Több mint 91 milliárd forint Székesfehérvár idei költségvetése
Több mint 91 milliárd forint főösszeggel elfogadta pénteken Székesfehérvár közgyűlése a város idei költségvetését, amit a polgármester stabilnak és biztonságosnak tart.
Stabil és biztonságos Székesfehérvár idei költségvetése, amelynek főösszege több mint 91 milliárd forint, ami elsősorban a helyi gazdaságnak, illetve a vállalkozásoknál dolgozó embereknek köszönhető - mondta Cser-Palkovics András (Fidesz) az önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadása előtt. A költségvetési rendeletet a közgyűlés 18 igen szavazattal, 3 nem ellenében támogatta.
A javaslat vitájában a polgármester szólt a szolidaritási hozzájárulásról, amelynek - mint mondta - sem a mértékével, sem az elosztás módjával nem ért egyet, ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyi gazdasági növekedés miatt nőtt a város bevétele, ez eredményezte az elvonás mértékének emelkedését.
"A világ nem stabil körülöttünk, ehhez képest a költségvetés mégis stabil, miközben egy alapvetően exportra termelő ipara van a városnak" - fogalmazott Cser-Palkovics András, hozzátéve: olyan önként vállalt feladatokra fordítanak jelentős összegeket, amelyek nélkül "a város nem lenne város". Példaként említette a városi uszodát, a sport- és kulturális létesítményeket, valamint a színházat.
Farkas László (független), a pénzügyi bizottság elnöke kiemelte: hitelfelvétel nélkül üzemeltetik a várost, székesfehérvári magánember nem fizet helyi adót, amit nem sok város mondhat el magáról. Megjegyezte, hogy a költségvetés jelentős forrásokat biztosít fejlesztésekre.
Fazakas Attila (Fehérvárért Közösen Egyesület) frakcióvezető elmondta, vannak pozitív lépések a büdzsében, mint a béremelések, ám az emelés mértékével nem értenek egyet, többet szerettek volna elérni. Úgy vélte, az elvonások büntetésként jelentkeznek, mint a 8,7 milliárd forintra rúgó szolidaritási hozzájárulás, mert ebből az összegből például átépíthetnének több, sokszor túlzsúfolt és balesetveszélyes körforgalmat a városban, vagy utakat újíthatnának fel.
Molnár Tamás (Fidesz) frakcióvezető reagálásában kifejtette: nemcsak erős és stabil a költségvetés, de nagy tartalékot is képeztek, amely nemcsak az idei évre, hanem 2026-ra is forrásokat biztosít. Jelezte, hogy komoly fejlesztésekre jut forrás, miközben iskolafelújítások és -építések folynak a város több pontján. A rendelet szerint Székesfehérvár költségvetésének főösszege 91,3 milliárd forint: 38,9 milliárdot tesznek ki a saját bevételek, amelyekből az iparűzési adó a legmagasabb tétel 28,65 milliárd forinttal, de jelentős, 4 milliárdos tétel az építményadó is. Szolidaritási hozzájárulás címén 8,7 milliárd forintot kell befizetnie a városnak az államkasszába.
A város működtetését 12,7 milliárd forinttal segíti az állam, miközben működtetésre, jóléti, térségi feladatokra összességében 57,6 milliárd forint elköltését tervezi Székesfehérvár. Fejlesztésre, felújításokra 20,4 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a város intézményei és a polgármesteri hivatal működtetésére 24,7 milliárd forintot fordítanak, ebből egészségügyi, szociális célokra 7 milliárd, oktatásra 7,4 milliárd, a kulturális ágazatra pedig 5,8 milliárd forint jut.
(Forrás: MTI)

A javaslat vitájában a polgármester szólt a szolidaritási hozzájárulásról, amelynek - mint mondta - sem a mértékével, sem az elosztás módjával nem ért egyet, ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyi gazdasági növekedés miatt nőtt a város bevétele, ez eredményezte az elvonás mértékének emelkedését.
"A világ nem stabil körülöttünk, ehhez képest a költségvetés mégis stabil, miközben egy alapvetően exportra termelő ipara van a városnak" - fogalmazott Cser-Palkovics András, hozzátéve: olyan önként vállalt feladatokra fordítanak jelentős összegeket, amelyek nélkül "a város nem lenne város". Példaként említette a városi uszodát, a sport- és kulturális létesítményeket, valamint a színházat.
Farkas László (független), a pénzügyi bizottság elnöke kiemelte: hitelfelvétel nélkül üzemeltetik a várost, székesfehérvári magánember nem fizet helyi adót, amit nem sok város mondhat el magáról. Megjegyezte, hogy a költségvetés jelentős forrásokat biztosít fejlesztésekre.
Fazakas Attila (Fehérvárért Közösen Egyesület) frakcióvezető elmondta, vannak pozitív lépések a büdzsében, mint a béremelések, ám az emelés mértékével nem értenek egyet, többet szerettek volna elérni. Úgy vélte, az elvonások büntetésként jelentkeznek, mint a 8,7 milliárd forintra rúgó szolidaritási hozzájárulás, mert ebből az összegből például átépíthetnének több, sokszor túlzsúfolt és balesetveszélyes körforgalmat a városban, vagy utakat újíthatnának fel.
Molnár Tamás (Fidesz) frakcióvezető reagálásában kifejtette: nemcsak erős és stabil a költségvetés, de nagy tartalékot is képeztek, amely nemcsak az idei évre, hanem 2026-ra is forrásokat biztosít. Jelezte, hogy komoly fejlesztésekre jut forrás, miközben iskolafelújítások és -építések folynak a város több pontján. A rendelet szerint Székesfehérvár költségvetésének főösszege 91,3 milliárd forint: 38,9 milliárdot tesznek ki a saját bevételek, amelyekből az iparűzési adó a legmagasabb tétel 28,65 milliárd forinttal, de jelentős, 4 milliárdos tétel az építményadó is. Szolidaritási hozzájárulás címén 8,7 milliárd forintot kell befizetnie a városnak az államkasszába.
A város működtetését 12,7 milliárd forinttal segíti az állam, miközben működtetésre, jóléti, térségi feladatokra összességében 57,6 milliárd forint elköltését tervezi Székesfehérvár. Fejlesztésre, felújításokra 20,4 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a város intézményei és a polgármesteri hivatal működtetésére 24,7 milliárd forintot fordítanak, ebből egészségügyi, szociális célokra 7 milliárd, oktatásra 7,4 milliárd, a kulturális ágazatra pedig 5,8 milliárd forint jut.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások