Semjén Zsolt felavatta Chernel István természettudós szobrát Agárdon
Születésének 150. évfordulója alkalmából szobrot állítottak Chernel István ornitológusnak Agárdon, Kontur András szobrászművész alkotását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel vasárnap.
Chernel István olyan tehetség volt, akinek "adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet". Nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának, amit apja folytatott, mivel évről évre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról - mondta Semjén Zsolt.
Chernel a jogi egyetem elvégzése és egy év közigazgatási gyakornokság után "börtönből szabadult sasnak érezve magát" végre hódolhatott természetszeretetének.
Itthon és külföldön hézagpótló mű született, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert "szívének, lelkének egész melegségével írta" - tette hozzá.
A könyv elkészítése érdekében Chernel István a Kárpátoktól az Al-Dunáig bejárta az egész országot, de "legtovábbra állapodott meg a Fejér megyei, kies Velencei-tónál, ahol a madárélet olyan hatalmas kibontakozására lelt, amely párját ritkítja kivált az őszi és tavaszi vonulás időszakában" - mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint szobrának megalkotásával egy újabb álom valósult meg L. Simon László államtitkár és Tóth István polgármester nagy ívű elképzeléséből, hogy a Velencei-tó agárdi parti sétányán létrejöjjön a tóért és környezetéért sokat tevő természettudósok és természetírók panteonja.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly Herman Ottó halálának századik évfordulója, most Chernel István születésének 150. évfordulója adta az apropót, miközben a két személy közel állt egymáshoz, hiszen mester és tanítványa voltak.
L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bemutatott két könyvet, Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás, és A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból (szerkesztő: Majthényi László) címűt. Úgy vélte, mindkettő hiánypótló mű, amelyekből kiderül, hogy nem Hermann Ottó volt az utolsó nagy magyar polihisztor, hanem talán tanítványa, Chernel István.
Chernel István ornitológus, vadászíró és természettudós 1865. május 31-én született Kőszegen. Egész életét a madaraknak szentelte. 1887-ben Erdélyben barátkozott össze a polihisztor természettudóssal, Herman Ottóval, aki az elsők között szorgalmazta a Velencei-tó halászata néprajzi vonatkozásainak feltárását.
Ő hívta fel tanítványa, Chernel István figyelmét a tó természeti, madártani értékeire, és bízta meg ornitológiai vizsgálatokkal.
Chernel elhivatottan járta a Velencei-tó nádasait, hogy kutassa az ottani madárvilágot, amely munkája eredményeként a szakemberek és később a vendégek körében is ismertté vált.
MTI
Chernel István olyan tehetség volt, akinek "adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet". Nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának, amit apja folytatott, mivel évről évre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról - mondta Semjén Zsolt.
Chernel a jogi egyetem elvégzése és egy év közigazgatási gyakornokság után "börtönből szabadult sasnak érezve magát" végre hódolhatott természetszeretetének.
Kutatott, jegyzetelt, múzeumban dolgozott, járta az országot, rajzolt, festett, vadászott és leginkább megfigyelt és gyűjtött, majd 34 éves korára összeállította azóta is páratlan értékű könyvét, a Magyarország madarai című kiadványt - emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes.
Itthon és külföldön hézagpótló mű született, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert "szívének, lelkének egész melegségével írta" - tette hozzá.
A könyv elkészítése érdekében Chernel István a Kárpátoktól az Al-Dunáig bejárta az egész országot, de "legtovábbra állapodott meg a Fejér megyei, kies Velencei-tónál, ahol a madárélet olyan hatalmas kibontakozására lelt, amely párját ritkítja kivált az őszi és tavaszi vonulás időszakában" - mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint szobrának megalkotásával egy újabb álom valósult meg L. Simon László államtitkár és Tóth István polgármester nagy ívű elképzeléséből, hogy a Velencei-tó agárdi parti sétányán létrejöjjön a tóért és környezetéért sokat tevő természettudósok és természetírók panteonja.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly Herman Ottó halálának századik évfordulója, most Chernel István születésének 150. évfordulója adta az apropót, miközben a két személy közel állt egymáshoz, hiszen mester és tanítványa voltak.
L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bemutatott két könyvet, Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás, és A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból (szerkesztő: Majthényi László) címűt. Úgy vélte, mindkettő hiánypótló mű, amelyekből kiderül, hogy nem Hermann Ottó volt az utolsó nagy magyar polihisztor, hanem talán tanítványa, Chernel István.
Chernel István ornitológus, vadászíró és természettudós 1865. május 31-én született Kőszegen. Egész életét a madaraknak szentelte. 1887-ben Erdélyben barátkozott össze a polihisztor természettudóssal, Herman Ottóval, aki az elsők között szorgalmazta a Velencei-tó halászata néprajzi vonatkozásainak feltárását.
Ő hívta fel tanítványa, Chernel István figyelmét a tó természeti, madártani értékeire, és bízta meg ornitológiai vizsgálatokkal.
Chernel elhivatottan járta a Velencei-tó nádasait, hogy kutassa az ottani madárvilágot, amely munkája eredményeként a szakemberek és később a vendégek körében is ismertté vált.
MTI
Hozzászólások