Továbbra is stabil árakra számít az NGM
A fogyasztói árak alakulása összhangban van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) becslésével, ezért a szaktárca az év további részében sem számít nagy mértékű pénzromlásra, az év egészét tekintve pedig 0 százalék körüli inflációt, árstabilitást vár – mondta Orbán Gábor, adó és pénzügyekért felelős államtitkár szerdán sajtótájékoztatón Budapesten
Kifejtette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatok szerint a fogyasztói árak enyhén, 0,6 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ez az árnövekedés azonban a hétköznapokban szinte észrevehetetlen. Májusban fordult pozitív tartományba az infláció, azt megelőzően nyolc hónapon át még csökkentek a fogyasztói árak a rezsicsökkentésnek és az alacsony energiaárak begyűrűző hatásának köszönhetően – tette hozzá az államtitkár.
Orbán Gábor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kockázatok kis mértékben emelkedtek, azonban ez nem változtat az inflációs várakozásokon, az pedig még nem fordult elő, hogy egyetlen adat változtatott volna a monetáris politika stratégiáján.
Felidézte, hogy a 2002 utáni több éves időszakban az infláció tartósan 5-10 százalék körül volt minden erőfeszítés ellenére, többek között ennek következménye a devizahitelezés felfutása. Miközben a jegybank igyekezett magas kamatokkal fenntartani az infláció elleni küzdelmet, aránytalanság alakult ki a magyar és a külföldi kamatszintek között, ami begyűrűzött a lakossági hitelezésbe.
Az államtitkár szerint a magas infláció annak következménye, hogy a gazdaságpolitika nem volt eléggé takarékos és költséghatékony, ezért folyamatosan hiány alakult ki a magyar gazdaságban, felborult a külső egyensúly, fokozatosan nőtt az államadósság.
A magas infláció másik oka pedig a rezsiárak indokolatlan és aránytalan emelése, amelynek következtében Magyarországon sokkal nagyobb mértékben emelkedett a víz-, villany- és gázár, mint a régió más országaiban. Ezen tényezők korrekciója ment végbe az elmúlt öt évben, amelynek hatása az inflációban is lecsapódott - hangsúlyozta Orbán Gábor.
MTI
Kifejtette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatok szerint a fogyasztói árak enyhén, 0,6 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ez az árnövekedés azonban a hétköznapokban szinte észrevehetetlen. Májusban fordult pozitív tartományba az infláció, azt megelőzően nyolc hónapon át még csökkentek a fogyasztói árak a rezsicsökkentésnek és az alacsony energiaárak begyűrűző hatásának köszönhetően – tette hozzá az államtitkár.
Orbán Gábor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kockázatok kis mértékben emelkedtek, azonban ez nem változtat az inflációs várakozásokon, az pedig még nem fordult elő, hogy egyetlen adat változtatott volna a monetáris politika stratégiáján.
Felidézte, hogy a 2002 utáni több éves időszakban az infláció tartósan 5-10 százalék körül volt minden erőfeszítés ellenére, többek között ennek következménye a devizahitelezés felfutása. Miközben a jegybank igyekezett magas kamatokkal fenntartani az infláció elleni küzdelmet, aránytalanság alakult ki a magyar és a külföldi kamatszintek között, ami begyűrűzött a lakossági hitelezésbe.
Az államtitkár szerint a magas infláció annak következménye, hogy a gazdaságpolitika nem volt eléggé takarékos és költséghatékony, ezért folyamatosan hiány alakult ki a magyar gazdaságban, felborult a külső egyensúly, fokozatosan nőtt az államadósság.
A magas infláció másik oka pedig a rezsiárak indokolatlan és aránytalan emelése, amelynek következtében Magyarországon sokkal nagyobb mértékben emelkedett a víz-, villany- és gázár, mint a régió más országaiban. Ezen tényezők korrekciója ment végbe az elmúlt öt évben, amelynek hatása az inflációban is lecsapódott - hangsúlyozta Orbán Gábor.
MTI
Hozzászólások