Orbán Iránban: nagy gazdasági korszak jöhet Iránban
Jelentős gazdasági fejlődés előtt áll Irán Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki a Teheránban rendezett magyar-iráni üzleti fórumon beszélt a két ország gazdasági együttműködési lehetőségeiről. A kormányfő beszámolt arról is, hogy magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság alakul, Magyarország pedig külkereskedelmi irodát nyit az iráni fővárosban.
Az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara épületében mintegy 200 magyar és iráni üzletember részvételével rendezett tanácskozáson a miniszterelnök - öt minisztere társaságában - azt mondta: a nehéz szankciós időszak alatt Irán láthatóan nagy energiákat halmozott fel, amelyek egy nagy gazdasági korszakot indíthatnak el az ország fejlődésében. Nem véletlen, hogy "a korábban Iránnal szemben oly bőszen a szankciók mellett érvelő nyugati országok nagy delegációi egymásnak adják a kilincset" - fogalmazott.
A magyar gazdaságot bemutatva a kormányfő kiemelte: Iránnal szemben Magyarországnak nincs nyersanyagkincse, ilyen körülmények között "kész csoda", hogy "Magyarország ma gyorsabban nő, mint az Európai Unió átlaga", és a világban keresik a magyarországi működés lehetőségét. Mindent, ami ma Magyarországon üzleti lehetőségként létezik, "gondolkodásunknak, szellemi teljesítményünknek és fizikai munkánknak köszönhetjük" - fogalmazott.
Orbán Viktor közölte: felállítják a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottságot, amelyet magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezet majd. Döntés született továbbá arról, hogy külkereskedelmi irodát hoz létre Magyarország Teheránban, és amint "kifut" az Iránnal szembeni szankciók rendszere, az Eximbank nyújtotta finanszírozás is lehetővé válik - tájékoztatott.
A magyar-iráni gazdasági együttműködés lehetséges területei között szólt az energetikáról, jelezve, hogy a közép-európai térség legnagyobb olaj- és gázipari cége egy magyar vállalat, a Mol, ezért Magyarország érdekelt egy kőolaj- és földgázipari együttműködésben.
"Az iráni nukleáris programban is szeretnénk részt venni" - folytatta a kormányfő, közölve, hogy Magyarország a szakemberképzés területén szívesen működne együtt az iráni atomtudósokkal.
Az energetika mellett a vízgazdálkodás, víztisztítás területét, a tudásalapú gazdaságot - azon belül a távközlést, a gyógyszer- és egészségügyi ipart -, valamint a mezőgazdaságot jelölte meg a miniszterelnök a kooperációra érdemes ágazatok között.
Szorgalmazta az oktatási és képzési együttműködés elmélyítését, ezzel kapcsolatban tudatta: Budapesten akarják létrehozni a teheráni egyetem közép-európai központját. Emellett a magyar kormány felajánlott száz magyar állami ösztöndíjat iráni felsőoktatási hallgatóknak, és szándéka az is, hogy fejlessze a perzsa nyelv és irodalom oktatását az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
"A lendület, amellyel a kapcsolataink újjáépítéséhez fogtunk, méltó a két ország kulturális hagyományaihoz" - zárta szavait a magyar-iráni együttműködést méltatva Orbán Viktor.
A miniszterelnök kedden, hivatalos iráni látogatása második, egyben zárónapján a Teheráni Orvostudományi Egyetemre látogat, ahol felszólal a Semmelweis-emlékkonferencián, majd részt vesz a Semmelweis- és Avicenna-szobor avatásán. Délután találkozik Haszan Róháni elnökkel, majd Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével, programja zárásaként pedig Ali Akbar Hasemi Rafszandzsanival, az Egyeztető Tanács elnökével.
MTI
Az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara épületében mintegy 200 magyar és iráni üzletember részvételével rendezett tanácskozáson a miniszterelnök - öt minisztere társaságában - azt mondta: a nehéz szankciós időszak alatt Irán láthatóan nagy energiákat halmozott fel, amelyek egy nagy gazdasági korszakot indíthatnak el az ország fejlődésében. Nem véletlen, hogy "a korábban Iránnal szemben oly bőszen a szankciók mellett érvelő nyugati országok nagy delegációi egymásnak adják a kilincset" - fogalmazott.
A magyar gazdaságot bemutatva a kormányfő kiemelte: Iránnal szemben Magyarországnak nincs nyersanyagkincse, ilyen körülmények között "kész csoda", hogy "Magyarország ma gyorsabban nő, mint az Európai Unió átlaga", és a világban keresik a magyarországi működés lehetőségét. Mindent, ami ma Magyarországon üzleti lehetőségként létezik, "gondolkodásunknak, szellemi teljesítményünknek és fizikai munkánknak köszönhetjük" - fogalmazott.
Orbán Viktor közölte: felállítják a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottságot, amelyet magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezet majd. Döntés született továbbá arról, hogy külkereskedelmi irodát hoz létre Magyarország Teheránban, és amint "kifut" az Iránnal szembeni szankciók rendszere, az Eximbank nyújtotta finanszírozás is lehetővé válik - tájékoztatott.
A magyar-iráni gazdasági együttműködés lehetséges területei között szólt az energetikáról, jelezve, hogy a közép-európai térség legnagyobb olaj- és gázipari cége egy magyar vállalat, a Mol, ezért Magyarország érdekelt egy kőolaj- és földgázipari együttműködésben.
"Az iráni nukleáris programban is szeretnénk részt venni" - folytatta a kormányfő, közölve, hogy Magyarország a szakemberképzés területén szívesen működne együtt az iráni atomtudósokkal.
Az energetika mellett a vízgazdálkodás, víztisztítás területét, a tudásalapú gazdaságot - azon belül a távközlést, a gyógyszer- és egészségügyi ipart -, valamint a mezőgazdaságot jelölte meg a miniszterelnök a kooperációra érdemes ágazatok között.
Szorgalmazta az oktatási és képzési együttműködés elmélyítését, ezzel kapcsolatban tudatta: Budapesten akarják létrehozni a teheráni egyetem közép-európai központját. Emellett a magyar kormány felajánlott száz magyar állami ösztöndíjat iráni felsőoktatási hallgatóknak, és szándéka az is, hogy fejlessze a perzsa nyelv és irodalom oktatását az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
"A lendület, amellyel a kapcsolataink újjáépítéséhez fogtunk, méltó a két ország kulturális hagyományaihoz" - zárta szavait a magyar-iráni együttműködést méltatva Orbán Viktor.
A miniszterelnök kedden, hivatalos iráni látogatása második, egyben zárónapján a Teheráni Orvostudományi Egyetemre látogat, ahol felszólal a Semmelweis-emlékkonferencián, majd részt vesz a Semmelweis- és Avicenna-szobor avatásán. Délután találkozik Haszan Róháni elnökkel, majd Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével, programja zárásaként pedig Ali Akbar Hasemi Rafszandzsanival, az Egyeztető Tanács elnökével.
MTI
Hozzászólások