Uniós támogatásból kármentesítik a Berhida Ipartelep területét
Másféléves kármentesítési folyamat részeként egy talajvíz-tisztító rendszer próbaüzeme kezdődött meg a Veszprém megyei Berhidán, ahol 6,4 milliárd forintos uniós támogatásból a korábban itt működő vegyipari vállalat által okozott szennyezést számolják fel.
Darázs Attila műszaki szakértő elmondta, hogy a 7 kilométer hosszú talajvíz-tisztító rendszer napi 250 köbméter víz biológiai és kémiai tisztítását végzi.
A projekt során 1,3 hektár területet tisztítottak meg; a jövő májusban záruló munkálatok eredményeként csökken a területen a korábbi szennyeződések okozta egészségügyi kockázat, nő az ipari park tőkevonzó ereje, új munkahelyek jönnek létre - tette hozzá.
52 ezer tonna hulladékot szállítottak el a területről, 10 ezer köbmétert helyeztek biztonságba, a területen 1,6 hektár őshonos csertölgyet telepítettek – foglalta össze Darázs Attila, hozzátéve, hogy a talajvíz minőségét 25 figyelőkúttal rendszeresen ellenőrzik.
Hátra van még a tereprendezés, a füvesítés és a környezeti állapot folyamatos nyomon követése – fogalmazott a műszaki szakértő.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. uniós támogatásból, a Környezet és Energia Operatív Program keretében végzi el a terület kármentesítését – tette hozzá.
Pergő Margit, a település független polgármestere az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a helyiek szempontjából a beruházás legfontosabb hozadéka az, hogy megvédi a karsztvízbázist, amely az itt élők ivóvíz ellátását biztosítja.
(forrás: MTI)
Darázs Attila műszaki szakértő elmondta, hogy a 7 kilométer hosszú talajvíz-tisztító rendszer napi 250 köbméter víz biológiai és kémiai tisztítását végzi.A projekt során 1,3 hektár területet tisztítottak meg; a jövő májusban záruló munkálatok eredményeként csökken a területen a korábbi szennyeződések okozta egészségügyi kockázat, nő az ipari park tőkevonzó ereje, új munkahelyek jönnek létre - tette hozzá.
52 ezer tonna hulladékot szállítottak el a területről, 10 ezer köbmétert helyeztek biztonságba, a területen 1,6 hektár őshonos csertölgyet telepítettek – foglalta össze Darázs Attila, hozzátéve, hogy a talajvíz minőségét 25 figyelőkúttal rendszeresen ellenőrzik.
Hátra van még a tereprendezés, a füvesítés és a környezeti állapot folyamatos nyomon követése – fogalmazott a műszaki szakértő.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. uniós támogatásból, a Környezet és Energia Operatív Program keretében végzi el a terület kármentesítését – tette hozzá.
Pergő Margit, a település független polgármestere az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a helyiek szempontjából a beruházás legfontosabb hozadéka az, hogy megvédi a karsztvízbázist, amely az itt élők ivóvíz ellátását biztosítja.
(forrás: MTI)
Hozzászólások