ÁSZ-elnök: törvényes volt a tavalyi büdzsé végrehajtása
A 2014. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak - ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítását Domokos László szerdán a parlamentben.
Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az alaptörvény, a stabilitási és az államháztartásról szóló törvény előírásainak, a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi elemei, szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal.
A számvevőszék ellenőrzése megállapította - folytatta Domokos László -, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak, 2014-ben a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló beszámolás szabályszerű.
A kormányzati szektor 2014-es uniós módszertan szerinti hiánya GDP-arányosan az előzetesen várt 2,9 százaléknál lényegesen kedvezőbben alakult, 2,6 százalékot tett ki. Az államadósság-mutató értéke a 2013-as 76,6 százalékról 2014-re 74,1 százalékra, azaz 2,5 százalékponttal csökkent - mondta az ÁSZ elnöke.
A központi kezelésű előirányzatok és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekkel és kiadásokkal összefüggő előirányzatok teljesített kiadását összességében megbízhatónak minősítette az ellenőrzés.
A számvevőszék "lényegességi szintet" meghaladó megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén, valamint a Közbeszerzési Hatóságnál tárt fel.
Előbbiről az ÁSZ-elnök elmondta: több esetben nem állt rendelkezésre a Magyar Államkincstárnál az ellátások kifizetését alátámasztó határozat, a szükséges szakvélemény vagy a családi pótlék igényelbírálásához szükséges kérelem. A Közbeszerzési Hatóság pedig a bírói letét összegét végleges kiadásként számolta el, amely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A zárszámadási ellenőrzés során a legjellemzőbb megbízhatósági hibaként tárták fel, hogy az ellenőrzött szervezetek nem folytatták le a közbeszerzési eljárást, illetve számos esetben megsértették a számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló új kormányrendelet előírásait. Hiányoztak az elszámolások alapjául szolgáló bizonylatok, a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások - ismertette Domokos László.
Hozzátette: a szabályszerűségi hibák közül a legjellemzőbbek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódó szabálytalanságok voltak, de volt, hogy az ellenőrzöttek határidőn túl készítették el belső szabályzataikat, elszámolásaikat, beszámolóikat vagy egyáltalán nem készültek el az előírt belső szabályzatok.
Hangsúlyos volt 2014-ben is az ellenőrzött területek kontrollkörnyezete kialakításának ellenőrzése, mivel a megfelelő kontrollkörnyezet a szabályos működés alapvető feltétele; annak hiánya korrupciós kockázatokat hordoz - mondta az ÁSZ elnöke, aki közölte: 126 vizsgált intézményből 64 szervezet megfelelő, 45 részben megfelelő és 17 nem megfelelő minősítést kapott a kontrollkörnyezet kialakításának megfelelőségére.
Az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el: az egyik az Európai Unió átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának a megalapozása - hívta fel a figyelmet Domokos László.
Az ÁSZ elemzése alapján 2014-ben a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált: míg korábban a nettó export volt a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője, addig 2014-ben a belső kereslet bővülése eredményezte a gyors növekedést.
A háztartási fogyasztás bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg. A háztartások anyagi helyzetét jelentős mértékben könnyítette a lakossági hitelek tisztességtelen többletterheinek visszamenőleges rendezése, a devizahitelek forintosítása is - állapította meg a számvevőszék.
A gazdaság kiegyensúlyozottabbá válását mutatja az is - mondta Domokos László -, hogy a GDP növekedéséhez a termelőágazatok mindegyike hozzájárult, a keletkezett többletjövedelemből pedig a vállalatok, a háztartások és az államháztartás egyaránt részesedett.
Az ÁSZ tanulmánya szerint az önkormányzati alrendszer finanszírozása 2014-ben megszilárdult, a beruházások 14 százalékkal bővültek, a lakossági fogyasztás reálértéken 2,7 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,1 millió főt, a növekedésben a versenyszféra játszotta a főszerepet. A munkanélküliségi ráta a 2013-as 10,2 százalékról 7,8 százalékra csökkent, és így Magyarország rátája az unió 10,2 százalékos átlagánál jelentősen alacsonyabb szintre mérséklődött.
A 2014-es zárszámadás azt mutatja, hogy 2014-ben a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 7,8 százalékkal nőttek. A növekedés a gazdálkodó szervezetek befizetésének 13,3 százalékos, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 6,9 százalékos és a lakosság befizetéseinek 6 százalékos emelkedéséből adódott - ismertette a 2014-es költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről készített számvevőszéki elemzés megállapításait Domokos László.
MT
Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az alaptörvény, a stabilitási és az államháztartásról szóló törvény előírásainak, a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi elemei, szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal.
A számvevőszék ellenőrzése megállapította - folytatta Domokos László -, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak, 2014-ben a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló beszámolás szabályszerű.
A kormányzati szektor 2014-es uniós módszertan szerinti hiánya GDP-arányosan az előzetesen várt 2,9 százaléknál lényegesen kedvezőbben alakult, 2,6 százalékot tett ki. Az államadósság-mutató értéke a 2013-as 76,6 százalékról 2014-re 74,1 százalékra, azaz 2,5 százalékponttal csökkent - mondta az ÁSZ elnöke.
A központi kezelésű előirányzatok és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekkel és kiadásokkal összefüggő előirányzatok teljesített kiadását összességében megbízhatónak minősítette az ellenőrzés.
A számvevőszék "lényegességi szintet" meghaladó megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén, valamint a Közbeszerzési Hatóságnál tárt fel.
Előbbiről az ÁSZ-elnök elmondta: több esetben nem állt rendelkezésre a Magyar Államkincstárnál az ellátások kifizetését alátámasztó határozat, a szükséges szakvélemény vagy a családi pótlék igényelbírálásához szükséges kérelem. A Közbeszerzési Hatóság pedig a bírói letét összegét végleges kiadásként számolta el, amely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A zárszámadási ellenőrzés során a legjellemzőbb megbízhatósági hibaként tárták fel, hogy az ellenőrzött szervezetek nem folytatták le a közbeszerzési eljárást, illetve számos esetben megsértették a számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló új kormányrendelet előírásait. Hiányoztak az elszámolások alapjául szolgáló bizonylatok, a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások - ismertette Domokos László.
Hozzátette: a szabályszerűségi hibák közül a legjellemzőbbek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódó szabálytalanságok voltak, de volt, hogy az ellenőrzöttek határidőn túl készítették el belső szabályzataikat, elszámolásaikat, beszámolóikat vagy egyáltalán nem készültek el az előírt belső szabályzatok.
Hangsúlyos volt 2014-ben is az ellenőrzött területek kontrollkörnyezete kialakításának ellenőrzése, mivel a megfelelő kontrollkörnyezet a szabályos működés alapvető feltétele; annak hiánya korrupciós kockázatokat hordoz - mondta az ÁSZ elnöke, aki közölte: 126 vizsgált intézményből 64 szervezet megfelelő, 45 részben megfelelő és 17 nem megfelelő minősítést kapott a kontrollkörnyezet kialakításának megfelelőségére.
Az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el: az egyik az Európai Unió átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának a megalapozása - hívta fel a figyelmet Domokos László.
Az ÁSZ elemzése alapján 2014-ben a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált: míg korábban a nettó export volt a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője, addig 2014-ben a belső kereslet bővülése eredményezte a gyors növekedést.
A háztartási fogyasztás bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg. A háztartások anyagi helyzetét jelentős mértékben könnyítette a lakossági hitelek tisztességtelen többletterheinek visszamenőleges rendezése, a devizahitelek forintosítása is - állapította meg a számvevőszék.
A gazdaság kiegyensúlyozottabbá válását mutatja az is - mondta Domokos László -, hogy a GDP növekedéséhez a termelőágazatok mindegyike hozzájárult, a keletkezett többletjövedelemből pedig a vállalatok, a háztartások és az államháztartás egyaránt részesedett.
Az ÁSZ tanulmánya szerint az önkormányzati alrendszer finanszírozása 2014-ben megszilárdult, a beruházások 14 százalékkal bővültek, a lakossági fogyasztás reálértéken 2,7 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,1 millió főt, a növekedésben a versenyszféra játszotta a főszerepet. A munkanélküliségi ráta a 2013-as 10,2 százalékról 7,8 százalékra csökkent, és így Magyarország rátája az unió 10,2 százalékos átlagánál jelentősen alacsonyabb szintre mérséklődött.
A 2014-es zárszámadás azt mutatja, hogy 2014-ben a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 7,8 százalékkal nőttek. A növekedés a gazdálkodó szervezetek befizetésének 13,3 százalékos, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 6,9 százalékos és a lakosság befizetéseinek 6 százalékos emelkedéséből adódott - ismertette a 2014-es költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről készített számvevőszéki elemzés megállapításait Domokos László.
MT
Hozzászólások