Külügyi szóvivő: komoly siker Magyarországnak az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési céljainak kidolgozása
Komoly siker Magyarországnak Nagy Anna külügyi szóvivő szerint, hogy elkészült az ENSZ 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól szóló javaslatcsomag. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ-nagykövete a - magyar és kenyai vezetésű tárgyalásokon kidolgozott - célokkal kapcsolatban kiemelte, a jelen kihívásait úgy kell kezelni, hogy a következő generációk megélhetése is biztosítva legyen.
A nagykövet a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett sajtóbeszélgetésen kifejtette: 2012-ben a Rió+20 ENSZ-csúcstalálkozón állapodtak meg a világ vezetői abban, hogy meg kell határozni a következő 15 év fejlesztési irányát. Az erre az igényre született válasz a tizenhét, 2030-ig elérendő fenntartható fejlesztési cél kidolgozása, amihez egy éven át tudósok, civilek és üzletemberek bevonásával mérték fel a problémákat.
Először összegző főtitkári jelentés készül a témában, aztán a célok megvalósíthatóságáról, a forrásokról és az együttműködési mechanizmusokról még egy évig folynak a tárgyalások, majd ez a szakasz 2015 őszén New Yorkban az ENSZ-tagállamok vezetőinek találkozójával zárul - magyarázta.
Kőrösi Csaba kiemelte: a 193 ENSZ-tagállam közös sikere a fejlesztési célok kidolgozása, a tárgyalásokat Magyarország és Kenya vezette.
A nagykövet hangsúlyozta: a fenntartható jövő csak akkor lehetséges, ha úgy oldják meg a problémákat, hogy a jövő generációk megélhetését sem veszélyeztetik. A célok elérésének alapja kizárólag a kormányok, a civilek, a tudományos és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése lehet, csak így lehet eljutni a jelenlegi nem fenntartható fejlődési pályától a fenntarthatóig - mutatott rá.
A célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Nagyon jelentős az erős, szuverén kormányok szerepe a végrehajtásban, szem előtt kell tartani a makrogazdasági egyensúly megőrzését, a fenntartható adósságkezelést, a munkahelyteremtést a teljes foglalkoztatás igényével, és fontos a szegénység felszámolása is - sorolta. Úgy látja, mindehhez olcsó, megbízható és környezetkímélő energia szükséges.
A diplomata elmondta: a célok megfogalmazásánál nagy hangsúlyt helyeztek az iparosításra, a családok védelmére és a családi gazdálkodás támogatására. Emellett fontos a minőségi oktatás és az élethossziglani tanulás is. Lényeges a megfelelő vízgazdálkodás, az erről szóló cél tartalma megegyezik a 2013-as budapesti Víz világtalálkozón megfogalmazottakkal - emlékeztetett.
Hozzátette: ugyancsak figyelmet szenteltek a kormányok és a fő gazdasági szereplők közötti stratégiai partnerség kialakítására, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok, a kisebbségek felkarolására, a társadalmi stabilitás biztosítására - közölte.
Kőrösi Csaba kijelentette: Magyarország fontosnak tartja a regionális szempontok figyelembe vételét is a fenntartható fejlődés tekintetében, hiszen sok kérdés megoldható nemzeti vagy regionális szinten. Ezért előnyös lenne egy közép-európai fórum létrehozása. Ősszel foglalkoznak először azzal, hogy milyen feladatai vannak a térség országainak, és ki mit tehet a fenntartható fejlődés érdekében - mondta.
A diplomata arra is kitért, hogy Magyarország fontos szerepet tölt be az ENSZ tagállamaiból álló, Víz barátai csoportban is. Magyarország munkájának sikere volt a tavaly őszi Víz világtalálkozó, és most az a feladata, hogy segítse a vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztési cél megvalósítását - vélekedett.
A 2000-ben a világ 189 országa által elhatározott, 2015-ig előretekintő, úgynevezett millenniumi fejlesztési célok lejártával új fejlesztési napirend kidolgozásáról határozott a világszervezet. A célok megfogalmazására egy harminc tagú munkacsoport hoztak létre, amelynek munkáját a magyar és a kenyai ENSZ-képviselő hangolja össze társelnökként.
Nagy Anna külügyi szóvivő kiemelte, hogy a javaslatok kidolgozása komoly nemzetközi siker Magyarországnak. Kiemelte, amikor megszületett a javaslatcsomag, "akkor az ebben résztvevők állva tapsolták meg a magyar vezetést és (...) ez egy olyan eredmény, ami Magyarország számára is rendkívül fontos".
MTI
A nagykövet a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett sajtóbeszélgetésen kifejtette: 2012-ben a Rió+20 ENSZ-csúcstalálkozón állapodtak meg a világ vezetői abban, hogy meg kell határozni a következő 15 év fejlesztési irányát. Az erre az igényre született válasz a tizenhét, 2030-ig elérendő fenntartható fejlesztési cél kidolgozása, amihez egy éven át tudósok, civilek és üzletemberek bevonásával mérték fel a problémákat.Először összegző főtitkári jelentés készül a témában, aztán a célok megvalósíthatóságáról, a forrásokról és az együttműködési mechanizmusokról még egy évig folynak a tárgyalások, majd ez a szakasz 2015 őszén New Yorkban az ENSZ-tagállamok vezetőinek találkozójával zárul - magyarázta.
Kőrösi Csaba kiemelte: a 193 ENSZ-tagállam közös sikere a fejlesztési célok kidolgozása, a tárgyalásokat Magyarország és Kenya vezette.
A nagykövet hangsúlyozta: a fenntartható jövő csak akkor lehetséges, ha úgy oldják meg a problémákat, hogy a jövő generációk megélhetését sem veszélyeztetik. A célok elérésének alapja kizárólag a kormányok, a civilek, a tudományos és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése lehet, csak így lehet eljutni a jelenlegi nem fenntartható fejlődési pályától a fenntarthatóig - mutatott rá.
A célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Nagyon jelentős az erős, szuverén kormányok szerepe a végrehajtásban, szem előtt kell tartani a makrogazdasági egyensúly megőrzését, a fenntartható adósságkezelést, a munkahelyteremtést a teljes foglalkoztatás igényével, és fontos a szegénység felszámolása is - sorolta. Úgy látja, mindehhez olcsó, megbízható és környezetkímélő energia szükséges.
A diplomata elmondta: a célok megfogalmazásánál nagy hangsúlyt helyeztek az iparosításra, a családok védelmére és a családi gazdálkodás támogatására. Emellett fontos a minőségi oktatás és az élethossziglani tanulás is. Lényeges a megfelelő vízgazdálkodás, az erről szóló cél tartalma megegyezik a 2013-as budapesti Víz világtalálkozón megfogalmazottakkal - emlékeztetett.
Hozzátette: ugyancsak figyelmet szenteltek a kormányok és a fő gazdasági szereplők közötti stratégiai partnerség kialakítására, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok, a kisebbségek felkarolására, a társadalmi stabilitás biztosítására - közölte.
Kőrösi Csaba kijelentette: Magyarország fontosnak tartja a regionális szempontok figyelembe vételét is a fenntartható fejlődés tekintetében, hiszen sok kérdés megoldható nemzeti vagy regionális szinten. Ezért előnyös lenne egy közép-európai fórum létrehozása. Ősszel foglalkoznak először azzal, hogy milyen feladatai vannak a térség országainak, és ki mit tehet a fenntartható fejlődés érdekében - mondta.
A diplomata arra is kitért, hogy Magyarország fontos szerepet tölt be az ENSZ tagállamaiból álló, Víz barátai csoportban is. Magyarország munkájának sikere volt a tavaly őszi Víz világtalálkozó, és most az a feladata, hogy segítse a vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztési cél megvalósítását - vélekedett.
A 2000-ben a világ 189 országa által elhatározott, 2015-ig előretekintő, úgynevezett millenniumi fejlesztési célok lejártával új fejlesztési napirend kidolgozásáról határozott a világszervezet. A célok megfogalmazására egy harminc tagú munkacsoport hoztak létre, amelynek munkáját a magyar és a kenyai ENSZ-képviselő hangolja össze társelnökként.
Nagy Anna külügyi szóvivő kiemelte, hogy a javaslatok kidolgozása komoly nemzetközi siker Magyarországnak. Kiemelte, amikor megszületett a javaslatcsomag, "akkor az ebben résztvevők állva tapsolták meg a magyar vezetést és (...) ez egy olyan eredmény, ami Magyarország számára is rendkívül fontos".
MTI
Hozzászólások