Olcsóbb az arany, mégis világszerte csökken a kereslete
A világ aranypiacát mérséklődő kereslet, stagnáló kínálat és az előző évinél alacsonyabb átlagár jellemezte az idei első háromnegyed évben - mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az Arany Világtanács jelentése alapján az MTI-nek.
A cégvezető rámutatott: az előző évhez képest az idén megcsappant az arany iránti kereslet, annak ellenére, hogy a sárga nemesfém unciájához (1 uncia 31,1035 gramm) átlagban közel 12 százalékkal alacsonyabb áron lehetett hozzájutni 2014 első háromnegyed évében, mint 2013 azonos időszakában. Az arany unciánkénti legalacsonyabb ára 1192 dollár, legmagasabb ára 1379 dollár volt ekkor.
Az Arany Világtanács jelentése alapján az idei január-szeptember közötti 2963,5 tonnás összesített világméretű aranykereslet 5,6 százalékkal maradt el a tavalyi év első kilenc havi adatánál. A sárga fém iránti kereslet dollárban kifejezve közel 17 százalékkal volt mérsékeltebb az első kilenc hónapban.
Továbbra is ékszerekből fogyott a legtöbb, összességében közel 1616 tonna, elsősorban Kínának és Indiának köszönhetően. Ezeket az országokat messze lemaradva követik az Egyesült Államok és a közel-keleti országok, valamint Olaszország és az Egyesült Királyság, amelyeknek az aranyékszer-forgalmát az Arany Világtanács Európából egyedüliként tartotta mérhetőnek.
Az ipar, mindenekelőtt a technológiai szektor 4,5 százalékkal kevesebb, 296,5 tonna aranyat használt fel. Ez a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint azzal magyarázható, hogy az elektronikai iparban, mindenekelőtt az áramkörgyártásban és a félvezetőiparban az aranyat egyre nagyobb mértékben helyettesítik alternatív alapanyagokkal.
Kitért arra, hogy a központi bankok immár tizenötödik egymást követő hónapja több sárga nemesfémet vesznek, mint amennyit eladnak, az idén 335 tonnával növelték tartalékaikat, egyrészt az amerikai dollártól való függőségük mérséklésének céljából, másrészt a szűnni nem akaró geopolitikai feszültségek miatt.
A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékai az idén nem változtak, ez év október 31-én is 3,1 tonnát, aznapi árfolyamon 92 millió eurót tett ki, ami Magyarország 34,2 milliárd eurós nemzetközi tartalékának mindössze 0,27 százaléka.
A zuhanó kereslettel szemben az arany globális kínálata gyakorlatilag stagnált, a 2014 első háromnegyed évi 3147,4 tonnás összmennyiség alig haladta meg a tavalyi év azonos időszakának 3144,9 tonnáját.
Míg azonban az aranybányák 2340 tonnás idei össztermelése 6,5 százalékkal volt nagyobb az előző év január-szeptemberi mennyiségénél, addig az arany újrahasznosítása egy év alatt közel 15 százalékkal, 807 tonnára esett, ami 2007 óta nem látott alacsony szint. Ez egyrészt a csökkenő árfolyam miatt, másrészt pedig azért következett be, mert egyre kevesebb az eladásra kínált törtarany - vélte Juhász Gergely.
MTI
A cégvezető rámutatott: az előző évhez képest az idén megcsappant az arany iránti kereslet, annak ellenére, hogy a sárga nemesfém unciájához (1 uncia 31,1035 gramm) átlagban közel 12 százalékkal alacsonyabb áron lehetett hozzájutni 2014 első háromnegyed évében, mint 2013 azonos időszakában. Az arany unciánkénti legalacsonyabb ára 1192 dollár, legmagasabb ára 1379 dollár volt ekkor.Az Arany Világtanács jelentése alapján az idei január-szeptember közötti 2963,5 tonnás összesített világméretű aranykereslet 5,6 százalékkal maradt el a tavalyi év első kilenc havi adatánál. A sárga fém iránti kereslet dollárban kifejezve közel 17 százalékkal volt mérsékeltebb az első kilenc hónapban.
Továbbra is ékszerekből fogyott a legtöbb, összességében közel 1616 tonna, elsősorban Kínának és Indiának köszönhetően. Ezeket az országokat messze lemaradva követik az Egyesült Államok és a közel-keleti országok, valamint Olaszország és az Egyesült Királyság, amelyeknek az aranyékszer-forgalmát az Arany Világtanács Európából egyedüliként tartotta mérhetőnek.
Az ipar, mindenekelőtt a technológiai szektor 4,5 százalékkal kevesebb, 296,5 tonna aranyat használt fel. Ez a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint azzal magyarázható, hogy az elektronikai iparban, mindenekelőtt az áramkörgyártásban és a félvezetőiparban az aranyat egyre nagyobb mértékben helyettesítik alternatív alapanyagokkal.
Kitért arra, hogy a központi bankok immár tizenötödik egymást követő hónapja több sárga nemesfémet vesznek, mint amennyit eladnak, az idén 335 tonnával növelték tartalékaikat, egyrészt az amerikai dollártól való függőségük mérséklésének céljából, másrészt a szűnni nem akaró geopolitikai feszültségek miatt.
A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékai az idén nem változtak, ez év október 31-én is 3,1 tonnát, aznapi árfolyamon 92 millió eurót tett ki, ami Magyarország 34,2 milliárd eurós nemzetközi tartalékának mindössze 0,27 százaléka.
A zuhanó kereslettel szemben az arany globális kínálata gyakorlatilag stagnált, a 2014 első háromnegyed évi 3147,4 tonnás összmennyiség alig haladta meg a tavalyi év azonos időszakának 3144,9 tonnáját.
Míg azonban az aranybányák 2340 tonnás idei össztermelése 6,5 százalékkal volt nagyobb az előző év január-szeptemberi mennyiségénél, addig az arany újrahasznosítása egy év alatt közel 15 százalékkal, 807 tonnára esett, ami 2007 óta nem látott alacsony szint. Ez egyrészt a csökkenő árfolyam miatt, másrészt pedig azért következett be, mert egyre kevesebb az eladásra kínált törtarany - vélte Juhász Gergely.
MTI
Hozzászólások