Legfőbb Ügyészség: minden OLAF-ajánlás után elrendelték a nyomozást
A Legfőbb Ügyészség szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője a nap folyamán, sajtótájékoztatón azt mondta, a hivatal főigazgatójának tájékoztatása szerint a magyar kormány nyilvánosságra hozhatja az OLAF jelentését a budapesti 4-es metróról, ami szerinte nyilvánvalóvá teszi, hogy az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés titkolózik.
Molnár Csaba úgy fogalmazott: az OLAF vezetőjével folytatott konzultáció alapján kiderült, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eddig nem rendelt el nyomozást az uniós hivatal jelentéseit követően. A Legfőbb Ügyészség közleményében azt írta: Molnár Csaba "valótlanságot állít".
Jelen esetben az ügyészség az igazságügyi ajánlásnak megfelelően a korábban már megindított nyomozás irataihoz csatolta az európai hivatal vizsgálatának eredményét. Ráadásul az OLAF az általa is ismert magyar nyomozás adataira is tekintettel volt saját jelentésének összeállításakor - tették hozzá. Felhívták a figyelmet: az OLAF 2012 és 2016 között 28 bűncselekmény gyanújára utaló igazságügyi ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek.
Valamennyi igazságügyi ajánlást nyomozás keretében vizsgálták, illetve vizsgálják a magyar hatóságok - olvasható a közleményben. Közölték továbbá, hogy az OLAF és a Legfőbb Ügyészség között folyamatos az egyeztetés és az információcsere, amit Polt Péter legfőbb ügyész és Giovanni Kessler, a hivatal főigazgatója 2015 júniusában a Legfőbb Ügyészségen tartott találkozóján is megerősített.
Ismertették: az OLAF mint az Európai Unió közigazgatási vizsgálati szolgálata, közigazgatási vizsgálatokat végezhet, segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködik az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban és összehangolja a több államot érintő ügyeket. A vizsgálatok lezárásaként a hivatal pénzügyi ajánlásokat tehet az ügyek EU költségvetését érintő részleteiről.
Ezenkívül, ha a közigazgatási vizsgálat a nemzeti büntetőtörvénykönyv megsértésének gyanúját veti fel, az OLAF eljuttatja zárójelentését az ügyészséghez vagy átadja a rendelkezésére álló információkat és a bűncselekmény gyanúja miatt az ajánlott további lépések megküldésével feljelentést tesz. Az OLAF-nak ugyanakkor nincs büntetőügyekre vonatkozó nyomozati jogköre, illetve nincs hatásköre korrupciós ügyekben vizsgálódni - közölték.
MTI
Molnár Csaba úgy fogalmazott: az OLAF vezetőjével folytatott konzultáció alapján kiderült, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eddig nem rendelt el nyomozást az uniós hivatal jelentéseit követően. A Legfőbb Ügyészség közleményében azt írta: Molnár Csaba "valótlanságot állít".
Jelen esetben az ügyészség az igazságügyi ajánlásnak megfelelően a korábban már megindított nyomozás irataihoz csatolta az európai hivatal vizsgálatának eredményét. Ráadásul az OLAF az általa is ismert magyar nyomozás adataira is tekintettel volt saját jelentésének összeállításakor - tették hozzá. Felhívták a figyelmet: az OLAF 2012 és 2016 között 28 bűncselekmény gyanújára utaló igazságügyi ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek.
Valamennyi igazságügyi ajánlást nyomozás keretében vizsgálták, illetve vizsgálják a magyar hatóságok - olvasható a közleményben. Közölték továbbá, hogy az OLAF és a Legfőbb Ügyészség között folyamatos az egyeztetés és az információcsere, amit Polt Péter legfőbb ügyész és Giovanni Kessler, a hivatal főigazgatója 2015 júniusában a Legfőbb Ügyészségen tartott találkozóján is megerősített.
Ismertették: az OLAF mint az Európai Unió közigazgatási vizsgálati szolgálata, közigazgatási vizsgálatokat végezhet, segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködik az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban és összehangolja a több államot érintő ügyeket. A vizsgálatok lezárásaként a hivatal pénzügyi ajánlásokat tehet az ügyek EU költségvetését érintő részleteiről.
Ezenkívül, ha a közigazgatási vizsgálat a nemzeti büntetőtörvénykönyv megsértésének gyanúját veti fel, az OLAF eljuttatja zárójelentését az ügyészséghez vagy átadja a rendelkezésére álló információkat és a bűncselekmény gyanúja miatt az ajánlott további lépések megküldésével feljelentést tesz. Az OLAF-nak ugyanakkor nincs büntetőügyekre vonatkozó nyomozati jogköre, illetve nincs hatásköre korrupciós ügyekben vizsgálódni - közölték.
MTI
Hozzászólások