Orbán: a népvándorlást meg lehet fékezni!
Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara.
Ezért - mondta - nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, "erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika" nem magyar érdek.
Ez a külpolitika nehezebb, mint "láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosabb méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz".
A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Mint mondta, sok idő telt el a rendszerváltás óta, ő már mintegy 30 éve "gályázik" a politikában.
"Sok víz lefolyt a Dunán, itt állunk őszülő rendszerváltók megfürödve", így nem lehet csodálkozni azon, ha találgatások röppennek fel a nemzedékváltásról. Ám "mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót, még tartjuk egy kicsit" - fogalmazott, Takler Ferenc borászt idézve.
Szerinte most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal. Most épül, épülhet ugyanis az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk - mondta. Megjegyezte, a polgári oldal a harmadik kormányzati ciklus felénél tart, azt azonban nem tudni, ez a tíz év a polgári korszak mekkora hányada. "Kolumbusz sem tudta, amikor az Atlanti-óceán közepén hajózott, hogy akkor járt felúton" - fogalmazott.
Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és "ha a bécsi udvar (...) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek".
Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta - fejtette ki.
A Horthy-rendszer "mérőszalagjával" is meghatározhatnánk mai helyzetünket - folytatta -, "ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék". Annyit mondhatni - jegyezte meg -, 21 "békeév" kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt.
A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb "találós kérdése" az, "ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle".
Közölte: az ország 2014-ben - miután a kormány konszolidálta a költségvetést és "hazaküldte" az IMF-et - lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, "repülőrajtot" vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből "az utolsó huncut garast is" visszafizeti az EU-nak. "Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz".
A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér - sorolta.
Szólt arról is, hogy az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik.
A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológia fejlesztést.
Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. "Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van" - fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé.
A miniszterelnök szólt arról is, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.
Beszédét a "Hajrá Európa, hajrá magyarok!" felkiáltással zárta.
Orbán Viktor előtt Balog Zoltán köszöntette a megjelenteket a Várkert Bazárban. Az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: ha nem hoznak jó döntéseket és azokat nem lesz erejük jól végrehajtani, akkor a válság, az Európán kívülről jövő migráció, tönkre teheti mindazt, amit az elmúlt időszakban építettek.
A Várkert Bazárban tartott évértékelőn mások mellett jelen volt Schmitt Pál korábbi államfő, Kövér László házelnök, Tarlós István főpolgármester, Martonyi János volt külügyminiszter, Balázs Péter és Sasvári Sándor színművészek, Pitti Katalin operaénekes, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Kun Miklós történész.
Kora délután négy, "Liberálisok" feliratú, kék dzsekit viselő fiatal férfi érkezett a Várkert Bazár bejáratához, akik két tükröt tartottak, amelyen "Bele tudtok még nézni? LIFT-Liberális Fiatalok Társasága" felirat volt olvasható.
MTI
Ezért - mondta - nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, "erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika" nem magyar érdek.
Ez a külpolitika nehezebb, mint "láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosabb méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz".
A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Mint mondta, sok idő telt el a rendszerváltás óta, ő már mintegy 30 éve "gályázik" a politikában.
"Sok víz lefolyt a Dunán, itt állunk őszülő rendszerváltók megfürödve", így nem lehet csodálkozni azon, ha találgatások röppennek fel a nemzedékváltásról. Ám "mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót, még tartjuk egy kicsit" - fogalmazott, Takler Ferenc borászt idézve.
Szerinte most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal. Most épül, épülhet ugyanis az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk - mondta. Megjegyezte, a polgári oldal a harmadik kormányzati ciklus felénél tart, azt azonban nem tudni, ez a tíz év a polgári korszak mekkora hányada. "Kolumbusz sem tudta, amikor az Atlanti-óceán közepén hajózott, hogy akkor járt felúton" - fogalmazott.
Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és "ha a bécsi udvar (...) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek".
Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta - fejtette ki.
A Horthy-rendszer "mérőszalagjával" is meghatározhatnánk mai helyzetünket - folytatta -, "ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék". Annyit mondhatni - jegyezte meg -, 21 "békeév" kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt.
A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb "találós kérdése" az, "ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle".
Közölte: az ország 2014-ben - miután a kormány konszolidálta a költségvetést és "hazaküldte" az IMF-et - lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, "repülőrajtot" vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből "az utolsó huncut garast is" visszafizeti az EU-nak. "Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz".
A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér - sorolta.
Szólt arról is, hogy az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik.
A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológia fejlesztést.
Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. "Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van" - fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé.
A miniszterelnök szólt arról is, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.
Beszédét a "Hajrá Európa, hajrá magyarok!" felkiáltással zárta.
Orbán Viktor előtt Balog Zoltán köszöntette a megjelenteket a Várkert Bazárban. Az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: ha nem hoznak jó döntéseket és azokat nem lesz erejük jól végrehajtani, akkor a válság, az Európán kívülről jövő migráció, tönkre teheti mindazt, amit az elmúlt időszakban építettek.
A Várkert Bazárban tartott évértékelőn mások mellett jelen volt Schmitt Pál korábbi államfő, Kövér László házelnök, Tarlós István főpolgármester, Martonyi János volt külügyminiszter, Balázs Péter és Sasvári Sándor színművészek, Pitti Katalin operaénekes, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Kun Miklós történész.
Kora délután négy, "Liberálisok" feliratú, kék dzsekit viselő fiatal férfi érkezett a Várkert Bazár bejáratához, akik két tükröt tartottak, amelyen "Bele tudtok még nézni? LIFT-Liberális Fiatalok Társasága" felirat volt olvasható.
MTI
Hozzászólások