OGY - Új hitelintézeti törvényt hozott a parlament
Az Országgyűlés kedden elfogadta az új hitelintézeti törvényt, a változtatások középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki működés átláthatóságának erősítése áll.
A képviselők 261 igen szavazattal, 71 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány előterjesztését.
Az új jogszabály célja megerősíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csődközeli helyzetére is.
Az Országgyűlés döntése az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzíti. A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását. A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is a bizonytalanságok elkerülése érdekében.
A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.
A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd. A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tőkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.
forrás:MTI
A képviselők 261 igen szavazattal, 71 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány előterjesztését.
Az új jogszabály célja megerősíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csődközeli helyzetére is.
Az Országgyűlés döntése az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzíti. A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását. A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is a bizonytalanságok elkerülése érdekében.A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.
A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd. A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tőkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.
forrás:MTI
Hozzászólások