LMP: elfogadhatatlan a kishantosi biogazdasággal szemben indított kártérítési követelés
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) be akarja hajtani a "barbár módon elpusztított" kishantosi biogazdaságtól a bérleti jogvita időtartama alatt elmaradt bérleti díjat és az igénybe vett őrzővédő szolgáltatások árát.
Ezt Sallai R. Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke közölte csütörtökön az MTI-vel.
Az ellenzéki politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy az NFA 14 millió forintot követel a Kishantosi Nonprofit kft.-től és a Greenpeace Magyarország Egyesülettől, amiért a "kisemmizett kishantosi gazdák megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a jogerős döntés előtt birtokba vegyék a termőföldet".
A több évtizedes múltú, nemzetközileg is elismert kishantosi biogazdaság gazdálkodóival 2013 őszén nem hosszabbították meg a bérleti szerződést, a területet felparcellázták, majd "fideszes politikai körökhöz tartozó nagygazdáknak játszották át" - fejti ki Sallai R. Benedek, hozzátéve a kishantosiak és a Greenpeace bírósági úton próbálta megvédeni a területet, mialatt az új bérlők megkezdték a terület kitárcsázását és műtrágyázását, meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét.
Az LMP szerint a történtek miatt az NFA helyett inkább a magyar államnak kellene kártérítést követelnie, amiért a szervezet "részt vett egy 140 millió forint értékű bioélelmiszer és egy jól működő biogazdálkodás tönkretételében".
MTI
Ezt Sallai R. Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke közölte csütörtökön az MTI-vel.
Az ellenzéki politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy az NFA 14 millió forintot követel a Kishantosi Nonprofit kft.-től és a Greenpeace Magyarország Egyesülettől, amiért a "kisemmizett kishantosi gazdák megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a jogerős döntés előtt birtokba vegyék a termőföldet".
A több évtizedes múltú, nemzetközileg is elismert kishantosi biogazdaság gazdálkodóival 2013 őszén nem hosszabbították meg a bérleti szerződést, a területet felparcellázták, majd "fideszes politikai körökhöz tartozó nagygazdáknak játszották át" - fejti ki Sallai R. Benedek, hozzátéve a kishantosiak és a Greenpeace bírósági úton próbálta megvédeni a területet, mialatt az új bérlők megkezdték a terület kitárcsázását és műtrágyázását, meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét.
Az LMP szerint a történtek miatt az NFA helyett inkább a magyar államnak kellene kártérítést követelnie, amiért a szervezet "részt vett egy 140 millió forint értékű bioélelmiszer és egy jól működő biogazdálkodás tönkretételében".
MTI
Hozzászólások