A kormány a következő napokban dönthet a horvát határzárról
A kormány a következő napokban hozhat döntést a horvát zöldhatár lezárásáról, a határzárnak technikai akadálya nincs - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
Lázár János tájékoztatása szerint Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli tárgyalásain és a következő napok egyeztetésein múlik, hogy a kormány milyen döntést fog hozni.
Az adatokat ismertetve elmondta: szerdáig 378 ezer 647 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a magyar-szerb határzár óta a szerb szakaszon néhány százan, Horvátország felől viszont 180 ezren az elmúlt egy hónapban. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy év végére a határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ami indokolttá teheti a horvát határzár alkalmazását.
A kormány kész és képes a zöldhatár lezárására és a jogi és élőerős védelemre a horvát szakaszon is - fogalmazott a tárcavezető, aki köszönetet mondott a kerítés építésében részvevőknek és a V4-eknek a határvédelemben nyújtott segítségéért.
Az uniós kvótákkal szembeni fellépésről december közepéig születhet döntés.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat.
A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni.
Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban.
A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. Tudatta azt is: csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot.
A 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusról szólva Lázár János közölte: lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre. Indoklásul azt mondta, az Európai Bizottság (EB) új szabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat ezen a területén.
A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz.
A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények - például kórházak, iskolák, óvodák - energetikai korszerűsítését, ez áll az első helyen, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.
Lázár János ezen felül elmondta: a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól.
Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve.
A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy a kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Utalt arra, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az EB Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik.
A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.
Szintén kérdésre nagy hibának minősítette, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügye sokáig elhúzódott. Komoly nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk: a Jobbiknak egy kémtevékenységgel vádolt EP-képviselőhöz, illetve a mögötte álló megbízókhoz vagy vélelmezett erőcsoportokhoz milyen köze van - fogalmazott.
Kérdésre azt is elmondta: a szelektív gyűjtés ellenére is nőtt a hulladék mennyisége Magyarországon, ezért más hasznosítási lehetőségek kellenek. A kormány osztrák és német példákat vizsgál, Ausztriában a hulladékégetéssel nagy mértékben hozzájárulnak a nagyvárosok működéséhez, mert távhőt állítanak elő belőle - tette hozzá.
Lázár János a Testnevelési Egyetem hajnalban leégett atlétikai csarnokára is kitért, közölve: a kormány készen áll, hogy segítsen a kárelhárításban, a csarnok pótlásában és az intézmény fejlesztésében. Jelezte, a jövő keddi kormányülésre meghívják Mocsai Lajos rektort. Hozzátette azt is, a tűz okozta anyagi kár jelentős, várhatóan több milliárd forintos.
A bonyhádi templomrom ügyében a miniszter azt mondta: hétfőn helyszíni bejárás lesz a régészek, az örökségvédelem, az önkormányzat, a kormányhivatal és más érintettek részvételével.
Megkérdezték arról is, hogy egy sajtóban megjelent hangfelvétel szerint a miniszterelnök az utódjára vonatkozó kritériumokat sorolta a Bibó Szakkollégiumban tavasszal. Megnyugodhat az ország, a családja és pártja is - felelte, majd magyarázatként hozzáfűzte: "sem ultizni nem tudok, sem nyelveket nem beszélek és az összes többi potenciális föltételnek sem felelek meg, (...), nem vagyok az esélyesek között".
MTI
Lázár János tájékoztatása szerint Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli tárgyalásain és a következő napok egyeztetésein múlik, hogy a kormány milyen döntést fog hozni.
Az adatokat ismertetve elmondta: szerdáig 378 ezer 647 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a magyar-szerb határzár óta a szerb szakaszon néhány százan, Horvátország felől viszont 180 ezren az elmúlt egy hónapban. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy év végére a határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ami indokolttá teheti a horvát határzár alkalmazását.
A kormány kész és képes a zöldhatár lezárására és a jogi és élőerős védelemre a horvát szakaszon is - fogalmazott a tárcavezető, aki köszönetet mondott a kerítés építésében részvevőknek és a V4-eknek a határvédelemben nyújtott segítségéért.
Az uniós kvótákkal szembeni fellépésről december közepéig születhet döntés.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat.
A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni.
Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban.
A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. Tudatta azt is: csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot.
A 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusról szólva Lázár János közölte: lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre. Indoklásul azt mondta, az Európai Bizottság (EB) új szabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat ezen a területén.
A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz.
A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények - például kórházak, iskolák, óvodák - energetikai korszerűsítését, ez áll az első helyen, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.
Lázár János ezen felül elmondta: a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól.
Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve.
A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy a kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Utalt arra, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az EB Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik.
A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.
Szintén kérdésre nagy hibának minősítette, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügye sokáig elhúzódott. Komoly nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk: a Jobbiknak egy kémtevékenységgel vádolt EP-képviselőhöz, illetve a mögötte álló megbízókhoz vagy vélelmezett erőcsoportokhoz milyen köze van - fogalmazott.
Kérdésre azt is elmondta: a szelektív gyűjtés ellenére is nőtt a hulladék mennyisége Magyarországon, ezért más hasznosítási lehetőségek kellenek. A kormány osztrák és német példákat vizsgál, Ausztriában a hulladékégetéssel nagy mértékben hozzájárulnak a nagyvárosok működéséhez, mert távhőt állítanak elő belőle - tette hozzá.
Lázár János a Testnevelési Egyetem hajnalban leégett atlétikai csarnokára is kitért, közölve: a kormány készen áll, hogy segítsen a kárelhárításban, a csarnok pótlásában és az intézmény fejlesztésében. Jelezte, a jövő keddi kormányülésre meghívják Mocsai Lajos rektort. Hozzátette azt is, a tűz okozta anyagi kár jelentős, várhatóan több milliárd forintos.
A bonyhádi templomrom ügyében a miniszter azt mondta: hétfőn helyszíni bejárás lesz a régészek, az örökségvédelem, az önkormányzat, a kormányhivatal és más érintettek részvételével.
Megkérdezték arról is, hogy egy sajtóban megjelent hangfelvétel szerint a miniszterelnök az utódjára vonatkozó kritériumokat sorolta a Bibó Szakkollégiumban tavasszal. Megnyugodhat az ország, a családja és pártja is - felelte, majd magyarázatként hozzáfűzte: "sem ultizni nem tudok, sem nyelveket nem beszélek és az összes többi potenciális föltételnek sem felelek meg, (...), nem vagyok az esélyesek között".
MTI
Hozzászólások