Handó: az Igazságügyi Palotát a jogegyenlőségen alapuló igazságszolgálatás helyszínének szánták
Az OBH elnöke a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó épületben felidézte: a palotát 1896. október 20-án adták át, ezzel a bírói hatalmi ág megkapta új, szimbolikus épületét, amelyben - mint mondta - egyesült az akkori optimista jelen és a történelmi múlt.
"Az építők célja az volt, ami most a mi célunk is, hogy bemutassák, az igazságszolgáltatás történelmi korszakokon keresztül szervesen fejlődött" - fogalmazott. Handó Tünde szólt arról, hogy a palota átadása óta újabb történelmi korszak telt el, a magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak ezt az épületet kellett elhagynia, de nagyon sok szenvedésen, hányattatáson ment keresztül, és a legkevésbé tudott foglalkozni a múlt, a hagyományok ápolásával. Hangsúlyozta, az OBH nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ezt az elmaradást pótolja, ezért támogatják a hagyományok ápolását, a bíráskodás történetének feldolgozását, a tárgyi emlékek gyűjtését.
A 21. század újszerű követelményeket és feladatokat hozott, amelyekre a bírósági szervezet igyekszik újszerű és modern válaszokat adni, de az új kihívások megválaszolása mellett nem "hagyhatjuk el" a bírósági történet, történelem ápolását sem - szögezte le. Handó Tünde bízik abban, hogy amikor négy-öt év múlva a Kúria visszaköltözhet az Igazságügyi Palotába, ott megnyílhat egy látogatóközpont is a bíráskodás történetének bemutatására.
Révész T. Mihály jogtörténész, a délelőtti plenáris ülés levezető elnöke köszöntőjében arról beszélt, a jogtörténeti kutatások kezdetétől arra törekednek, hogy az eredmények ne "jogrégészeti leletek" legyenek, hanem élő kapcsolatot találjanak a ma világával, a ma jogalkotásával, jogalkalmazásával. A konferencián elhangzó előadások - egyebek között - áttekintik a magyar bírósági szervezet történetét a vármegyei nemesi bíráskodástól a jelenkorig, a hazai bíróság-történet szakirodalmát. Szó lesz továbbá az erdélyi szászok bíráskodási szervezetéről a kora újkorig, valamint például az egyházi bíráskodás középkori európai modelljeiről is.
MTI
"Az építők célja az volt, ami most a mi célunk is, hogy bemutassák, az igazságszolgáltatás történelmi korszakokon keresztül szervesen fejlődött" - fogalmazott. Handó Tünde szólt arról, hogy a palota átadása óta újabb történelmi korszak telt el, a magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak ezt az épületet kellett elhagynia, de nagyon sok szenvedésen, hányattatáson ment keresztül, és a legkevésbé tudott foglalkozni a múlt, a hagyományok ápolásával. Hangsúlyozta, az OBH nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ezt az elmaradást pótolja, ezért támogatják a hagyományok ápolását, a bíráskodás történetének feldolgozását, a tárgyi emlékek gyűjtését.
A 21. század újszerű követelményeket és feladatokat hozott, amelyekre a bírósági szervezet igyekszik újszerű és modern válaszokat adni, de az új kihívások megválaszolása mellett nem "hagyhatjuk el" a bírósági történet, történelem ápolását sem - szögezte le. Handó Tünde bízik abban, hogy amikor négy-öt év múlva a Kúria visszaköltözhet az Igazságügyi Palotába, ott megnyílhat egy látogatóközpont is a bíráskodás történetének bemutatására.
Révész T. Mihály jogtörténész, a délelőtti plenáris ülés levezető elnöke köszöntőjében arról beszélt, a jogtörténeti kutatások kezdetétől arra törekednek, hogy az eredmények ne "jogrégészeti leletek" legyenek, hanem élő kapcsolatot találjanak a ma világával, a ma jogalkotásával, jogalkalmazásával. A konferencián elhangzó előadások - egyebek között - áttekintik a magyar bírósági szervezet történetét a vármegyei nemesi bíráskodástól a jelenkorig, a hazai bíróság-történet szakirodalmát. Szó lesz továbbá az erdélyi szászok bíráskodási szervezetéről a kora újkorig, valamint például az egyházi bíráskodás középkori európai modelljeiről is.
MTI
Hozzászólások