

Hozzátette: napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a 2008-2009-es válságot követően a jegybankok szerepe alapvetően megváltozott, csak azok az országok képesek sikeresen kezelni a válság következményeit és támogatni a gazdaság helyreállását, amelyekben a kor kihívásait felismerték és váltottak a korábbi passzív és követő jegybanki felfogásból egy aktív és megelőző jegybanki magatartás irányába.

Kiemelte: a válság nemcsak a jegybankok szerepét, de számos alapvető közgazdasági kapcsolatot is átírt, vagy érvénytelenített. Sikeres gazdaságpolitikát csakis az új, még formálódó közgazdasági elképzelésekkel, azok ismeretében lehet folytatni - mutatott rá a jegybanki alelnök-jelölt.

A Magyar Nemzeti Bank 2013-tól lépett át az újító, a megelőző jegybankok csoportjába, és ezt a helyet a jövőben is meg kell tartania - hangsúlyozta Nagy Márton.

Az alelnök-jelölt rámutatott: a jegybanktörvény világosan meghatározza az MNB céljainak hierarchiáját, amit az árstabilitás elsődlegessége, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása alkot. Nagy Márton kiemelte: az utóbbi két cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az elsődleges célt, azonban az árstabilitás teljesülése esetén a jegybanknak kötelessége, hogy mindent megtegyen a pénzügyi stabilitásért és a fenntartható gazdasági növekedésért.

Jelezte: az MNB az elmúlt két évben jelentős sikereket ért el az infláció elleni harcban, a fogyasztói árak növekedési üteme történelmi mélypontra süllyedt, az alapfolyamatok arra utalnak, hogy az infláció a következő években sem fogja meghaladni az MNB 3 százalékos inflációs célját.

Nagy Márton rámutatott: az árstabilitás elérése lehetővé, sőt, kötelezővé tette, hogy az MNB a saját eszköztárával, konvencionális és nem konvencionális módon olyan átalakításokat hajtson végre a magyar gazdaság keretrendszerében, amelyek segítenek a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítani.

"Az elmúlt két-három év legjelentősebb eredményének tartom a kamatcsökkentéseket, az MNB növekedési hitelprogramját, az önfinanszírozási programot, valamint az MNB aktív szerepvállalását a devizahitelek kivezetésében" - emelte ki.

Nagy Márton emlékeztetett arra: a 2012-ben megindult kamatcsökkentési ciklus során a jegybanki alapkamat 7 százalékról, a most keddi kamatdöntéssel 1,35 százalékra csökkent, ami az önálló Magyar Nemzeti Bank 1924-es megalapítása óta a legalacsonyabb érték. Az alapkamat-csökkentési ciklus 2014 végéig közel másfél százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét, miközben a költségvetés kamatkiadásai összességében mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek - jelezte az alelnök-jelölt.

Kifejtette: az MNB által 2013-ban elindított, a hazai kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő növekedési hitelprogram nemzetközi összehasonlításban is sikeres, melynek keretében idáig 1500 milliárd forint alacsony kamatozású, kiszámítható feltételekkel rendelkező forinthitelt nyújtottak több mint 20 000 magyar vállalkozásnak.

Elmondta: a program stabilizálta a korábban zsugorodó és hitelbefagyással fenyegető vállalati hitelpiacot. A GDP-re gyakorolt hatásokat tekintve a hazai kkv-knak nyújtott olcsó hitelek az elmúlt év végéig közel 1 százalékkal növelték a magyar gazdaság kibocsátását. Ez a hatás az idei év végére a 1,5 százalékot is elérheti - mutatott rá Nagy Márton.

Hozzáfűzte: a jegybank önfinanszírozási programja, valamint a devizahitelek kivezetése a pénzügyi rendszer és a hazai szektorok sérülékenységének csökkentésén keresztül járul hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez.

Fontos lépés volt a pénzügyi felügyelet jegybankba történő integrálása 2013-ban, ezzel egy olyan felügyeleti-szabályozó hatóság jött létre, amely gyorsan és hatékonyan tud beavatkozni mikro- és makroszinten egyaránt, amennyiben a pénzügyi rendszer működésében zavar vagy visszaélés tapasztalható - mondta az alelnök-jelölt.

Nagy Márton az MNB ingatlan-vásárlásaival, alapítványaival kapcsolatos kérdésekre is válaszolva kifejtette: a jegybank társadalmi felelősségvállalása az oktatás, a tudományos tevékenység, a pénzügyi ismeretterjesztés és fogyasztóvédelem, a kultúra és a karitatív célú adományozás területére összpontosul. Az MNB közpénzből gazdálkodik, az alapítványai létrehozatalával, az értéktár programjával és ingatlanvásárlásaival nemzeti célokat szolgáló közvagyont teremt - hangsúlyozta.

Az MNB az általa létrehozott alapítványok útján vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés megújításában - emelte ki az alelnök-jelölt.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke a szavazás előtt és azt követően újságíróknak is elmondta: Nagy Márton személyében igen nagy tudású, kiváló, alaposan felkészült szakembert jelölt a miniszterelnök az MNB alelnökének, aki csak a jegybankban 13 éves szakmai pályafutással rendelkezik. Kiemelte: örül annak, hogy a jelölt cselekvő jegybankban gondolkodik, hozzátéve, az elmúlt évek is mutatták, ilyen típusú jegybanki vezetésre van szükség.

MTI