Pénzügyi Békéltető Testület: jövőre már kötelező lesz az alávetés a bankoknak
A banki elszámolások óta csökkent a pénzügyi intézmények megegyezési hajlandósága, januártól azonban egymillió forint összegig kötelesek lesznek alávetni magukat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) döntésének - nyilatkozta Kovács Erika, a testület elnöke az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a PBT ötéves működése alatt bő húszezer fogyasztói kérelem érkezett, amelyek 62 százalékát tudták érdemben elbírálni, és ezek 40 százalékát zárták le a felek megállapodásával.
A PBT elnöke felidézte, a testület - amely 2011. július 1-jén kezdte meg működését - megalakulása előtti évben 880 fogyasztói kérelem érkezett a korábbi általános békéltető szervekhez, az alapítás évében viszont mindössze hat hónap alatt 1200 fogyasztó kereste meg a kifejezetten a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos anyagi, polgári jogvitákkal foglalkozó új intézményt. Az ötéves évforduló küszöbén, 2016. június 13-án beérkezett a húszezredik kérelem is.
Az ingyenes, gyors pénzügyi békéltetés iránti igény erősödik: az ügyfelek évi bő négyezer kérelemmel fordultak a testülethez az elmúlt három évben, 2015-ben pedig az újonnan keletkezett ügyek száma már megközelítette az 5 ezret. Ehhez jött hozzá tavaly a 15,5 ezer, a banki elszámoláshoz kötődő ügyfélbeadvány - tette hozzá. Idén június 10-ig már 2200 ügyben fordultak a PBT-hez.
A pénzügyi békéltetést kérő ügyfelek a korábbiakhoz képest tudatosabbak - például megőrzik az ügyletekhez kapcsolódó irataikat -, és jobban ismerik a békéltetés szabályait is. Így a PBT az utóbbi időben egyre nagyobb arányban tudja befogadni az ügyeket - jelezte Kovács Erika. Míg 2012-ben, a működés első teljes évben (részben hiánypótlási felhívások nyomán) minden második kérelem volt alkalmas az érdemi elbírálásra, tavaly tízből már hat kérelem kapcsán indulhatott el a testület eljárása.
A testület által öt év alatt lezárt mintegy 19 300 általános (nem banki elszámolási) ügy 62 százalékát tudták érdemben elbírálni. A többit eljárási akadály (például a kérelem benyújtását nem előzte meg panaszeljárás a pénzügyi intézménynél), hatáskör hiánya vagy hiányos iratok miatt nem tudták tárgyalni az eljáró tanácsok.
A PBT elsődleges célja az egyezség létrehozása, így a pereskedés elkerülése a fogyasztók és a pénzügyi intézmények között. Ha azonban ez nem lehetséges, a testület kész továbbra is kötelezéssel vagy ajánlással is eldönteni az ügyet - szögezte le Kovács Erika.
A 12 ezer érdemben elbírált kérelemből így 5200 zárult egyezséggel, vagyis e pénzügyi jogviták 40 százalékánál megállapodás született. Az egyezségek száma 2014-ben volt a legmagasabb, azóta kis mértékben csökkent, de ezzel párhuzamosan emelkedett a meghallgatást megelőzően megkötött megegyezések és az eljárásról szóló értesítés kézbesítését követően a pénzügyi intézmények önkéntes teljesítéseinek a száma. Az elmúlt öt év alatt közel ezer ilyen ügyben szüntették meg az eljárást.
A PBT 224 ajánlást adott ki az öt év alatt. Az ajánlások száma folyamatosan mérséklődött, 2012-ben volt a legmagasabb, 76 darab. A kötelezések száma - öt év alatt 55 - szintén fokozatosan csökkent.
A tanácsok az általános ügyekben 13 500 meghallgatást tartottak, az ügyek egy részében folytatólagos meghallgatás is volt. Számos, az alapítás óta a PBT-nél dolgozó békéltető szakember jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Hat alapító tanácstag összesen ezernél is több meghallgatáson vett részt eljáró tagként, és még ennél is több ügyben elnököltek vagy vezettek jegyzőkönyvet.
Kovács Erika elmondta, 2014 végéig azt tapasztalták, hogy a pénzügyi intézmények egyre inkább hajlanak a megegyezésre. Tavaly azonban ez megváltozott, vélhetően az elszámolásból adódó veszteségek és jogviták miatt jelentősen csökkent a pénzügyi szolgáltatók megegyezési hajlandósága.
Hozzátette, 2017. január 1-jén hatályba lép a jegybanktörvény módosítása, amely bevezeti a pénzügyi intézmények számára a kötelező alávetés intézményét. Ettől a Közép-Európában is - például Csehországban, Lengyelországban - alkalmazott eszköztől azt remélik, hogy a pénzügyi intézmények visszatérnek korábbi "megegyezéspárti" gyakorlatukhoz.
A kötelező alávetés azt jelenti, hogy egymillió forintos ügyérték alatt - amennyiben a fogyasztói igény jogos, a jogszabályi feltételeknek megfelel, és a felek nem tudnak megegyezni -, a PBT olyan határozatot hoz, amelyet a szolgáltató köteles végrehajtani - ismertette az elnök. Az összeghatár feletti ügyekben a PBT továbbra is a pénzügyi intézmény önkéntes alávetése esetén dönthet végrehajtható kötelezéssel, ennek hiányában pedig ajánlással.
Kovács Erika felhívta a figyelmet: mivel az egyezségek döntő hányadát a felek meghallgatása során kötik meg, fontos, hogy a kérelmezők azon megjelenjenek vagy képviseltessék magukat. A növekvő ügyszámhoz megfelelő helyszínt tudnak biztosítani, a meghallgatásokat május óta új helyen, a budapesti Váci út 76-ban lévő tárgyalókban tartják.
MTI
Hozzátette, hogy a PBT ötéves működése alatt bő húszezer fogyasztói kérelem érkezett, amelyek 62 százalékát tudták érdemben elbírálni, és ezek 40 százalékát zárták le a felek megállapodásával.
A PBT elnöke felidézte, a testület - amely 2011. július 1-jén kezdte meg működését - megalakulása előtti évben 880 fogyasztói kérelem érkezett a korábbi általános békéltető szervekhez, az alapítás évében viszont mindössze hat hónap alatt 1200 fogyasztó kereste meg a kifejezetten a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos anyagi, polgári jogvitákkal foglalkozó új intézményt. Az ötéves évforduló küszöbén, 2016. június 13-án beérkezett a húszezredik kérelem is.
Az ingyenes, gyors pénzügyi békéltetés iránti igény erősödik: az ügyfelek évi bő négyezer kérelemmel fordultak a testülethez az elmúlt három évben, 2015-ben pedig az újonnan keletkezett ügyek száma már megközelítette az 5 ezret. Ehhez jött hozzá tavaly a 15,5 ezer, a banki elszámoláshoz kötődő ügyfélbeadvány - tette hozzá. Idén június 10-ig már 2200 ügyben fordultak a PBT-hez.
A pénzügyi békéltetést kérő ügyfelek a korábbiakhoz képest tudatosabbak - például megőrzik az ügyletekhez kapcsolódó irataikat -, és jobban ismerik a békéltetés szabályait is. Így a PBT az utóbbi időben egyre nagyobb arányban tudja befogadni az ügyeket - jelezte Kovács Erika. Míg 2012-ben, a működés első teljes évben (részben hiánypótlási felhívások nyomán) minden második kérelem volt alkalmas az érdemi elbírálásra, tavaly tízből már hat kérelem kapcsán indulhatott el a testület eljárása.
A testület által öt év alatt lezárt mintegy 19 300 általános (nem banki elszámolási) ügy 62 százalékát tudták érdemben elbírálni. A többit eljárási akadály (például a kérelem benyújtását nem előzte meg panaszeljárás a pénzügyi intézménynél), hatáskör hiánya vagy hiányos iratok miatt nem tudták tárgyalni az eljáró tanácsok.
A PBT elsődleges célja az egyezség létrehozása, így a pereskedés elkerülése a fogyasztók és a pénzügyi intézmények között. Ha azonban ez nem lehetséges, a testület kész továbbra is kötelezéssel vagy ajánlással is eldönteni az ügyet - szögezte le Kovács Erika.
A 12 ezer érdemben elbírált kérelemből így 5200 zárult egyezséggel, vagyis e pénzügyi jogviták 40 százalékánál megállapodás született. Az egyezségek száma 2014-ben volt a legmagasabb, azóta kis mértékben csökkent, de ezzel párhuzamosan emelkedett a meghallgatást megelőzően megkötött megegyezések és az eljárásról szóló értesítés kézbesítését követően a pénzügyi intézmények önkéntes teljesítéseinek a száma. Az elmúlt öt év alatt közel ezer ilyen ügyben szüntették meg az eljárást.
A PBT 224 ajánlást adott ki az öt év alatt. Az ajánlások száma folyamatosan mérséklődött, 2012-ben volt a legmagasabb, 76 darab. A kötelezések száma - öt év alatt 55 - szintén fokozatosan csökkent.
A tanácsok az általános ügyekben 13 500 meghallgatást tartottak, az ügyek egy részében folytatólagos meghallgatás is volt. Számos, az alapítás óta a PBT-nél dolgozó békéltető szakember jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Hat alapító tanácstag összesen ezernél is több meghallgatáson vett részt eljáró tagként, és még ennél is több ügyben elnököltek vagy vezettek jegyzőkönyvet.
Kovács Erika elmondta, 2014 végéig azt tapasztalták, hogy a pénzügyi intézmények egyre inkább hajlanak a megegyezésre. Tavaly azonban ez megváltozott, vélhetően az elszámolásból adódó veszteségek és jogviták miatt jelentősen csökkent a pénzügyi szolgáltatók megegyezési hajlandósága.
Hozzátette, 2017. január 1-jén hatályba lép a jegybanktörvény módosítása, amely bevezeti a pénzügyi intézmények számára a kötelező alávetés intézményét. Ettől a Közép-Európában is - például Csehországban, Lengyelországban - alkalmazott eszköztől azt remélik, hogy a pénzügyi intézmények visszatérnek korábbi "megegyezéspárti" gyakorlatukhoz.
A kötelező alávetés azt jelenti, hogy egymillió forintos ügyérték alatt - amennyiben a fogyasztói igény jogos, a jogszabályi feltételeknek megfelel, és a felek nem tudnak megegyezni -, a PBT olyan határozatot hoz, amelyet a szolgáltató köteles végrehajtani - ismertette az elnök. Az összeghatár feletti ügyekben a PBT továbbra is a pénzügyi intézmény önkéntes alávetése esetén dönthet végrehajtható kötelezéssel, ennek hiányában pedig ajánlással.
Kovács Erika felhívta a figyelmet: mivel az egyezségek döntő hányadát a felek meghallgatása során kötik meg, fontos, hogy a kérelmezők azon megjelenjenek vagy képviseltessék magukat. A növekvő ügyszámhoz megfelelő helyszínt tudnak biztosítani, a meghallgatásokat május óta új helyen, a budapesti Váci út 76-ban lévő tárgyalókban tartják.
MTI
Hozzászólások