Részegnek nézte és nem adott üdítőt a fiatal lánynak a dohánybolti eladó
Egy fiatal lány este fél 11 körül ment be egy budapesti nemzeti dohányboltba.
A biciklivel érkező fiatal egy üdítőt akart venni magának, de olyan bánásmódban volt része, amelyen teljesen ledöbbent. A történetét a Lájk oldalnak mesélte el,ebből kiderült, hogy józan volt és csak egy üdítőt akart venni magának aznap este, mégsem szolgálták ki.
Az eladó szerint ugyanis túl vidám volt, mert biztos már ivott előtte. Így a lány hiába választotta ki az üdítőt, nem vehette meg és a pénzt is visszaadta neki az eladó.
Így hangzik a lány beszámolója a történtekről:
“Az egyik jeges teából 2 darab volt a hűtőben, azok közül kivettem az elöl lévőt, és megkérdeztem a pultban álló hölgyet, mennyibe kerül. Flegmán válaszolt, majd egy másik márkájú üdítőre mutattam, és megkérdeztem annak is az árát. Azt is megmondta, ugyanolyan flegmasággal. Úgy döntöttem, visszateszem az elsőt: a párja mögé dugtam be.
A hölgy ekkor kellő megvetéssel a hangjában rám nézett, és közölte, hogy nem úgy kell visszatenni az üdítőt. Egy pillanatra ránéztem mosolyogva, gondolván, hogy most csak viccel, de merev tekintettel várta, hogy leszek szíves a visszatett palackot újra kivenni, és rendeltetésszerűen, ahogyan azt kell, a mögötte lévő ELÉ behelyezni. (Még egyszer hangsúlyozom: azon a soron ez a két darab volt összesen, tehát lényegében üresen tátongott a hűtő.)
Habár fáradt, de jókedvű voltam, így kicsit kuncogva megigazítottam az üdítőt, miközben ő fölényeskedve és kelletlenül magyarázta el nekem, hogy az üdítők előre nyomják egymást, meg satöbbi. Annyit mondtam – továbbra is mosolyogva -, hogy ‘oké’. Majd, miközben kitettem a pénzt a kiválasztott üdítőmért, a nő maga elé motyogott valami olyasmit, hogy ‘Úr Isten’. Ekkor ránéztem – továbbra is mosolyogva -, és megkérdeztem: ‘Valami baj van?’
A hölgy válasza erre az volt, hogy ‘Hát az van. Mennyit ittál?’ Nos, egyetlen korty alkohol sem volt bennem, de őszintén szólva még ha lett is volna, ez a kérdés akkor is minden határon túlment. Ennek ellenére higgadtan feleltem neki, hogy egy kortyot sem ittam. Amire válaszul ő úgy folytatta: ‘Aha persze. Tudod, mit? Menjél kifelé. Nem szolgállak ki.’
Megragadta az üdítőt, aminek már odatettem az árát, és visszavitte a hűtőbe. Elképedve néztem rá, megkérdeztem, hogy ez most komoly-e, amire azt felelte, hogy teljesen komoly. Annyira megzavarodtam, hogy rögtön indultam is kifelé, így rám förmedt: ‘A pénzedet meg itt felejted? Persze, egy kortyot se ittál, mi?’
Mindez hétköznap este fél 11-kor, 2 és fél óra bringázás után, amiből még hátravolt félóra, és csak szerettem volna inni egy jeges teát…”
Forrás: lajk.startlap.hu
A biciklivel érkező fiatal egy üdítőt akart venni magának, de olyan bánásmódban volt része, amelyen teljesen ledöbbent. A történetét a Lájk oldalnak mesélte el,ebből kiderült, hogy józan volt és csak egy üdítőt akart venni magának aznap este, mégsem szolgálták ki.
Az eladó szerint ugyanis túl vidám volt, mert biztos már ivott előtte. Így a lány hiába választotta ki az üdítőt, nem vehette meg és a pénzt is visszaadta neki az eladó.
Így hangzik a lány beszámolója a történtekről:
“Az egyik jeges teából 2 darab volt a hűtőben, azok közül kivettem az elöl lévőt, és megkérdeztem a pultban álló hölgyet, mennyibe kerül. Flegmán válaszolt, majd egy másik márkájú üdítőre mutattam, és megkérdeztem annak is az árát. Azt is megmondta, ugyanolyan flegmasággal. Úgy döntöttem, visszateszem az elsőt: a párja mögé dugtam be.
A hölgy ekkor kellő megvetéssel a hangjában rám nézett, és közölte, hogy nem úgy kell visszatenni az üdítőt. Egy pillanatra ránéztem mosolyogva, gondolván, hogy most csak viccel, de merev tekintettel várta, hogy leszek szíves a visszatett palackot újra kivenni, és rendeltetésszerűen, ahogyan azt kell, a mögötte lévő ELÉ behelyezni. (Még egyszer hangsúlyozom: azon a soron ez a két darab volt összesen, tehát lényegében üresen tátongott a hűtő.)
Habár fáradt, de jókedvű voltam, így kicsit kuncogva megigazítottam az üdítőt, miközben ő fölényeskedve és kelletlenül magyarázta el nekem, hogy az üdítők előre nyomják egymást, meg satöbbi. Annyit mondtam – továbbra is mosolyogva -, hogy ‘oké’. Majd, miközben kitettem a pénzt a kiválasztott üdítőmért, a nő maga elé motyogott valami olyasmit, hogy ‘Úr Isten’. Ekkor ránéztem – továbbra is mosolyogva -, és megkérdeztem: ‘Valami baj van?’
A hölgy válasza erre az volt, hogy ‘Hát az van. Mennyit ittál?’ Nos, egyetlen korty alkohol sem volt bennem, de őszintén szólva még ha lett is volna, ez a kérdés akkor is minden határon túlment. Ennek ellenére higgadtan feleltem neki, hogy egy kortyot sem ittam. Amire válaszul ő úgy folytatta: ‘Aha persze. Tudod, mit? Menjél kifelé. Nem szolgállak ki.’
Megragadta az üdítőt, aminek már odatettem az árát, és visszavitte a hűtőbe. Elképedve néztem rá, megkérdeztem, hogy ez most komoly-e, amire azt felelte, hogy teljesen komoly. Annyira megzavarodtam, hogy rögtön indultam is kifelé, így rám förmedt: ‘A pénzedet meg itt felejted? Persze, egy kortyot se ittál, mi?’
Mindez hétköznap este fél 11-kor, 2 és fél óra bringázás után, amiből még hátravolt félóra, és csak szerettem volna inni egy jeges teát…”
Forrás: lajk.startlap.hu
Hozzászólások