Szovjetunióba hurcoltak emlékéve - Emlékművet avattak Hercegkúton
Emlékművet avattak a Szovjetunióba 70 éve kényszermunkára elhurcolt emberek tiszteletére a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hercegkúti iskola udvarán vasárnap.
Molnár Levente szobrászművész férfi és női alakot ábrázoló alkotása azokra emlékeztet, akik ennek az igazságtalanságnak az áldozatai lettek, emellett tiszteleg a hősök előtt – mondta Stumpf István alkotmánybíró, a település díszpolgára az ünnepségen.
Stumpf István szerint az emlékmű jól mutatja be azt a szenvedést, amelyet az elhurcoltak átéltek. Úgy fogalmazott: az alkotás jól szimbolizálja azt is, milyen gyalázatra képes az ember.
Stumpf István felidézte, hogy 1945-ben a falu "színe-javát" elvitték a szovjet katonák. Az ott szolgálatot teljesítő orosz tiszt akkor azt mondta, csak "egy kis munkára", "málenkij robotra" viszik el az embereket a debreceni gyufagyárba és hamarosan haza is jöhetnek.
Ez nem így lett - tette hozzá -, az elhurcoltakat marhavagonokban, megalázó körülmények között 1700 kilométerre vitték a Donyeck-medencébe. Megjegyezte: a falu azon sváb lakosait büntették, akik számos alkalommal bizonyították magyarságukat.
Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) beszédében hangsúlyozta: az emlékmű arra figyelmeztet, hogy még egyszer ilyen tragédia nem történhet meg.
Rák József, a 700 lakosú zempléni település polgármestere kiemelte: az emlékhellyel adósságot törleszt a falu az elhurcoltaknak, nemcsak azoknak, akik életüket vesztették a megpróbáltatások során, hanem azoknak is, akik a hit segítségével bár visszatértek, mégis a legszebb fiatal éveiket töltötték szenvedéssel.
Molnár Levente alkotását Seregély István nyugalmazott egri érsek áldotta meg.
MTI
Molnár Levente szobrászművész férfi és női alakot ábrázoló alkotása azokra emlékeztet, akik ennek az igazságtalanságnak az áldozatai lettek, emellett tiszteleg a hősök előtt – mondta Stumpf István alkotmánybíró, a település díszpolgára az ünnepségen.
Stumpf István szerint az emlékmű jól mutatja be azt a szenvedést, amelyet az elhurcoltak átéltek. Úgy fogalmazott: az alkotás jól szimbolizálja azt is, milyen gyalázatra képes az ember.
Stumpf István felidézte, hogy 1945-ben a falu "színe-javát" elvitték a szovjet katonák. Az ott szolgálatot teljesítő orosz tiszt akkor azt mondta, csak "egy kis munkára", "málenkij robotra" viszik el az embereket a debreceni gyufagyárba és hamarosan haza is jöhetnek.
Ez nem így lett - tette hozzá -, az elhurcoltakat marhavagonokban, megalázó körülmények között 1700 kilométerre vitték a Donyeck-medencébe. Megjegyezte: a falu azon sváb lakosait büntették, akik számos alkalommal bizonyították magyarságukat.
Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) beszédében hangsúlyozta: az emlékmű arra figyelmeztet, hogy még egyszer ilyen tragédia nem történhet meg.
Rák József, a 700 lakosú zempléni település polgármestere kiemelte: az emlékhellyel adósságot törleszt a falu az elhurcoltaknak, nemcsak azoknak, akik életüket vesztették a megpróbáltatások során, hanem azoknak is, akik a hit segítségével bár visszatértek, mégis a legszebb fiatal éveiket töltötték szenvedéssel.
Molnár Levente alkotását Seregély István nyugalmazott egri érsek áldotta meg.
MTI
Hozzászólások