Sorra támadják a feltörekvő devizákat a pénzpiacokon
Újabb és újabb devizákat támadnak a nemzetközi pénzpiacon: a török líra után a magyar forintot és a lengyel zlotyt vették célba a spekulánsok - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása.
A feltörekvő térségekben úgy tűnik még nincs vége a piaci gondoknak, bár már egyre több elemző látja úgy, hogy az érintett devizák jelentős árfolyamveszteségeit és az indiai, dél-afrikai, argentin és török kamatemeléseket követően lassan már meg lehet kezdeni a devizakötvények felvásárlását.
Elgondolkodtató azonban, hogy az örvény újabb és újabb országokat - például csütörtökön Magyarországot és Lengyelországot - ragad magával. "Úgy tűnik a piac újabb és újabb áldozatokat szemel ki magának" - mutatott rá Harwig Wild, a Bankhaus Metzler devizapiaci szakértője.
A devizapiacok már közvetlenül a török kamatemelést követően kiszemelték következő áldozatukat. A francia Société Générale elemzői néhány perccel Ankara bejelentését követően már email üzenetben a török líra vásárlását és a dél-afrikai rand eladását javasolták ügyfeleiknek. Szerdán aztán a dél-afrikai jegybank is kamatot emelt.
Csütörtökön a pénzpiacok kamatemelési "igényét" a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerősítésével viszonozta, ami több mint egy százalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot. A piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amely szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében rámutat, hogy a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót. A folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környező országokhoz képest már eltűnt.
A Magyarország elleni spekulációval a piacok meglepő módon egy folyó fizetési mérlegtöbblettel büszkélkedő országot szemeltek ki maguknak - írta a lap. Hasonló a helyzet az orosz rubellel is. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyó fizetési mérleghiányukat külföldi tőkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett "törékeny ötök", azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország.
A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követő alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után 8 százalékos. Dél-Afrika 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot.
A 4,5 százalékról 10 százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetően. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult.
MTI
A feltörekvő térségekben úgy tűnik még nincs vége a piaci gondoknak, bár már egyre több elemző látja úgy, hogy az érintett devizák jelentős árfolyamveszteségeit és az indiai, dél-afrikai, argentin és török kamatemeléseket követően lassan már meg lehet kezdeni a devizakötvények felvásárlását.
Elgondolkodtató azonban, hogy az örvény újabb és újabb országokat - például csütörtökön Magyarországot és Lengyelországot - ragad magával. "Úgy tűnik a piac újabb és újabb áldozatokat szemel ki magának" - mutatott rá Harwig Wild, a Bankhaus Metzler devizapiaci szakértője.
A devizapiacok már közvetlenül a török kamatemelést követően kiszemelték következő áldozatukat. A francia Société Générale elemzői néhány perccel Ankara bejelentését követően már email üzenetben a török líra vásárlását és a dél-afrikai rand eladását javasolták ügyfeleiknek. Szerdán aztán a dél-afrikai jegybank is kamatot emelt.
Csütörtökön a pénzpiacok kamatemelési "igényét" a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerősítésével viszonozta, ami több mint egy százalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot. A piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amely szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében rámutat, hogy a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót. A folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környező országokhoz képest már eltűnt.
A Magyarország elleni spekulációval a piacok meglepő módon egy folyó fizetési mérlegtöbblettel büszkélkedő országot szemeltek ki maguknak - írta a lap. Hasonló a helyzet az orosz rubellel is. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyó fizetési mérleghiányukat külföldi tőkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett "törékeny ötök", azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország.
A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követő alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után 8 százalékos. Dél-Afrika 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot.
A 4,5 százalékról 10 százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetően. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult.
MTI
Hozzászólások