MSZP: öt évfolyamos legyen az alsó tagozat!
Az MSZP szerint négyről öt évfolyamosra kell bővíteni 2017 szeptemberétől az alsó tagozatot, így összesen kilenc évfolyamos lenne az általános iskola.
Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a gyerekek iskolában eltöltött első éveik alapvetően meghatározzák jövőbeli teljesítményüket, ezért meg kell változtatni az alapozó képzést, több időnek kell jutni az alapkészségek fejlesztésére, az írásra, az olvasásra, a számolásra.
Az alsó tagozat meghosszabbítása még ebben a ripityára szétvert közoktatási rendszerben is jótékonyan hat a gyerekekre - fogalmazott.
Hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskola mellett négy évfolyamos gimnáziumot és szintén négy évfolyamos szakközépiskolai rendszert javasolnak. Az MSZP továbbra is támogatja a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelését, illetve a szakközépiskolákban a közismereti órák számának növelését - tette hozzá.
Mint mondta, az általános iskola szerkezetét alapvetően megváltoztató lépés önmagában nem elég, meg kell változtatni a tanterveket, a tankönyveket. A szakmát, a szakszervezetek, oktatáskutatókat, pedagógusokat hívják segítségül, hogy 2016-ig együtt dolgozzák ki a részleteket, és 2017 szeptemberétől vezessék be az öt évfolyamos alsó tagozatot - közölte.
Emlékeztetett arra, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető februárban már beszélt a kilenc évfolyamos általános iskoláról, az MSZP javaslata az, hogy a plusz egy évet az alsó tagozaton végezzék el a diákok.
Kunhalmi Ágnes a javaslat költségeit tanévenként 28-30 milliárd forintra becsülte. Ennek fedezetét a költségvetésben meg lehet teremteni, ha van akarat arra - mondta.
A 2016-os büdzséről Kunhalmi Ágnes azt mondta, módosító indítványaik azt célozzák, hogy a pedagógusok túlórájára és a beígért béremelésre legyen pénz, illetve hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak is legyen forrása, hogy ne omoljon össze.
Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője közölte, módosító indítványt nyújtanak be a jövő évi költségvetéshez, hogy 20 százalékkal emelkedjen az egyetemi, főiskolai oktatók fizetése, továbbá 15 százalékkal nőjön a felsőoktatásban nem oktatói munkakörben dolgozók fizetése. Az elmúlt hét évben nem volt béremelés a felsőoktatásban - jegyezte meg.
Szerinte a felsőoktatásban pattanásig feszült a helyzet, az állandó bizonytalanság a működésképtelenség határára juttatta az egyetemeket, főiskolákat. Mint mondta, a kormány érdemben javíthat a helyzeten, mert egyszerre van a parlament előtt a költségvetés és a felsőoktatási törvény módosítása is.
Hiller István Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának a kivándorlást, "az értelmiségi emigrációt" nevezte. Ennek megállításhoz lépéseket kell tenni, béremelésre van szükség a felsőoktatásban, ha a kormány ezt egy hónapon belül nem teszi meg, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik, felgyorsul - értékelt.
Az oktatáspolitikus ismertetése szerint a béremelés 42 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésben, míg 32 milliárd forint plusz járulék folyna be abból. Kérdésre elmondta, az emelés fedezete a 2016-os költségvetésben a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati kiadások tétele.
MTI
Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a gyerekek iskolában eltöltött első éveik alapvetően meghatározzák jövőbeli teljesítményüket, ezért meg kell változtatni az alapozó képzést, több időnek kell jutni az alapkészségek fejlesztésére, az írásra, az olvasásra, a számolásra.Az alsó tagozat meghosszabbítása még ebben a ripityára szétvert közoktatási rendszerben is jótékonyan hat a gyerekekre - fogalmazott.
Hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskola mellett négy évfolyamos gimnáziumot és szintén négy évfolyamos szakközépiskolai rendszert javasolnak. Az MSZP továbbra is támogatja a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelését, illetve a szakközépiskolákban a közismereti órák számának növelését - tette hozzá.
Mint mondta, az általános iskola szerkezetét alapvetően megváltoztató lépés önmagában nem elég, meg kell változtatni a tanterveket, a tankönyveket. A szakmát, a szakszervezetek, oktatáskutatókat, pedagógusokat hívják segítségül, hogy 2016-ig együtt dolgozzák ki a részleteket, és 2017 szeptemberétől vezessék be az öt évfolyamos alsó tagozatot - közölte.
Emlékeztetett arra, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető februárban már beszélt a kilenc évfolyamos általános iskoláról, az MSZP javaslata az, hogy a plusz egy évet az alsó tagozaton végezzék el a diákok.
Kunhalmi Ágnes a javaslat költségeit tanévenként 28-30 milliárd forintra becsülte. Ennek fedezetét a költségvetésben meg lehet teremteni, ha van akarat arra - mondta.
A 2016-os büdzséről Kunhalmi Ágnes azt mondta, módosító indítványaik azt célozzák, hogy a pedagógusok túlórájára és a beígért béremelésre legyen pénz, illetve hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak is legyen forrása, hogy ne omoljon össze.
Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője közölte, módosító indítványt nyújtanak be a jövő évi költségvetéshez, hogy 20 százalékkal emelkedjen az egyetemi, főiskolai oktatók fizetése, továbbá 15 százalékkal nőjön a felsőoktatásban nem oktatói munkakörben dolgozók fizetése. Az elmúlt hét évben nem volt béremelés a felsőoktatásban - jegyezte meg.
Szerinte a felsőoktatásban pattanásig feszült a helyzet, az állandó bizonytalanság a működésképtelenség határára juttatta az egyetemeket, főiskolákat. Mint mondta, a kormány érdemben javíthat a helyzeten, mert egyszerre van a parlament előtt a költségvetés és a felsőoktatási törvény módosítása is.
Hiller István Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának a kivándorlást, "az értelmiségi emigrációt" nevezte. Ennek megállításhoz lépéseket kell tenni, béremelésre van szükség a felsőoktatásban, ha a kormány ezt egy hónapon belül nem teszi meg, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik, felgyorsul - értékelt.
Az oktatáspolitikus ismertetése szerint a béremelés 42 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésben, míg 32 milliárd forint plusz járulék folyna be abból. Kérdésre elmondta, az emelés fedezete a 2016-os költségvetésben a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati kiadások tétele.
MTI
Hozzászólások