Svájci népszavazás - Szakértő: Svájc továbbra is beengedi azokat a munkavállalókat, akikre szüksége van
Továbbra is mindenképpen beengedi, sőt hívja Svájc azokat a munkavállalókat, akikre szüksége van, a többieket azonban igyekszik távol tartani - mondta Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa a vasárnapi svájci népszavazással kapcsolatban az MTI-nek.
A szakértő kiemelte: több európai ország is úgy látja, hogy ha a külföldiek pénzügyi terhet jelentenek az államnak, akkor egyértelműen el kell utasítani az érkezésüket, hiszen csökkentik az ország forrásait. De ha többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyibe az egészségügyi és szociális ellátásuk kerül, szívesen látják őket.
Svájcnak eddig is így gondolkodott a külföldi munkavállalók beáramlásáról, és ezt erősíti meg a vasárnapi népszavazás eredménye is - mutatott rá. Hozzátette: a szakképzetteket vagy a nehéz fizikai munkát vállalókat valószínűleg ez után is fogadják.
Az alpesi ország több mint 8 millió lakosának 23 százaléka külföldi, közülük 1,25 millióan az Európai Gazdasági Térségből - a 28 EU-tagállamból vagy az EFTA-tagországaiból érkeztek.
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjait - Svájcot, Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint tömöríti. Svájc az unió piacához kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik.
Kőrösi István hangsúlyozta: a svájci gazdaság biztosan nem működhetne a külföldi munkavállalók nélkül, és a népszavazáson nem is általában a külföldi munkaerőre, hanem a szabad beáramlására mondtak nemet a svájciak.
Mivel a referendum következtében három éven belül kell újratárgyalni a Svájc és az EU viszonyát szabályozó szerződéscsomagot, a szakértő szerint azonnali, rövidtávú hatása nem lesz a népszavazásnak a munkaerő mozgására, így a Svájcban dolgozó mintegy 12 ezer magyart sem érinti egyelőre a döntés.
A Svájc és az unió közötti egyeztetési folyamat meglátása szerint várhatóan egy-két évet vesz majd igénybe.
A referendum eredménye miatt az uniós tagállamok hatékonyan csak együttesen léphetnek fel Svájccal szemben, vagy közös állásfoglalást kell elfogadniuk, vagy az Európai Bizottság előterjesztését kell támogatniuk - magyarázta.
Kőrösi István emlékeztetett: Svájc 1994 óta az Európai Gazdasági Térség tagja, és ez a közösség a négy szabadság elvén - az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásán - nyugszik. Az EU e négy elv egyikének megsértésére, azaz a munkaerő szabad áramlásának akadályozására hivatkozhat.
A kutató azt mondta: a munkaerő szabad áramlásának megakadályozása miatt az unió vélhetően nem mondaná fel az érvényben lévő szabad kereskedelmet Svájccal, de az egységes belső piac megsértése miatt a termékek, illetve inkább a szolgáltatások esetében például az ellenőrzések fokozásával reagálhat.
Svájcban a vasárnapi népszavazáson hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból az országba irányuló bevándorlás korlátozását. A résztvevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
MTI
A szakértő kiemelte: több európai ország is úgy látja, hogy ha a külföldiek pénzügyi terhet jelentenek az államnak, akkor egyértelműen el kell utasítani az érkezésüket, hiszen csökkentik az ország forrásait. De ha többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyibe az egészségügyi és szociális ellátásuk kerül, szívesen látják őket.Svájcnak eddig is így gondolkodott a külföldi munkavállalók beáramlásáról, és ezt erősíti meg a vasárnapi népszavazás eredménye is - mutatott rá. Hozzátette: a szakképzetteket vagy a nehéz fizikai munkát vállalókat valószínűleg ez után is fogadják.
Az alpesi ország több mint 8 millió lakosának 23 százaléka külföldi, közülük 1,25 millióan az Európai Gazdasági Térségből - a 28 EU-tagállamból vagy az EFTA-tagországaiból érkeztek.
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjait - Svájcot, Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint tömöríti. Svájc az unió piacához kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik.
Kőrösi István hangsúlyozta: a svájci gazdaság biztosan nem működhetne a külföldi munkavállalók nélkül, és a népszavazáson nem is általában a külföldi munkaerőre, hanem a szabad beáramlására mondtak nemet a svájciak.
Mivel a referendum következtében három éven belül kell újratárgyalni a Svájc és az EU viszonyát szabályozó szerződéscsomagot, a szakértő szerint azonnali, rövidtávú hatása nem lesz a népszavazásnak a munkaerő mozgására, így a Svájcban dolgozó mintegy 12 ezer magyart sem érinti egyelőre a döntés.
A Svájc és az unió közötti egyeztetési folyamat meglátása szerint várhatóan egy-két évet vesz majd igénybe.
A referendum eredménye miatt az uniós tagállamok hatékonyan csak együttesen léphetnek fel Svájccal szemben, vagy közös állásfoglalást kell elfogadniuk, vagy az Európai Bizottság előterjesztését kell támogatniuk - magyarázta.
Kőrösi István emlékeztetett: Svájc 1994 óta az Európai Gazdasági Térség tagja, és ez a közösség a négy szabadság elvén - az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásán - nyugszik. Az EU e négy elv egyikének megsértésére, azaz a munkaerő szabad áramlásának akadályozására hivatkozhat.
A kutató azt mondta: a munkaerő szabad áramlásának megakadályozása miatt az unió vélhetően nem mondaná fel az érvényben lévő szabad kereskedelmet Svájccal, de az egységes belső piac megsértése miatt a termékek, illetve inkább a szolgáltatások esetében például az ellenőrzések fokozásával reagálhat.
Svájcban a vasárnapi népszavazáson hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból az országba irányuló bevándorlás korlátozását. A résztvevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
MTI
Hozzászólások