Szovjetunióba hurcoltak emléknapja - Konferencián emlékeznek az elhurcoltakra

Az egykori Szovjetunió gulág táboraiba elhurcolt és "málenkij robotra" kényszerített 800 ezer magyarra emlékeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen hétfőn, a gulágkutatók V. nemzetközi konferenciáján.

mjkMajorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke egyebek között arról beszélt: a társadalom régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlan magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hadifogoly- és internálótáborokba hurcoltak el kényszermunkára.

A társaság 2009-ben a Miskolci Egyetem bölcsészettudományi karának támogatásával, civil kezdeményezésként azzal a céllal jött létre, hogy feltárja korszak eseményeit - mondta, hozzátéve: igyekeznek feldolgozni a Szovjetunióba került politikai rabok, hadifoglyok és internáltak történetét.

A nemzetközi társaság által is koordinált Málenkij robot Emlékbizottság arra törekszik, hogy erkölcsi elégtételt kaphassanak az ártatlanul, ítélet nélküli fogságba vetettek az évekig tartó kényszermunkáért és szenvedésekért, a családi tragédiákért, amelyről a rendszerváltásig még nem is beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül - mondta, emlékeztetve arra, hogy a táborokban több tízezren haltak meg.

Szólt arról is, hogy a málenkij robot témakör megosztotta mind a magyar társadalmat, mind pedig a kutatókat, erről azonban újra és újra beszélni kell.

Havasi János, a témával foglalkozó televíziós újságíró arra kérte a hetven évvel ezelőtt történteket kutatókat, hogy egyesítsék erőiket, "jöjjön létre Magyarországon egy olyan egyesített kutatóbázis, ahol összegyűjtik a megjelent memoárokat, tanulmányokat, személyes tárgyakat", mert bár igen sok adat van meg Magyarországon az 1944-45-ben történtekről, a 90-es évek végén több dokumentumot átadtak az orosz föderáció hatóságai, ezek az interneten azonban csak részben érhetőek el. Ezért is szükséges egy egységes bázis - szögezte le.

Hozzátette: a volt Szovjetunió országaiban helyszíni kutatással nem sokan foglalkoznak, sajnos, hogy a gulág egykori jelentős területén, a Donyeck-medence térségében harcok dúlnak, ezért az itteni kutatás megrekedt, és nem indulhatnak el ide az egyéni és csoportos kegyeleti zarándokutak sem, pedig "felvillant" a lehetősége annak, hogy az ottani lakosság is együttműködik emlékművek felállításában.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.

A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak 5-6 ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

Szerencsen a hétfői konferenciát megelőzően vasárnap Málenkij robot és a Délvidéki magyar golgota 1944-1945 címmel kiállítás nyílt, kedden pedig a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapját tartják meg, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomásán eméktáblát avatnak.

MTI

Hozzászólások

Családi vita Abonyban

Családi vita Abonyban

Egy konyhakéssel életveszélyesen megsebesítette 18 éves fiát egy nő.

Percek alatt kinyomozta

Percek alatt kinyomozta

Február 20-án este egy szolnoki férfi úgy gondolta, eldobja az életét.

Újabb gyógycipős ügy végére került pont

Újabb gyógycipős ügy végére került pont

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság is befejezte azt a nyomozást, ami költségvetési csalás miatt indult olyan orvosokkal és cégvezetőkkel szemben, akik valótlan adatokat felhasználva megkárosították a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK).

Amikor a B terv sem jön be

Amikor a B terv sem jön be

Egy bajai nő egy héten keresztül rendszeresen lopott az egyik ruhaüzletből, de végül lebukott.

Összefogás a tanyavilág biztonságáért

Összefogás a tanyavilág biztonságáért

A Lajosmizsei és a Szabadszállási Rendőrőrs nagyszabású bűnmegelőzési programot indított, amelyben polgárőrök, tanyagondnokok, közterület-felügyelők és mezőőrök is részt vettek.

A tízmillió forintos titkos viszony

A tízmillió forintos titkos viszony

Fiatalkorúnak adta ki magát egy 32 éves nő Kecskeméten, majd folyamatosan zsarolt egy 86 éves férfit, akivel szexuális viszonyt folytatott. Végül több mint tízmillió forinttal károsította meg a nyugdíjast.

Filmbe illő jelenetek egy lopásnál

Filmbe illő jelenetek egy lopásnál

A sértett megdöbbenve, élő adásban nézte, ahogy tanyájának a kapuját egy autóval döntik be. Ismeretlenek lopni akartak tőle, ám ez nem sikerült; a menekülő tolvajokat elkapták.

Volt iskolájukat fenyegették

Volt iskolájukat fenyegették

Az újpesti rendőrök szerint hat fiatal bombarobbantással fenyegette meg a volt iskoláját – közveszéllyel fenyegetés a gyanú ellenük.

Münchenig ért a szalmaszál

Münchenig ért a szalmaszál

A mátészalkai célkörözési illetékesek kilenc éve több bejelentést is megvizsgáltak, hogy a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett jövedéki orgazdaság miatt elítélt és nemzetközi elfogatóparanccsal is körözött B. Zsigmondné (58) megkezdhesse 8 év 6 hónapos szabadságvesztését, az egyik jónak bizonyu

Segédmunkásokból „netbankárok”

Segédmunkásokból „netbankárok”

A kunszentmiklósi rendőrök befejezték a nyomozást annak a két férfinak az ügyében, akik munka helyett inkább a munkaadójuk bankszámláját csapolták meg.

http://ujhazak.com