Romagyilkosságok - A Kúrián folytatódik három vádlott büntetőpere
A három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügyében vádlotti és védői fellebbezések miatt harmadfokon a Kúrián folytatódik a romagyilkosságok ügyében indult büntetőper. A három vádlott előzetes letartóztatásban marad.
Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú döntése nyomán. A bűnszervezet megállapítása miatt a 2009 óta fogva tartott Csontos István feltételes szabadlábra nem bocsátható, így még 7 évet kell letöltenie.
Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen.
A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették.
Negyedik társuk, Csontos István - aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként - a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt. (Az üggyel összefüggésben közokirat-hamisítás miatt büntetőeljárás folyik a Katonai Biztonsági Hivatal több korábbi, magas rangú munkatársa ellen.)
A vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és menekülési útvonalát.
A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát; 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába.
Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. Azt ugyan elismerték, hogy jártak egyes gyilkosságok helyszínein, azt sem vitatták, hogy ott használták fegyvereiket, de állításuk szerint emberre nem lőttek, csak lakatlan épületekre, illetve vaktában a levegőbe.
Ezzel összefüggésben a védelem felvetette, hogy a vádbeli cselekmények a vadászbalesetekhez hasonlóan minősülhetnének foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek. Az ítélőtábla ugyanakkor pénteken leszögezte: a vádlottak kétségtelenül ölési szándékkal lövöldöztek, és amikor nem sérült meg senki, az csak a véletlennek volt köszönhető.
A másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg.
A vádlottak közül csak Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságoktól, mert félt társaitól.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott.
Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból - rasszista indítékból -, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.
Az emberölések minősítését pénteken az ítélőtábla egy újabbal egészítette ki, e szerint védekezésre képtelen személyek sérelmére követték el azokat. Kislétán alvó emberekre adtak le lövéseket az elkövetők.
A három vádlott terhére rótta még az elsőfokú bíróság a besenyszögi fegyverrablást, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. A törvényszék még úgy vélte, hogy egy ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért újra nyomozás indult, amelyet utóbb felfüggesztettek.
Az ítélőtábla pénteken e vádpont kapcsán kirekesztette a tényállásból az ismeretlen elkövetőre vonatkozó utalásokat, mert álláspontja szerint nincs erre vonatkozó érdemi információ.
Az ítélőtábla fél napon át tartó szóbeli indoklásában kitért a többi között arra, hogy a védők által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését. A tényleges életfogytiglan kapcsán pedig leszögezte: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetői a legsúlyosabb büntetést érdemlik.
Miután a besenyszögi rablással kapcsolatban az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben - a személyi szabadság megsértésében - is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket, e három vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre.
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a három vádlott és védői azonban rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem jogerős az ítélőtábla másodfokú döntése, ügyükben harmadfokon a Kúria dönt majd.
A harmadfokú eljárásban az egész ügyet felülbírálhatja a Kúria, nem csupán azt az egyébként a fő vádpontokhoz képest kis súlyú cselekményt, amelynek megállapítása miatt nem emelkedhetett jogerőre a másodfokú döntés.
MTI
Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú döntése nyomán. A bűnszervezet megállapítása miatt a 2009 óta fogva tartott Csontos István feltételes szabadlábra nem bocsátható, így még 7 évet kell letöltenie.Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen.
A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették.
Negyedik társuk, Csontos István - aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként - a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt. (Az üggyel összefüggésben közokirat-hamisítás miatt büntetőeljárás folyik a Katonai Biztonsági Hivatal több korábbi, magas rangú munkatársa ellen.)
A vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és menekülési útvonalát.
A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát; 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába.
Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. Azt ugyan elismerték, hogy jártak egyes gyilkosságok helyszínein, azt sem vitatták, hogy ott használták fegyvereiket, de állításuk szerint emberre nem lőttek, csak lakatlan épületekre, illetve vaktában a levegőbe.
Ezzel összefüggésben a védelem felvetette, hogy a vádbeli cselekmények a vadászbalesetekhez hasonlóan minősülhetnének foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek. Az ítélőtábla ugyanakkor pénteken leszögezte: a vádlottak kétségtelenül ölési szándékkal lövöldöztek, és amikor nem sérült meg senki, az csak a véletlennek volt köszönhető.
A másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg.
A vádlottak közül csak Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságoktól, mert félt társaitól.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott.
Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból - rasszista indítékból -, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.
Az emberölések minősítését pénteken az ítélőtábla egy újabbal egészítette ki, e szerint védekezésre képtelen személyek sérelmére követték el azokat. Kislétán alvó emberekre adtak le lövéseket az elkövetők.
A három vádlott terhére rótta még az elsőfokú bíróság a besenyszögi fegyverrablást, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. A törvényszék még úgy vélte, hogy egy ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért újra nyomozás indult, amelyet utóbb felfüggesztettek.
Az ítélőtábla pénteken e vádpont kapcsán kirekesztette a tényállásból az ismeretlen elkövetőre vonatkozó utalásokat, mert álláspontja szerint nincs erre vonatkozó érdemi információ.
Az ítélőtábla fél napon át tartó szóbeli indoklásában kitért a többi között arra, hogy a védők által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését. A tényleges életfogytiglan kapcsán pedig leszögezte: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetői a legsúlyosabb büntetést érdemlik.
Miután a besenyszögi rablással kapcsolatban az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben - a személyi szabadság megsértésében - is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket, e három vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre.
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a három vádlott és védői azonban rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem jogerős az ítélőtábla másodfokú döntése, ügyükben harmadfokon a Kúria dönt majd.
A harmadfokú eljárásban az egész ügyet felülbírálhatja a Kúria, nem csupán azt az egyébként a fő vádpontokhoz képest kis súlyú cselekményt, amelynek megállapítása miatt nem emelkedhetett jogerőre a másodfokú döntés.
MTI
Hozzászólások