Századvég: az Európai Bíróság főtanácsnoka túllépett értelmezési szabadságán
Az Európai Bíróság főtanácsnoka túllépett értelmezési szabadságán a röszkei tranzitzónában történt "jogellenes fogvatartás" ügyében - állapította meg a Századvég szerdán az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Közleményükben azt írták: az Európai Unió Bírósága április 23-ai keltezésű indítványa szerint Magyarország jogellenesen tartja őrizetben a menedékkérőket a röszkei tranzitzónában. Az állásfoglalás előzményeként a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi székhelyű uniós testülethez a magyar állammal szemben pert indító iráni és afganisztáni menedékkérők ügyében. Az indítványt jegyző főtanácsnok arra kérte fel a bíróságot az eljárásban, hogy "az uniós jog alapján biztosítson az e tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet".
A magyar jog szerint a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ezért a magyar hatóságok ezt követően megkeresték az illetékes szerb hatóságokat az érintett személyek visszafogadása érdekében. Szerbia megtagadta ezt, majd a magyar hatóságok elrendelték Iránba, illetve Afganisztánba való kitoloncolásukat. Jelenleg még a tranzitzónában tartózkodnak.
A "biztonságos tranzitország" fogalmának megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én, egy másik ügyben ellentétesnek találta azt az uniós joggal, érvelése szerint azért, mert a vonatkozó közösségi jogszabályok nem ismerik, nem használják ezt a kifejezést. A bíróság itt azt mondta ki, hogy erre a fogalomra történő hivatkozással Magyarország nem tekinthet el a menedékkérelmek elbírálásától.
A Századvég kiemelte: a tranzitzóna nem fogvatartási terület, hanem helyet és lehetőséget biztosít bizonyos jogok érvényesítésére. A tranzitzónában - tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején - az oda érkező külföldi személyek szabályszerűen megindíthatják a menekültügyi eljárást, és igénybe vehetik az ott biztosított szolgáltatásokat az eljárás lezárulásáig. A perben érintett menedékkérők előtt is nyitva állt az a lehetőség, hogy a tranzitzóna területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyják. Ennek megfelelően nem áll meg az Európai Bíróság egyik azon fő érve, hogy a tranzitzónában elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek - szögezték le.
A Századvég szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontja szembe megy az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagytanácsának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben 2019. november 21-én meghozott ítéletével, amelyben a strasbourgi testület megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek. A tranzitzónából a menedékkérők az eljárás eredményes lezárulásáig Magyarország irányába nem léphetnek ki, ez azonban önmagában nem jelent jogellenes fogvatartást, csupán az eljárás nyugodt lefolytatását és a magyar polgárok biztonságát kívánja egyszerre szavatolni.
Kiemelték továbbá, hogy miközben az EJEB Nagykamarájának tavaly novemberi ítélete alapján a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogvatartásnak, az itt történő elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába, addig az uniós bíróság főtanácsnoka szerint jogellenes a migránsok 28 napot meghaladó fogvatartása a tranzitzónában.
A Századvég úgy értékelt: az Európai Bíróság javaslatmegfogalmazója túllépett az EU-s jogforrási rendszerben intézményesen biztosított értelmezési szabadságán. Döntése ezért nem fér össze Európai Unió Alapjogi Chartájával, mivel az abban kimondott és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) megfelelően biztosított jogokat úgy kellene értelmeznie, hogy azon jogok tartalma és terjedelme megegyezzen az említett egyezményben (EJEE) biztosított jogok tartalmával és terjedelmével.
(Forrás: MTI)
Közleményükben azt írták: az Európai Unió Bírósága április 23-ai keltezésű indítványa szerint Magyarország jogellenesen tartja őrizetben a menedékkérőket a röszkei tranzitzónában. Az állásfoglalás előzményeként a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi székhelyű uniós testülethez a magyar állammal szemben pert indító iráni és afganisztáni menedékkérők ügyében. Az indítványt jegyző főtanácsnok arra kérte fel a bíróságot az eljárásban, hogy "az uniós jog alapján biztosítson az e tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet".
Mint kifejtették: a négy férfi menedékkérelmét 2018 végén és 2019 elején nem fogadták el a magyar hatóságok, ugyanis megítélésük szerint "biztonságos tranzitországon" keresztül érkeztek Magyarországra.
A "biztonságos tranzitország" fogalmának megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én, egy másik ügyben ellentétesnek találta azt az uniós joggal, érvelése szerint azért, mert a vonatkozó közösségi jogszabályok nem ismerik, nem használják ezt a kifejezést. A bíróság itt azt mondta ki, hogy erre a fogalomra történő hivatkozással Magyarország nem tekinthet el a menedékkérelmek elbírálásától.
A Századvég kiemelte: a tranzitzóna nem fogvatartási terület, hanem helyet és lehetőséget biztosít bizonyos jogok érvényesítésére. A tranzitzónában - tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején - az oda érkező külföldi személyek szabályszerűen megindíthatják a menekültügyi eljárást, és igénybe vehetik az ott biztosított szolgáltatásokat az eljárás lezárulásáig. A perben érintett menedékkérők előtt is nyitva állt az a lehetőség, hogy a tranzitzóna területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyják. Ennek megfelelően nem áll meg az Európai Bíróság egyik azon fő érve, hogy a tranzitzónában elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek - szögezték le.
A Századvég szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontja szembe megy az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagytanácsának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben 2019. november 21-én meghozott ítéletével, amelyben a strasbourgi testület megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek. A tranzitzónából a menedékkérők az eljárás eredményes lezárulásáig Magyarország irányába nem léphetnek ki, ez azonban önmagában nem jelent jogellenes fogvatartást, csupán az eljárás nyugodt lefolytatását és a magyar polgárok biztonságát kívánja egyszerre szavatolni.
Kiemelték továbbá, hogy miközben az EJEB Nagykamarájának tavaly novemberi ítélete alapján a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogvatartásnak, az itt történő elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába, addig az uniós bíróság főtanácsnoka szerint jogellenes a migránsok 28 napot meghaladó fogvatartása a tranzitzónában.
A Századvég úgy értékelt: az Európai Bíróság javaslatmegfogalmazója túllépett az EU-s jogforrási rendszerben intézményesen biztosított értelmezési szabadságán. Döntése ezért nem fér össze Európai Unió Alapjogi Chartájával, mivel az abban kimondott és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) megfelelően biztosított jogokat úgy kellene értelmeznie, hogy azon jogok tartalma és terjedelme megegyezzen az említett egyezményben (EJEE) biztosított jogok tartalmával és terjedelmével.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások