Titkos adatgyűjtés - A TASZ külföldi civil szervezetekkel közösen beperli a brit titkosszolgálatot
Pert indít a brit titkosszolgálattal (GCHQ) szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több külföldi jogvédő szervezettel közösen, álláspontjuk szerint a Tempora megfigyelési programmal megsértették a nem brit állampolgárok magánszféráját védő jogokat.
A magyar jogvédők az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben emlékeztetnek: a The Guardian és a The Washington Post 2013 júniusában Edward Snowden vallomásának közlésével robbantotta ki az év legnagyobb nemzetközi botrányát. A hírhedt megfigyelési ügy középpontjában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) áll, de a brit társszervezete (Government Communications Headquarters, GCHQ) is gyanúba keveredett a Tempora program működtetése miatt.
Ennek lényege, hogy a brit hírszerzés közvetlenül hozzáfért különböző telekommunikációs kábeleken futó adatokhoz, a forgalmi adatokon kívül a kommunikáció tartalmát is tárolta és ellenőrizte.
A civil szervezetek azért indítanak pert, mert a brit titkosszolgálat több szerve a Tempora elnevezésű rendszerrel megfigyelte az Egyesült Királyságba küldött, onnan kapott, keresztülmenő vagy ott kezelt kommunikációjukat. Az eddig napvilágot látott információk szerint a Microsoft, a Google, a Facebook, a Skype és más szolgáltatók "felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot adtak át (vagy voltak kénytelenek átadni) a hatóságoknak" - írta a TASZ, hozzátéve: ez a magánszféra olyan mértékű és súlyos megsértése, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A brit Liberty vezetésével és képviseletével a TASZ, az American Civil Liberties Union, a Canadian Civil Liberties Association, az Egyptian Initiative for Personal Rights, az Irish Council for Civil Liberties és a dél-afrikai Legal Resources Centre úgy döntött, hogy a brit bíróság előtt fogja érvényesíteni a magánélet védelméhez való jogát, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál.
Mint írták, az 1998-as Human Rights Act (Emberi jogok törvénye) kimondja, hogy jogellenesnek minősül, ha egy állami szerv az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon jár el, és feljogosítja a sérelmet szenvedett felet, hogy az ilyen esetet bíróság elé vigye. A jogszabály pedig nemcsak brit állampolgárok, hanem a perben felperesként részt vevő civil szervezetek számára is jogalapot biztosít, hogy az Egyesült Királyság bíróságai előtt lépjenek fel.
Hidvégi Fanny, a TASZ munkatársa az MTI megkeresésére elmondta: arra nincs jogalap, hogy az amerikai titkosszolgálatot is bepereljék külföldiként hasonló tevékenységük miatt, de a brit hírszerzés ellen indított perben az NSA is érintett.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogatott ki adatokat.
Szeptember elején az Európai Parlament (EP) újságírók és egy internetes szakértő, aktivista meghallgatásával kezdte meg vizsgálatát az NSA által végzett titkos adatgyűjtés ügyében.
A L'Espresso olasz hetilap október 25-i számában írt arról, Glenn Greenwald, a The Guardian brit napilap újságírója - a Datagate botrány kirobbantója - elmondta, hogy az Egyesült Királyság az úgynevezett Tempora adatgyűjtő programmal hallgatta le az olaszországi hívásokat az olasz titkosszolgálattal együttműködve.
MTI
A magyar jogvédők az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben emlékeztetnek: a The Guardian és a The Washington Post 2013 júniusában Edward Snowden vallomásának közlésével robbantotta ki az év legnagyobb nemzetközi botrányát. A hírhedt megfigyelési ügy középpontjában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) áll, de a brit társszervezete (Government Communications Headquarters, GCHQ) is gyanúba keveredett a Tempora program működtetése miatt.Ennek lényege, hogy a brit hírszerzés közvetlenül hozzáfért különböző telekommunikációs kábeleken futó adatokhoz, a forgalmi adatokon kívül a kommunikáció tartalmát is tárolta és ellenőrizte.
Az NSA kiszivárogtatott belső dokumentumai alapján a brit hírszerzés 2012-ben napi 600 millió "telefonos eseményt" kezelt, és az adatokhoz az amerikai ügynökségnek is közvetlen hozzáférést biztosított.
A civil szervezetek azért indítanak pert, mert a brit titkosszolgálat több szerve a Tempora elnevezésű rendszerrel megfigyelte az Egyesült Királyságba küldött, onnan kapott, keresztülmenő vagy ott kezelt kommunikációjukat. Az eddig napvilágot látott információk szerint a Microsoft, a Google, a Facebook, a Skype és más szolgáltatók "felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot adtak át (vagy voltak kénytelenek átadni) a hatóságoknak" - írta a TASZ, hozzátéve: ez a magánszféra olyan mértékű és súlyos megsértése, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A brit Liberty vezetésével és képviseletével a TASZ, az American Civil Liberties Union, a Canadian Civil Liberties Association, az Egyptian Initiative for Personal Rights, az Irish Council for Civil Liberties és a dél-afrikai Legal Resources Centre úgy döntött, hogy a brit bíróság előtt fogja érvényesíteni a magánélet védelméhez való jogát, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál.
Mint írták, az 1998-as Human Rights Act (Emberi jogok törvénye) kimondja, hogy jogellenesnek minősül, ha egy állami szerv az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon jár el, és feljogosítja a sérelmet szenvedett felet, hogy az ilyen esetet bíróság elé vigye. A jogszabály pedig nemcsak brit állampolgárok, hanem a perben felperesként részt vevő civil szervezetek számára is jogalapot biztosít, hogy az Egyesült Királyság bíróságai előtt lépjenek fel.
Hidvégi Fanny, a TASZ munkatársa az MTI megkeresésére elmondta: arra nincs jogalap, hogy az amerikai titkosszolgálatot is bepereljék külföldiként hasonló tevékenységük miatt, de a brit hírszerzés ellen indított perben az NSA is érintett.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogatott ki adatokat.
Szeptember elején az Európai Parlament (EP) újságírók és egy internetes szakértő, aktivista meghallgatásával kezdte meg vizsgálatát az NSA által végzett titkos adatgyűjtés ügyében.
A L'Espresso olasz hetilap október 25-i számában írt arról, Glenn Greenwald, a The Guardian brit napilap újságírója - a Datagate botrány kirobbantója - elmondta, hogy az Egyesült Királyság az úgynevezett Tempora adatgyűjtő programmal hallgatta le az olaszországi hívásokat az olasz titkosszolgálattal együttműködve.
MTI
Hozzászólások