Krónika 1. rész
A szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló javaslattal kezdte szerdai munkáját az Országgyűlés.
Előterjesztő: folyamatos feladat a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentése
Tállai András, az agrártárca államtitkára előterjesztői felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a posztmodern világra jellemző az a valóságtól való elszakadás, ami tetten érthető az EU-s szabályalkotók, különösen azon brüsszeli bürokraták gondolkodásában, akik egyre életidegenebb rendelkezéseket hoznak. A mezőgazdaságot folyamatosan egyre jobban gúzsba kötik a szigorodó brüsszeli szabályok, pedig a gazdák munkája nem az adminisztráció, hanem a termelés - szögezte le.
A kormány az elmúlt 15 évben sokat tett a szőlészek és borászok adminisztrációs terheinek csökkentésének érdekében - mondta a politikus. 15 évvel ezelőtt még többszörösen életidegen volt a rendszer, rugalmatlan hatósági jogalkalmazással, illetve naiv, de eminens tanuló módjára átvett EU-s szabályokkal - emelte ki. Tállai András emlékeztetett, hogy azóta újraalakították a hegyközségi rendszert és új bortörvény is született.
Kijelentette, hogy a kormány folyamatos feladatnak tekinti a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentését.
Mint mondta, a parlament előtt lévő változtatások elsődleges célja az, hogy az előírásokat hozzáigazítsák a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátoságaihoz.
Tállai András ezek közül kiemelte, hogy változik az új szőlőtelepítések engedélykérelmeinek benyújtásának időszaka. Emellett eltörlik a saját termelésű és feldolgozású szőlő szüretének külön bejelentési kötelezettségét, valamint a tramini szőlőből készült borokat is muskotályosnak lehet majd nevezni - sorolta.
Felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotók megkönnyítik a szőlőtermelők belépését a borpiacra, miközben a harmadik országba való szállításhoz szükséges származási igazolás kiadása egyablakossá és térítésmentessé válik. Az államtitkár hangsúlyozta, egyszerűsödik a Magyarország területén kívül elvégzett bérmunka adminisztrációja, valamint a magyar borjogban egységessé teszik a mértékegységeket.
Tállai András arról is beszélt, hogy egyszerűsödnek a termőhelyi kataszter szabályai és eltörlik azokat a rendelkezéseket, amelyeknek nem lehet eleget tenni. Az 1500 négyzetméter alatti telepítések esetében elfogadják a korábban készített, de még érvényes talajvédelmi terveket, miközben egyszerűsödik és felgyorsul a forgalomba hozatali eljárás - mutatott rá.
Elmondta, hogy hatósági általánymértékeket dolgoznak és ajánlanak ki a címkén kötelezően jelölendő energiatartalomra is.
Arról is beszélt, hogy újraszervezik az úgynevezett aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezést, valamint felgyorsítják az eredetvédelem során hozott helyi döntések véleményezését.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a javaslat csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit
Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a kormány és a Hegyközségek Nemzeti Tanács együttműködésének jó példája a javaslat, amely csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit.
Hangsúlyozta: a magyar agrárium egyik stratégiai ágazata a szőlőtermesztés, amely turisztikai és kulturális szempontból is fontos.
Ismertette: a termőföld védelméről szóló törvény módosításának lényege, hogy az 1500 négyzetméternél kisebb, tervezett ültetvények esetén ne kelljen talajvédelmi tervet készíteniük a telepíteni szándékozóknak. Jelezte: az ilyen méretű területek kiskerti parcellák, hétvégi hobbitelkek, és a jogalkotó szeretné, hogy a költséges és időigényes talajvédelmiterv-készítés ne legyen akadálya a szőlőtelepítésnek.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló módosítás célja, hogy az exportálni szándékozó szőlészeteknek ne kelljen a kamarától engedélyt szerezni, hanem fordulhassanak az amúgy is minden adatukat ismerő Hegyközségek Nemzeti Tanácsához.
A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításának célja az export egyszerűsítése. Új elem, hogy a külföldi partnerek feldolgozást is vállalnak, majd ezek a termékek végfeldolgozásra visszakerülnek a magyar pincészetbe. Ennek adminisztratív terheit csökkentené a módosítás, amely szerint nem kell lefolytatni a forgalomba hozatali eljárást, ha a termék hét napon belül visszakerül végfeldolgozásra az anyaborászathoz.
A javaslat elfogadása esetén egyszerűsödik és pontosabbá válik a termőhelyi kataszterből kivonás szabályozása, amely sok konfliktust okoz a szőlőtermeléssel felhagyni kívánó tulajdonos és a szőlőtermő területet védő hegybíró között.
A Fidesz a javaslatot támogatja - mondta Font Sándor.
DK: a javaslat előrelépést jelenthet, de szakmai biztosítékok beépítésére lenne szükség
Földi Judit, a DK vezérszónoka kiemelte: a javaslat a magyar szőlő- és bortermelők helyzetét javítja azzal, hogy csökkennek adminisztrációs terheik. A javaslat segíti az előírások hozzáigazítását a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátosságaihoz, célja, hogy megkönnyítse a változó külső körülményekhez való alkalmazkodást.
Pozitívumként említette, hogy az egyablakos ügyintézés biztosításával a termelők ügyeiket gyorsabban és egyszerűbben intézhetik. Ugyanakkor felvetette, hogy míg az egyablakos ügyintézés a termelőknek könnyebbség, a hegybírókra túl nagy terhet róhat. Felmerül a kérdés, hogy a hegybírók rendelkeznek-e megfelelő szakmai hátérrel és kapacitással az új feladat ellátáshoz - mondta.
A javaslat előrelépés a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentésében, de bizonyos elemei komoly körültekintést és további szakmai biztosítékok beépítését igénylik.
Földi Judit kitért a Magyarországon is komoly gondot okozó, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlőbetegség megjelenésére. Kifogásolta, hogy Magyarországon nincs összehangolt védekezés ellene, és a kormány tétlensége a teljes ágazatot veszélyezteti.
(Forrás: MTI)
Előterjesztő: folyamatos feladat a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéseTállai András, az agrártárca államtitkára előterjesztői felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a posztmodern világra jellemző az a valóságtól való elszakadás, ami tetten érthető az EU-s szabályalkotók, különösen azon brüsszeli bürokraták gondolkodásában, akik egyre életidegenebb rendelkezéseket hoznak. A mezőgazdaságot folyamatosan egyre jobban gúzsba kötik a szigorodó brüsszeli szabályok, pedig a gazdák munkája nem az adminisztráció, hanem a termelés - szögezte le.
A kormány az elmúlt 15 évben sokat tett a szőlészek és borászok adminisztrációs terheinek csökkentésének érdekében - mondta a politikus. 15 évvel ezelőtt még többszörösen életidegen volt a rendszer, rugalmatlan hatósági jogalkalmazással, illetve naiv, de eminens tanuló módjára átvett EU-s szabályokkal - emelte ki. Tállai András emlékeztetett, hogy azóta újraalakították a hegyközségi rendszert és új bortörvény is született.
Kijelentette, hogy a kormány folyamatos feladatnak tekinti a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentését.
Mint mondta, a parlament előtt lévő változtatások elsődleges célja az, hogy az előírásokat hozzáigazítsák a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátoságaihoz.
Tállai András ezek közül kiemelte, hogy változik az új szőlőtelepítések engedélykérelmeinek benyújtásának időszaka.
Felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotók megkönnyítik a szőlőtermelők belépését a borpiacra, miközben a harmadik országba való szállításhoz szükséges származási igazolás kiadása egyablakossá és térítésmentessé válik. Az államtitkár hangsúlyozta, egyszerűsödik a Magyarország területén kívül elvégzett bérmunka adminisztrációja, valamint a magyar borjogban egységessé teszik a mértékegységeket.
Tállai András arról is beszélt, hogy egyszerűsödnek a termőhelyi kataszter szabályai és eltörlik azokat a rendelkezéseket, amelyeknek nem lehet eleget tenni. Az 1500 négyzetméter alatti telepítések esetében elfogadják a korábban készített, de még érvényes talajvédelmi terveket, miközben egyszerűsödik és felgyorsul a forgalomba hozatali eljárás - mutatott rá.
Elmondta, hogy hatósági általánymértékeket dolgoznak és ajánlanak ki a címkén kötelezően jelölendő energiatartalomra is.
Arról is beszélt, hogy újraszervezik az úgynevezett aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezést, valamint felgyorsítják az eredetvédelem során hozott helyi döntések véleményezését.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a javaslat csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit
Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a kormány és a Hegyközségek Nemzeti Tanács együttműködésének jó példája a javaslat, amely csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit.
Hangsúlyozta: a magyar agrárium egyik stratégiai ágazata a szőlőtermesztés, amely turisztikai és kulturális szempontból is fontos.
Ismertette: a termőföld védelméről szóló törvény módosításának lényege, hogy az 1500 négyzetméternél kisebb, tervezett ültetvények esetén ne kelljen talajvédelmi tervet készíteniük a telepíteni szándékozóknak. Jelezte: az ilyen méretű területek kiskerti parcellák, hétvégi hobbitelkek, és a jogalkotó szeretné, hogy a költséges és időigényes talajvédelmiterv-készítés ne legyen akadálya a szőlőtelepítésnek.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló módosítás célja, hogy az exportálni szándékozó szőlészeteknek ne kelljen a kamarától engedélyt szerezni, hanem fordulhassanak az amúgy is minden adatukat ismerő Hegyközségek Nemzeti Tanácsához.
A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításának célja az export egyszerűsítése. Új elem, hogy a külföldi partnerek feldolgozást is vállalnak, majd ezek a termékek végfeldolgozásra visszakerülnek a magyar pincészetbe. Ennek adminisztratív terheit csökkentené a módosítás, amely szerint nem kell lefolytatni a forgalomba hozatali eljárást, ha a termék hét napon belül visszakerül végfeldolgozásra az anyaborászathoz.
A javaslat elfogadása esetén egyszerűsödik és pontosabbá válik a termőhelyi kataszterből kivonás szabályozása, amely sok konfliktust okoz a szőlőtermeléssel felhagyni kívánó tulajdonos és a szőlőtermő területet védő hegybíró között.
A Fidesz a javaslatot támogatja - mondta Font Sándor.
DK: a javaslat előrelépést jelenthet, de szakmai biztosítékok beépítésére lenne szükség
Földi Judit, a DK vezérszónoka kiemelte: a javaslat a magyar szőlő- és bortermelők helyzetét javítja azzal, hogy csökkennek adminisztrációs terheik. A javaslat segíti az előírások hozzáigazítását a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátosságaihoz, célja, hogy megkönnyítse a változó külső körülményekhez való alkalmazkodást.
Pozitívumként említette, hogy az egyablakos ügyintézés biztosításával a termelők ügyeiket gyorsabban és egyszerűbben intézhetik. Ugyanakkor felvetette, hogy míg az egyablakos ügyintézés a termelőknek könnyebbség, a hegybírókra túl nagy terhet róhat. Felmerül a kérdés, hogy a hegybírók rendelkeznek-e megfelelő szakmai hátérrel és kapacitással az új feladat ellátáshoz - mondta.
A javaslat előrelépés a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentésében, de bizonyos elemei komoly körültekintést és további szakmai biztosítékok beépítését igénylik.
Földi Judit kitért a Magyarországon is komoly gondot okozó, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlőbetegség megjelenésére. Kifogásolta, hogy Magyarországon nincs összehangolt védekezés ellene, és a kormány tétlensége a teljes ágazatot veszélyezteti.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások