Navracsics Titbor tiltakozott a Magyarország elleni eljárásra irányuló polgári kezdeményezés jegyzékbe vétele ellen
Navracsics Tibor EU-biztos előzetesen tiltakozott az ellen, hogy az Európai Bizottság jegyzékbe vegye azt az európai állampolgári kezdeményezést, amely felszólítja az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét Magyarországgal szembeni eljárás megindítására az uniós alapértékek megsértése miatt.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, biztostársainak címzett Navracsics-levélből kitűnik, hogy a magyar politikus ellenvéleményét eljárási és tartalmi indokokkal is alátámasztotta.
A brüsszeli biztosi testület november 24-ei ülésén döntött a kezdeményezés európai bizottsági befogadásáról, amelyen Navracsics Tibor - előzetesen jelzett más elfoglaltsága miatt - nem tudott részt venni. A magyar biztos az ülés előtti napon, november 23-án iktatott levelében tiltakozott a kezdeményezés akkor még csak tervezett befogadása ellen. A 24-ikei ülésen ennek ellenére a kezdeményezés befogadásáról döntöttek, és 30-án be is jelentették a jegyzékbe vételt.
A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást. Az "Ébredj, Európa! Az európai demokratikus vállalások védelmében" (Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen) című kezdeményezés az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezését várja az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.
Ez az eljárás az alapszerződés 2. cikkében felsorolt alapértékek vélelmezett súlyos sérelme esetén indítható, de abban az Európai Bizottság csak a kezdeményező fél. Azt, hogy - a vélt sérelmek orvoslására történt eredménytelen felszólítás után - a szóban forgó tagállamot sújthatják-e bármilyen szankcióval, csak az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács egyetértésével mondhatják ki.
Navracsics Tibor tiltakozásának eljárási indoka az, hogy nem adtak számára lehetőséget álláspontjának kifejtésére ebben a politikailag nagyon kényes, jogilag pedig ellentmondásos kérdésben. A kezdeményezés ügyét annak a testületi ülésnek a napirendjére vették fel, amely az elmúlt két hónapban az egyetlen olyan találkozó volt, amelyről távol maradt, és előzetesen külön konzultációt sem folytattak vele.
A két hónapos intervallumnak azért van jelentősége, mert a bizottsági jogi szolgálat elemzése szerint a döntést legkésőbb november 30-án kellett meghozni, és mivel a brüsszeli bizottságnak ilyen ügyekben két hónap áll rendelkezésére, hogy állást foglaljon, a kezdeményezésnek nyilvánvalóan már október elsején be kellett érkeznie. Vagyis a kérdést október 1. és november 30. között bármikor napirendre lehetett volna tűzni.
Navracsics Tibor szerint az eljárás ellentmond a kollegialitás elvének a biztosi testületen belül.
Ami a tartalmi ellenvetéseket illeti, a magyar biztos leszögezte: a kezdeményezés befogadása nem pusztán technikai, hanem nagyon is politikai jellegű kérdés, és hatásai messze túlmutatnak a puszta kezdeményezésen.
A jogi szolgálat előzetes elemzését tanulmányozva Navracsics Tibor felfigyelt olyan kitételekre, amelyek nagyban megkérdőjelezik a kezdeményezés befogadása mellett szóló érveket.
Az egyik ilyen kitétel, hogy a jogi elemzés úgy fogalmaz: a kezdeményezők által kívánt lépés, vagyis a nevezetes 7. cikk alkalmazása "betű szerinti értelmezésben" - tehát csak abban - tekinthető olyan "jogi lépésnek", amelyre egy európai polgári kezdeményezésnek irányulnia kell, tehát arra, ami a kezdeményezés befogadhatóságának egyik kritériuma.
A befogadhatóság másik kritériumát, az illetékességet illetően Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy maga a jogi elemzés is "jogilag kérdésesnek" minősíti annak meglétét, hiszen az uniós alapszerződés az Európai Bizottságot hatalmazza fel - más uniós intézményekkel együtt - a 7. cikk szerinti eljárás megindítására.
Ráadásul - tette hozzá a magyar biztos - az Európai Parlament illetékes szakbizottsága október 13-án már elutasított egy ugyanerre irányuló indítványt.
A befogadhatóság harmadik kritériumát, a közérdekűséget illetően Navracsics Tibor leszögezte: miközben osztja azt a nézetet, hogy az alapértékek tisztelete az EU valamennyi uniós polgárának közös ügye, az nagyon súlyos negatív hatással járna, ha uniós intézményközi kérdéseket megnyitnának az állampolgári kezdeményezések előtt.
MTI
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, biztostársainak címzett Navracsics-levélből kitűnik, hogy a magyar politikus ellenvéleményét eljárási és tartalmi indokokkal is alátámasztotta.
A brüsszeli biztosi testület november 24-ei ülésén döntött a kezdeményezés európai bizottsági befogadásáról, amelyen Navracsics Tibor - előzetesen jelzett más elfoglaltsága miatt - nem tudott részt venni. A magyar biztos az ülés előtti napon, november 23-án iktatott levelében tiltakozott a kezdeményezés akkor még csak tervezett befogadása ellen. A 24-ikei ülésen ennek ellenére a kezdeményezés befogadásáról döntöttek, és 30-án be is jelentették a jegyzékbe vételt.
A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást. Az "Ébredj, Európa! Az európai demokratikus vállalások védelmében" (Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen) című kezdeményezés az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezését várja az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.
Ez az eljárás az alapszerződés 2. cikkében felsorolt alapértékek vélelmezett súlyos sérelme esetén indítható, de abban az Európai Bizottság csak a kezdeményező fél. Azt, hogy - a vélt sérelmek orvoslására történt eredménytelen felszólítás után - a szóban forgó tagállamot sújthatják-e bármilyen szankcióval, csak az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács egyetértésével mondhatják ki.
Navracsics Tibor tiltakozásának eljárási indoka az, hogy nem adtak számára lehetőséget álláspontjának kifejtésére ebben a politikailag nagyon kényes, jogilag pedig ellentmondásos kérdésben. A kezdeményezés ügyét annak a testületi ülésnek a napirendjére vették fel, amely az elmúlt két hónapban az egyetlen olyan találkozó volt, amelyről távol maradt, és előzetesen külön konzultációt sem folytattak vele.
A két hónapos intervallumnak azért van jelentősége, mert a bizottsági jogi szolgálat elemzése szerint a döntést legkésőbb november 30-án kellett meghozni, és mivel a brüsszeli bizottságnak ilyen ügyekben két hónap áll rendelkezésére, hogy állást foglaljon, a kezdeményezésnek nyilvánvalóan már október elsején be kellett érkeznie. Vagyis a kérdést október 1. és november 30. között bármikor napirendre lehetett volna tűzni.
Navracsics Tibor szerint az eljárás ellentmond a kollegialitás elvének a biztosi testületen belül.
Ami a tartalmi ellenvetéseket illeti, a magyar biztos leszögezte: a kezdeményezés befogadása nem pusztán technikai, hanem nagyon is politikai jellegű kérdés, és hatásai messze túlmutatnak a puszta kezdeményezésen.
A jogi szolgálat előzetes elemzését tanulmányozva Navracsics Tibor felfigyelt olyan kitételekre, amelyek nagyban megkérdőjelezik a kezdeményezés befogadása mellett szóló érveket.
Az egyik ilyen kitétel, hogy a jogi elemzés úgy fogalmaz: a kezdeményezők által kívánt lépés, vagyis a nevezetes 7. cikk alkalmazása "betű szerinti értelmezésben" - tehát csak abban - tekinthető olyan "jogi lépésnek", amelyre egy európai polgári kezdeményezésnek irányulnia kell, tehát arra, ami a kezdeményezés befogadhatóságának egyik kritériuma.
A befogadhatóság másik kritériumát, az illetékességet illetően Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy maga a jogi elemzés is "jogilag kérdésesnek" minősíti annak meglétét, hiszen az uniós alapszerződés az Európai Bizottságot hatalmazza fel - más uniós intézményekkel együtt - a 7. cikk szerinti eljárás megindítására.
Ráadásul - tette hozzá a magyar biztos - az Európai Parlament illetékes szakbizottsága október 13-án már elutasított egy ugyanerre irányuló indítványt.
A befogadhatóság harmadik kritériumát, a közérdekűséget illetően Navracsics Tibor leszögezte: miközben osztja azt a nézetet, hogy az alapértékek tisztelete az EU valamennyi uniós polgárának közös ügye, az nagyon súlyos negatív hatással járna, ha uniós intézményközi kérdéseket megnyitnának az állampolgári kezdeményezések előtt.
MTI
Hozzászólások