Pintér: cél, hogy a korrupcióval legkevésbé fertőzött országok között legyünk (2. rész)
A magyar kormány célkitűzése, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai között legyen - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a témában rendezett, állami szervek vezetőinek és a diplomáciai testület képviselőnek részvételével rendezett budapesti konferencián csütörtökön.
A miniszter a korrupciót korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte. Alattomos jelenségnek, amely belülről bomlasztja a társadalmat, rombolja a közerkölcsöt, jogtalan előnyöket biztosít, a törvények és az együttélési szabályok kijátszására biztat, gyengíti az állampolgári felelősségtudatot, elégedetlenséget és ellenségeskedést szít a társadalomban.
Hangsúlyozta: a korrupcióval gyanúsítás, a híresztelés is kárt tud okozni szervezetnek, államnak és egyénnek egyaránt. Vigyázni kell azzal, amit karaktergyilkosságnak nevezünk, ha a nemzetközi együttműködés keretén belül ilyen jellegű eszközöket és módszereket próbálnak felhasználni - tette hozzá.
A belügyminiszter a korrupciót világjelenségnek nevezte, amely valamennyi társadalomban és országban megtalálható. Összefogásra van szükség ellene, ez oktatással, neveléssel, a jogi háttér karbantartásával kezdődik, de szükséges etikai, erkölcsi szinten is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: ennek meg kell történnie a társadalmon, a szervezeteken belül, a rendőrségen és az ügyészségen is, hiszen az őrökre is vigyáznia kell valakinek.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kiemelte a civil szervezetek kontrollját is, azzal, hogy ők azok, akik a leggyorsabban észlelik a nemkívánatos jelenségeket, figyelemfelkeltő jelzéseiket pedig kellő türelemmel és szakértelemmel kell vizsgálni.
Pintér Sándor felidézte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, amely a jogalkotói munkában is megfigyelhető, hiszen már az alaptörvény is rögzíti az átlátható költségvetési és gazdálkodási érdekek érvényesítését. Hozzátette: a kormány a Belügyminisztérium hatáskörébe sorolta a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását, a tárca pedig a feladat végrehajtására a Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelölte ki.
Külön szólt a megelőzés fontosságáról is, például arról, hogy az önkormányzati választások után felvilágosító kampányba fogtak, mivel a határokon dolgozó rendőrök és vámosok után a helyhatóságok munkatársait éri a legtöbb kísértés.
Beszélt arról is, hogy a korrupciós bűncselekmények esetén az új büntető törvénykönyv szigorításokat vezetett be, továbbá etikai kódexet is kidolgoztak és kiterjesztették a bejelentők védelmét.
Az eddig elért eredmények igazolására Pintér Sándor idézte az Európai Bizottságot: Magyarország azon országok között van, amelyekben a legnagyobb csökkentést mutatta a nemzeti közigazgatási intézményen belüli korrupció.
A legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke – az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együtt működéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem december 9-ei világnapjához is kapcsolódva – nagykövetek és diplomaták előtt közösen értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.
A találkozó után André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy az elhangzottak többsége nagyon hasznos volt, a legjobb megoldásnak pedig azt tartaná, ha nem a médiában, hanem a létező hivatalos csatornákat felhasználva működhetnének együtt a korrupció elleni, közös érdeknek számító harcban.
Azt nem kommentálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vita jogi útra terelését kérte Vida Ildikótól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökétől, de megjegyezte, hogy diplomáciai mentességéről az amerikai kormány dönthet.
MTI
A miniszter a korrupciót korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte. Alattomos jelenségnek, amely belülről bomlasztja a társadalmat, rombolja a közerkölcsöt, jogtalan előnyöket biztosít, a törvények és az együttélési szabályok kijátszására biztat, gyengíti az állampolgári felelősségtudatot, elégedetlenséget és ellenségeskedést szít a társadalomban.Hangsúlyozta: a korrupcióval gyanúsítás, a híresztelés is kárt tud okozni szervezetnek, államnak és egyénnek egyaránt. Vigyázni kell azzal, amit karaktergyilkosságnak nevezünk, ha a nemzetközi együttműködés keretén belül ilyen jellegű eszközöket és módszereket próbálnak felhasználni - tette hozzá.
A belügyminiszter a korrupciót világjelenségnek nevezte, amely valamennyi társadalomban és országban megtalálható. Összefogásra van szükség ellene, ez oktatással, neveléssel, a jogi háttér karbantartásával kezdődik, de szükséges etikai, erkölcsi szinten is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: ennek meg kell történnie a társadalmon, a szervezeteken belül, a rendőrségen és az ügyészségen is, hiszen az őrökre is vigyáznia kell valakinek.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kiemelte a civil szervezetek kontrollját is, azzal, hogy ők azok, akik a leggyorsabban észlelik a nemkívánatos jelenségeket, figyelemfelkeltő jelzéseiket pedig kellő türelemmel és szakértelemmel kell vizsgálni.
Pintér Sándor felidézte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, amely a jogalkotói munkában is megfigyelhető, hiszen már az alaptörvény is rögzíti az átlátható költségvetési és gazdálkodási érdekek érvényesítését. Hozzátette: a kormány a Belügyminisztérium hatáskörébe sorolta a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását, a tárca pedig a feladat végrehajtására a Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelölte ki.
Külön szólt a megelőzés fontosságáról is, például arról, hogy az önkormányzati választások után felvilágosító kampányba fogtak, mivel a határokon dolgozó rendőrök és vámosok után a helyhatóságok munkatársait éri a legtöbb kísértés.
Beszélt arról is, hogy a korrupciós bűncselekmények esetén az új büntető törvénykönyv szigorításokat vezetett be, továbbá etikai kódexet is kidolgoztak és kiterjesztették a bejelentők védelmét.
Az eddig elért eredmények igazolására Pintér Sándor idézte az Európai Bizottságot: Magyarország azon országok között van, amelyekben a legnagyobb csökkentést mutatta a nemzeti közigazgatási intézményen belüli korrupció.
A legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke – az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együtt működéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem december 9-ei világnapjához is kapcsolódva – nagykövetek és diplomaták előtt közösen értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.
A találkozó után André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy az elhangzottak többsége nagyon hasznos volt, a legjobb megoldásnak pedig azt tartaná, ha nem a médiában, hanem a létező hivatalos csatornákat felhasználva működhetnének együtt a korrupció elleni, közös érdeknek számító harcban.
Azt nem kommentálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vita jogi útra terelését kérte Vida Ildikótól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökétől, de megjegyezte, hogy diplomáciai mentességéről az amerikai kormány dönthet.
MTI
Hozzászólások