Választás 2014 - Választási ügyekkel összefüggésben módosult az Ab ügyrendje
Választási ügyekkel összefüggésben némileg módosult az Alkotmánybíróság (Ab) ügyrendje péntektől; a jobbára technikai jellegű változtatások célja elsősorban az, hogy a szoros határidőket is minden esetben tartani tudja a testület - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére.
Az Ab-nek választási ügyekben három munkanapon belül kell döntenie arról, hogy befogadja-e az alkotmányjogi panaszt és újabb három munkanapja van arra, hogy érdemi döntést hozzon róla.
A mintegy féltucatnyi ügyrendi változás között van például az a rendelkezés, mely szerint az ötfős alkotmánybírósági tanácsok választási ügyekben már három taggal is határozatképesek, és ha nincs jelen a tanács elnöke, akkor az éppen tárgyalt ügy előadóbírája elnököl.
Továbbá választási ügyekben okafogyottá vált és ezért nem érvényesül az az általános szabály, hogy a főtitkár értesíti az indítványozót, ha alkotmányjogi panaszát befogadták és ügyében érdemi döntés várható, hiszen választási ügyekben hamarabb megszületik a döntés, mint hogy az értesítést megkaphatná az indítványozó.
Ugyancsak a rövid határidők miatt kell eltérni attól az általános szabálytól, mely szerint, ha a rendes bíróság helyett tévedésből az Ab-ra nyújtja be valaki indítványát, akkor az Ab átküldi a bírósághoz, hogy az úgy járjon el, mintha eleve hozzá érkezett volna. Ehelyett választási ügyekben a tévesen az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panaszokat eleve visszautasítják, hiszen a rövid határidő miatt nincs idő a továbbításra.
A csütörtöki Magyar Közlönyben kihirdetett és pénteken hatályba lépett ügyrendmódosítást az Ab-n folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A főtitkár elmondta, hogy február eleje óta érkeznek választási ügyek az Ab-re, eddig több mint 30, és várhatóan április végéig kell a testületnek ilyen ügyekben eljárnia.
MTI
Az Ab-nek választási ügyekben három munkanapon belül kell döntenie arról, hogy befogadja-e az alkotmányjogi panaszt és újabb három munkanapja van arra, hogy érdemi döntést hozzon róla.
A mintegy féltucatnyi ügyrendi változás között van például az a rendelkezés, mely szerint az ötfős alkotmánybírósági tanácsok választási ügyekben már három taggal is határozatképesek, és ha nincs jelen a tanács elnöke, akkor az éppen tárgyalt ügy előadóbírája elnököl.
Továbbá választási ügyekben okafogyottá vált és ezért nem érvényesül az az általános szabály, hogy a főtitkár értesíti az indítványozót, ha alkotmányjogi panaszát befogadták és ügyében érdemi döntés várható, hiszen választási ügyekben hamarabb megszületik a döntés, mint hogy az értesítést megkaphatná az indítványozó.
Ugyancsak a rövid határidők miatt kell eltérni attól az általános szabálytól, mely szerint, ha a rendes bíróság helyett tévedésből az Ab-ra nyújtja be valaki indítványát, akkor az Ab átküldi a bírósághoz, hogy az úgy járjon el, mintha eleve hozzá érkezett volna. Ehelyett választási ügyekben a tévesen az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panaszokat eleve visszautasítják, hiszen a rövid határidő miatt nincs idő a továbbításra.
A csütörtöki Magyar Közlönyben kihirdetett és pénteken hatályba lépett ügyrendmódosítást az Ab-n folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A főtitkár elmondta, hogy február eleje óta érkeznek választási ügyek az Ab-re, eddig több mint 30, és várhatóan április végéig kell a testületnek ilyen ügyekben eljárnia.
MTI
Hozzászólások