Párizsi vérengzés - A terrorfenyegetettségről tájékozódott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága
A franciaországi terrortámadás után Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdéseket vitatták meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának hétfői zárt ülésén a Parlamentben.
A bizottság mintegy három órás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorfenyegetettségről.
Az ülés után Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke leszögezte: felelősen ki lehet jelenteni, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége az európai unió átlagának felel meg, vagy az alatt van.
Hozzátette: a terrorfenyegetettség miatti "B fokozat" elrendelésére azért volt szükség, mert a szocialista kormányok idején 2007-ben készült jogszabály ezt írja elő, de Kósa Lajos kiemelte: nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni.
Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás - hangsúlyozta a fideszes elnök, kifejtve: az elmúlt három évben meghúszszorozódott a Magyarországra érkező menedéket kérő emberek száma. Tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren kértek menedéket. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a 40 ezer menedékkérőből csak mintegy 500-an kaptak védelmet, a többien gazdasági okokból jöttek Magyarországra, megélhetési menekültek.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: Magyarországon még nincs közvetlen terrorfenyegetettség, ugyanakkor jövőre nézve a modernkori terrorizmus - amely lehet csoportos vagy egyéni - egy olyan globális probléma, amelynek potenciális veszélye Magyarországon is fennáll.
Ugyanakkor kiemelte: "kötött a kezük a tekintetben, hogy amíg az ország az Európai Unió és a NATO tagja, addig sok lépést nem fognak tudni megtenni. Ez egy olyan közös ügy, össznemzeti kérdés, amelyben minden pártnak meg kell látni az ország érdekét". Hozzátette: akár az Európai Unióval szemben is el kell érni bizonyos jogszabály-változástatásokat, elsősorban a menekülttáborok ügyében.
A bizottság független tagja, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kiemelte: "a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának szakértelme mélyen alulmúlja egóját", ugyanis, a DK politikusának elmondása szerint Hajdu Jánosnak "némi sértegetés mellett" sikerült a terrorizmus elleni küzdelemről beszélnie.
Vadai Ágnes kiemelte: nem derült ki, hogy a kormánynak van-e terrorizmus elleni koncepciója, s hogy ki az, aki ebben a kérdésben tartja a kapcsolatot az érintett nemzetközi szervekkel.
A DK-s politikus kiemelte: a bizottsági ülésen kiderült, hogy Magyarországon szigorú - az európaival összhangban lévő - menekültügyi szabályozás van érvényben.
Vadai Ágnes kiemelte, hogy a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, de ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy népcsoportokat, gazdasági okból menekülőket kollektíven bűnösnek nyilvánítsanak.
A DK-s politikus szólt arról is, hogy újra felmerült egy "szuper titkosszolgálat" létrehozása, s Vadai Ágnes szavai szerint Kósa Lajos nyitottságot mutat erre.
Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke leszögezte: a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, nincs bármilyen a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. Azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon.
A kormány és a rendészeti szervek képviselői is egyértelművé tették, hogy a terrorizmus és a migráció problémájára közösen kell megoldást találni, Európa összes tagállamában összehangolt választ kell adni.
A szocialista képviselő kitért arra is, hogy a kormány és rendészeti szervek képviselői arról tájékoztatták a testületet: minden erőforrás a rendelkezésükre áll, hogy az állampolgárokat megvédjék. Az MSZP ezt viszont vitatja. Harangozó Tamás azt mondta: mind a humán erőforrások tekintetében, mind az infrastrukturális fejlesztésekre rendkívüli forrásokat kellene fordítania a kormánynak, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassák.
Január 7-én két testvér, Chérif és Said Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi székházát, ahol 12 embert öltek meg. Egy másik, velük kapcsolatban álló iszlamista fegyveres, Amedy Coulibaly egy nappal később végzett egy rendőrnővel Mountrouge-ban, majd pénteken túszokat ejtett egy párizsi kóser szupermarketben, ahol négy embert agyonlőtt.
Múlt csütörtökön és pénteken Belgiumban és Németországban is kiterjedt terrorellenes razziákat tartott a rendőrség, amelyekben legalább két feltételezett terroristát megöltek és többeket őrizetbe vettek. A hatóságok Nyugat-Európa-szerte kiemelt készültségben vannak a párizsi terrortámadások óta.
Múlt szerdán a terrorellenes fellépésről a parlamenti frakcióvezetők is egyeztettek. Pénteken Pintér Sándor belügyminiszter a belgiumi terrorellenes akció miatt elrendelte a "B" készenléti fokozathoz tartozó feladatok részleges végrehajtását.
MTI
A bizottság mintegy három órás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorfenyegetettségről.
Az ülés után Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke leszögezte: felelősen ki lehet jelenteni, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége az európai unió átlagának felel meg, vagy az alatt van.
Hozzátette: a terrorfenyegetettség miatti "B fokozat" elrendelésére azért volt szükség, mert a szocialista kormányok idején 2007-ben készült jogszabály ezt írja elő, de Kósa Lajos kiemelte: nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni.
Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás - hangsúlyozta a fideszes elnök, kifejtve: az elmúlt három évben meghúszszorozódott a Magyarországra érkező menedéket kérő emberek száma. Tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren kértek menedéket. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a 40 ezer menedékkérőből csak mintegy 500-an kaptak védelmet, a többien gazdasági okokból jöttek Magyarországra, megélhetési menekültek.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: Magyarországon még nincs közvetlen terrorfenyegetettség, ugyanakkor jövőre nézve a modernkori terrorizmus - amely lehet csoportos vagy egyéni - egy olyan globális probléma, amelynek potenciális veszélye Magyarországon is fennáll.
Ugyanakkor kiemelte: "kötött a kezük a tekintetben, hogy amíg az ország az Európai Unió és a NATO tagja, addig sok lépést nem fognak tudni megtenni. Ez egy olyan közös ügy, össznemzeti kérdés, amelyben minden pártnak meg kell látni az ország érdekét". Hozzátette: akár az Európai Unióval szemben is el kell érni bizonyos jogszabály-változástatásokat, elsősorban a menekülttáborok ügyében.
A bizottság független tagja, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kiemelte: "a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának szakértelme mélyen alulmúlja egóját", ugyanis, a DK politikusának elmondása szerint Hajdu Jánosnak "némi sértegetés mellett" sikerült a terrorizmus elleni küzdelemről beszélnie.
Vadai Ágnes kiemelte: nem derült ki, hogy a kormánynak van-e terrorizmus elleni koncepciója, s hogy ki az, aki ebben a kérdésben tartja a kapcsolatot az érintett nemzetközi szervekkel.
A DK-s politikus kiemelte: a bizottsági ülésen kiderült, hogy Magyarországon szigorú - az európaival összhangban lévő - menekültügyi szabályozás van érvényben.
Vadai Ágnes kiemelte, hogy a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, de ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy népcsoportokat, gazdasági okból menekülőket kollektíven bűnösnek nyilvánítsanak.
A DK-s politikus szólt arról is, hogy újra felmerült egy "szuper titkosszolgálat" létrehozása, s Vadai Ágnes szavai szerint Kósa Lajos nyitottságot mutat erre.
Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke leszögezte: a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, nincs bármilyen a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. Azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon.
A kormány és a rendészeti szervek képviselői is egyértelművé tették, hogy a terrorizmus és a migráció problémájára közösen kell megoldást találni, Európa összes tagállamában összehangolt választ kell adni.
A szocialista képviselő kitért arra is, hogy a kormány és rendészeti szervek képviselői arról tájékoztatták a testületet: minden erőforrás a rendelkezésükre áll, hogy az állampolgárokat megvédjék. Az MSZP ezt viszont vitatja. Harangozó Tamás azt mondta: mind a humán erőforrások tekintetében, mind az infrastrukturális fejlesztésekre rendkívüli forrásokat kellene fordítania a kormánynak, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassák.
Január 7-én két testvér, Chérif és Said Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi székházát, ahol 12 embert öltek meg. Egy másik, velük kapcsolatban álló iszlamista fegyveres, Amedy Coulibaly egy nappal később végzett egy rendőrnővel Mountrouge-ban, majd pénteken túszokat ejtett egy párizsi kóser szupermarketben, ahol négy embert agyonlőtt.
Múlt csütörtökön és pénteken Belgiumban és Németországban is kiterjedt terrorellenes razziákat tartott a rendőrség, amelyekben legalább két feltételezett terroristát megöltek és többeket őrizetbe vettek. A hatóságok Nyugat-Európa-szerte kiemelt készültségben vannak a párizsi terrortámadások óta.
Múlt szerdán a terrorellenes fellépésről a parlamenti frakcióvezetők is egyeztettek. Pénteken Pintér Sándor belügyminiszter a belgiumi terrorellenes akció miatt elrendelte a "B" készenléti fokozathoz tartozó feladatok részleges végrehajtását.
MTI
Hozzászólások