Szíria - A szakértők szkeptikusak az ENSZ BT béketervével kapcsolatban
A szakértők szkeptikusak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott, a szíriai béketárgyalások felújítását is tartalmazó új béketervvel kapcsolatban - mondta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Az ENSZ BT hétfőn elfogadott béketervében felszólítja a szíriai fegyveres konfliktusban részt vevőket, hogy folytassanak intenzív előkészítő tárgyalásokat a béke érdekében egy demokratikus választásokhoz elvezető politikai átmenetről és a terrorizmus elleni fellépésről. A BT nyilatkozata felszólít minden érintett felet Szíriában, hogy "késedelem nélkül törekedjen" a 2012 júniusában Genfben elfogadott útiterv teljes végrehajtására. A genfi útiterv egy átmeneti kormány felállításáról rendelkezik "a kölcsönös egyetértés talaján", és Bassár el-Aszad elnököt a hatalomról való lemondásra kötelezi egy egyelőre meg nem határozott időpontban.
Szalai Máté ezzel kapcsolatban elmondta: a kutatók többségéhez hasonlóan szkeptikus a BT-nyilatkozattal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az csak egy politikai, nem pedig jogi dokumentum. Másrészt a békefolyamat, amelyet elindítana, egyáltalán nem új, a 2012-es genfi nyilatkozat az alapja. Annak az a lényege, hogy az ellenzéknek és a kormányzatnak kellene Szíriában közös politikai kormányzatot létrehoznia, ami egy átmeneti korszakban eljuttatja az országot egy általános választásokig - mondta.
Hozzátette: ugyanakkor a genfi nyilatkozat "több sebből vérzik", például nem tisztázza, mi lesz Bassár el-Aszad elnök sorsa, ezért az ellenzék és a kormányzat is támadja, másrészt nagyhatalmak hozták létre, nem a szíriai nép akaratának letéteményese. Ezért nem is örved nagy támogatásnak Szírián belül, és minden olyan békefolyamat, amely ezen alapul, kudarcra van ítélve - jegyezte meg.
Mint mondta, a legnagyobb probléma a szíriai polgárháborúval kapcsolatban a helyzet átláthatatlansága: létezik a Bassár el-Aszad elnök vezette kormányzat, amely ellen a lakosság jelentős része 2011-ben felkelt. A kormányzat az elmúlt időszakban emberi jogsértések sorozatát követe el, sokak szerint nem képes a szíriai nép képviseletére. A kutató elmondta: az ellenzék végtelenül töredezett, sok frakció alkotja, és fontos szereplő még az Iszlám Állam is, ezzel kapcsolatban a nemzetközi közösség el akarja kerülni, hogy nagy hatalomra tegyen szert.
Szalai Máté szerint ahhoz, hogy a menekülthullámot megállítsák, Szíriában kell rendet tenni; a válság négyéves története alatt több mint 250 ezer ember halt meg, több mint 12 millió hagyta el otthonát. Ugyanakkor a Nyugat nem tud mit csinálni, annyira töredezett a hatalom Szíriában, hogy nem tudnak kijelölni valakit, aki majd a nyugati értékeknek megfelelően fogja kormányozni az országot - mondta.
MTI
Az ENSZ BT hétfőn elfogadott béketervében felszólítja a szíriai fegyveres konfliktusban részt vevőket, hogy folytassanak intenzív előkészítő tárgyalásokat a béke érdekében egy demokratikus választásokhoz elvezető politikai átmenetről és a terrorizmus elleni fellépésről. A BT nyilatkozata felszólít minden érintett felet Szíriában, hogy "késedelem nélkül törekedjen" a 2012 júniusában Genfben elfogadott útiterv teljes végrehajtására. A genfi útiterv egy átmeneti kormány felállításáról rendelkezik "a kölcsönös egyetértés talaján", és Bassár el-Aszad elnököt a hatalomról való lemondásra kötelezi egy egyelőre meg nem határozott időpontban.
Szalai Máté ezzel kapcsolatban elmondta: a kutatók többségéhez hasonlóan szkeptikus a BT-nyilatkozattal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az csak egy politikai, nem pedig jogi dokumentum. Másrészt a békefolyamat, amelyet elindítana, egyáltalán nem új, a 2012-es genfi nyilatkozat az alapja. Annak az a lényege, hogy az ellenzéknek és a kormányzatnak kellene Szíriában közös politikai kormányzatot létrehoznia, ami egy átmeneti korszakban eljuttatja az országot egy általános választásokig - mondta.
Hozzátette: ugyanakkor a genfi nyilatkozat "több sebből vérzik", például nem tisztázza, mi lesz Bassár el-Aszad elnök sorsa, ezért az ellenzék és a kormányzat is támadja, másrészt nagyhatalmak hozták létre, nem a szíriai nép akaratának letéteményese. Ezért nem is örved nagy támogatásnak Szírián belül, és minden olyan békefolyamat, amely ezen alapul, kudarcra van ítélve - jegyezte meg.
Mint mondta, a legnagyobb probléma a szíriai polgárháborúval kapcsolatban a helyzet átláthatatlansága: létezik a Bassár el-Aszad elnök vezette kormányzat, amely ellen a lakosság jelentős része 2011-ben felkelt. A kormányzat az elmúlt időszakban emberi jogsértések sorozatát követe el, sokak szerint nem képes a szíriai nép képviseletére. A kutató elmondta: az ellenzék végtelenül töredezett, sok frakció alkotja, és fontos szereplő még az Iszlám Állam is, ezzel kapcsolatban a nemzetközi közösség el akarja kerülni, hogy nagy hatalomra tegyen szert.
Szalai Máté szerint ahhoz, hogy a menekülthullámot megállítsák, Szíriában kell rendet tenni; a válság négyéves története alatt több mint 250 ezer ember halt meg, több mint 12 millió hagyta el otthonát. Ugyanakkor a Nyugat nem tud mit csinálni, annyira töredezett a hatalom Szíriában, hogy nem tudnak kijelölni valakit, aki majd a nyugati értékeknek megfelelően fogja kormányozni az országot - mondta.
MTI
Hozzászólások