MKP: sérti a jogegyenlőséget az anyanyelvi fordítások fizetőssé tétele a peres eljárásokban
Az anyanyelvhasználat terén történt jelentős visszalépésként értékeli, és a jogegyenlőség elvének, illetve a vonatkozó uniós charta megsértésének tartja a Magyar Közösség Pártja (MKP) azt a júliustól hatályos szlovákiai törvénymódosítást, amely fizetőssé tette az anyanyelvre történő fordításokat a polgári peres eljárásokban - közölték kedden Pozsonyban a párt szakértői, akik egyúttal a módosítás felülbírálatára és a korábbi állapotok visszaállítására szólították fel a szlovák igazságügyi tárcát.
A tavaly ősszel jóváhagyott, idén júliustól hatályba lépett módosítások a polgári perrendtartásban, a nem peres eljárások törvénykönyvében, illetve a közigazgatási perrendtartásban eszközöltek változtatásokat.
Ezek következtében a vonatkozó törvényekből egyebek mellett kiesett az anyanyelv kifejezés, ami részint az őshonos kisebbség anyanyelvének bármely idegen nyelv szintjére való redukálása mellett a gyakorlatban azzal is jár, hogy az eljárások tolmácsolása csak akkor igényelhető, ha az igénylő azt állítja: nem érti az államnyelvet.
Ezenfelül az eddigi gyakorlattal ellentétben fizetőssé vált az említett törvények által szabályozott eljárások dokumentumainak más nyelvre történő fordítása, mely költségeket eddig az állam állta.
Horony Ákos, az MKP jogi szakértője a módosításokkal kapcsolatban sajtóértekezleten rámutatott: Szlovákia 2002-ben aláírta az Európa Tanács (ET) Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, s ezzel vállalta, hogy a polgári bírósági eljárásokban a nemzeti kisebbségek feltétel nélkül használhatják az anyanyelvüket.
"A charta szövegéből teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi módosítás - amely az érdekeltekre terheli a fordítások költségeit - egy nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétes" - hangsúlyozta Horony Ákos.
Nagy Dávid, az MKP másik jogi szakértője elmondta: a módosítás miatt az eljárásokban a tolmácsolás jogalapjának meghatározásakor már nem a résztvevők anyanyelve lesz a döntő, mert az új szabályozás az anyanyelvhasználatot az államnyelv ismeretének szintjéhez köti.
Rámutatott: az eljárási dokumentumok fordításainak fizetőssé tétele esetenként komoly anyagi terhet ró azokra, akik élni szeretnének anyanyelvükkel, hiszen az iratok fordítása oldalanként akár 20 euróba is kerülhet, ami a nem ritkán több tíz oldalas dokumentumok esetében olyan jelentős költség, amely az eljárásban részt vevő felek egyenjogúsághoz való jogát is sérti.
"Azon felül, hogy ezek a rendelkezések súlyosan sértik jogainkat, az igazságszolgáltatást is nehezítik, gátolják" - jegyezte meg.
Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati ügyekért felelős alelnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a problematikusnak tartott részekre felhívják az igazságügyi tárca és a kisebbségügyi kormánybiztos figyelmét, azok felülbírálatát kérve, illetve azzal az eszközzel is élni kívánnak, hogy saját törvénymódosítási javaslatot készítsenek elő a tárca számára.
MTI
A tavaly ősszel jóváhagyott, idén júliustól hatályba lépett módosítások a polgári perrendtartásban, a nem peres eljárások törvénykönyvében, illetve a közigazgatási perrendtartásban eszközöltek változtatásokat.
Ezek következtében a vonatkozó törvényekből egyebek mellett kiesett az anyanyelv kifejezés, ami részint az őshonos kisebbség anyanyelvének bármely idegen nyelv szintjére való redukálása mellett a gyakorlatban azzal is jár, hogy az eljárások tolmácsolása csak akkor igényelhető, ha az igénylő azt állítja: nem érti az államnyelvet.
Ezenfelül az eddigi gyakorlattal ellentétben fizetőssé vált az említett törvények által szabályozott eljárások dokumentumainak más nyelvre történő fordítása, mely költségeket eddig az állam állta.
Horony Ákos, az MKP jogi szakértője a módosításokkal kapcsolatban sajtóértekezleten rámutatott: Szlovákia 2002-ben aláírta az Európa Tanács (ET) Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, s ezzel vállalta, hogy a polgári bírósági eljárásokban a nemzeti kisebbségek feltétel nélkül használhatják az anyanyelvüket.
"A charta szövegéből teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi módosítás - amely az érdekeltekre terheli a fordítások költségeit - egy nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétes" - hangsúlyozta Horony Ákos.
Nagy Dávid, az MKP másik jogi szakértője elmondta: a módosítás miatt az eljárásokban a tolmácsolás jogalapjának meghatározásakor már nem a résztvevők anyanyelve lesz a döntő, mert az új szabályozás az anyanyelvhasználatot az államnyelv ismeretének szintjéhez köti.
Rámutatott: az eljárási dokumentumok fordításainak fizetőssé tétele esetenként komoly anyagi terhet ró azokra, akik élni szeretnének anyanyelvükkel, hiszen az iratok fordítása oldalanként akár 20 euróba is kerülhet, ami a nem ritkán több tíz oldalas dokumentumok esetében olyan jelentős költség, amely az eljárásban részt vevő felek egyenjogúsághoz való jogát is sérti.
"Azon felül, hogy ezek a rendelkezések súlyosan sértik jogainkat, az igazságszolgáltatást is nehezítik, gátolják" - jegyezte meg.
Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati ügyekért felelős alelnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a problematikusnak tartott részekre felhívják az igazságügyi tárca és a kisebbségügyi kormánybiztos figyelmét, azok felülbírálatát kérve, illetve azzal az eszközzel is élni kívánnak, hogy saját törvénymódosítási javaslatot készítsenek elő a tárca számára.
MTI
Hozzászólások