Vizsgálják az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit
Magyarország 1920-as feldarabolását, a trianoni békediktátum körülményeit, a nagy háború utáni katonai összeomlást vizsgálja az Akadémiai kutatócsoport.
A vizsgálatban továbbá szerepel a közellátás szerepe is. A csoportnak az a célja, hogy monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal járuljon ahhoz, hogy a tudományos csoportok, illetve a magyar közvélemény még jobban megismerje Trianon gyalázatának pontos körülményeit.
A többéves program arról is szól, hogy az eddig ismeretlen béke-előkészítést és magát a döntéshozatalt bemutató dokumentumokat publikáljanak. Ezek között szerepel a magyar delegáció naplója, Zeidler Miklós történész írása segítségével. Tervbe van véve amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok publikálása is.
A kutatások más irányt is vesznek, méghozzá a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát. Szem előtt van a hadsereg szerepe, a menekültkérdés, a közellátás és a megtámadhatatlan hatalom ismérve, illetve, hogy mindezek milyen hatással voltak a helyi színtereken. A kutatók választ szeretnének kapni, hogy a közvéleményt, illetve a történészeket érdeklő kérdésekre milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásáig 1918 őszétől.
Egy témában a sajnálatos megosztottság
A valóság az, hogy sajnos már az 1920-ban élő magyarok rendkívül megosztottak voltak a témát illetően. A Horthy korszak ellenforradalmi története teljes mértékben a Károly kormány elhibázott politikájának a felelőssége, amelynek következtében szétesett a haderő. Mindeközben az oktobrista (októberista) emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le a történelmi eseményeket. A katonai összeomlás részletekig feldolgozó dokumentumai máig sem készültek el.
A kutatók számos sok szempontot igyekeznek érvényesíteni, például a XIX. századbeli tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt megerősödéséhez vezettek. Földrajzi szinten a további vizsgálatok a hazánkon kívüli vesztes országokat is szem előtt tartja, úgy, mint Ausztriát.
A kutatások túlmutatnak a „vörös” Budapest és a „nemzeti” vidék szembenállásán. A szakemberek foglalkoznak a határok megszilárdulásával kapcsolatban, illetve az új határok által létrejött gazdasági és társadalmi viszonyokkal is. Továbbá szem előtt van az 1918 és 1924 között kialakult meglehetősen rövid életű közép- és kelet-európai államokkal való kapcsolat.
Trianon minden téren hatalmas érvágás volt Magyarország számára
Trianon földrajzi kutatása részben a szétszakadt ország új határok következtében kialakult kettészakadt régiók és települések, szétzilált gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok monitorozására irányul. Másrészt olyan földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalan mivoltát, esetleges jogosságát igazolják.
A kutatások célja voltaképpen a kért világháború közötti nem számszerűsített piackutatás esettanulmányokkal való tesztelés, legelsősorban az osztrák és a cseh-szlovák, magyar határszakaszon. Magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket ütköztetni fogják néhány szomszédos ország geográfusainak az érveléseivel. Minderre azért van szükség, mert választ keresnek arra, hogy ezekben az országokban, ahogy átalakult a földrajz, vele együtt a nemzeti tér is, mindez milyen kihatással bírt az emberekre nézve.
Miként változott a közgondolkozás és a nemzeti identitásba való illesztés. Választ keresnek arra is, hogy miként jött létre az újonnan megszerzett tájakon maga az új identitás. Trianon emlékezetére való tekintettel a történetírás, irodalom, emlékművek – és a magyar társadalom kapcsolatára is kitér a kutatás.
A nagy háborút (első világháború) magyar vonatkozásban a trianoni békediktátum következményeként 1920-ban lezárták. Továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország felbomlása következményeként Horvátország nélküli területnek 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra való csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá, ahol egy reggelen a magyar egy idegen (más) országban ébredt.
Az alábbi videón tömören láthatjuk a Trianoni békediktátum aláírásának következményeit 1 percben.
A következő 2 órás dokumentumfilmet pedig kötelezően meg kellene nézetni a magyar iskolásokkal. Határon belül, s túl. A békés, de igazságos revízió várat magára!
Forrás: szekelyfold.ma
A vizsgálatban továbbá szerepel a közellátás szerepe is. A csoportnak az a célja, hogy monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal járuljon ahhoz, hogy a tudományos csoportok, illetve a magyar közvélemény még jobban megismerje Trianon gyalázatának pontos körülményeit.
A többéves program arról is szól, hogy az eddig ismeretlen béke-előkészítést és magát a döntéshozatalt bemutató dokumentumokat publikáljanak. Ezek között szerepel a magyar delegáció naplója, Zeidler Miklós történész írása segítségével. Tervbe van véve amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok publikálása is.
A kutatások más irányt is vesznek, méghozzá a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát. Szem előtt van a hadsereg szerepe, a menekültkérdés, a közellátás és a megtámadhatatlan hatalom ismérve, illetve, hogy mindezek milyen hatással voltak a helyi színtereken. A kutatók választ szeretnének kapni, hogy a közvéleményt, illetve a történészeket érdeklő kérdésekre milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásáig 1918 őszétől.
Vajon lehetséges lett volna fegyverrel megoldani a történelmi Magyarország elvesztését?
Egy témában a sajnálatos megosztottság
A valóság az, hogy sajnos már az 1920-ban élő magyarok rendkívül megosztottak voltak a témát illetően. A Horthy korszak ellenforradalmi története teljes mértékben a Károly kormány elhibázott politikájának a felelőssége, amelynek következtében szétesett a haderő. Mindeközben az oktobrista (októberista) emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le a történelmi eseményeket. A katonai összeomlás részletekig feldolgozó dokumentumai máig sem készültek el.
A kutatók számos sok szempontot igyekeznek érvényesíteni, például a XIX. századbeli tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt megerősödéséhez vezettek. Földrajzi szinten a további vizsgálatok a hazánkon kívüli vesztes országokat is szem előtt tartja, úgy, mint Ausztriát.
A kutatások túlmutatnak a „vörös” Budapest és a „nemzeti” vidék szembenállásán. A szakemberek foglalkoznak a határok megszilárdulásával kapcsolatban, illetve az új határok által létrejött gazdasági és társadalmi viszonyokkal is. Továbbá szem előtt van az 1918 és 1924 között kialakult meglehetősen rövid életű közép- és kelet-európai államokkal való kapcsolat.
Trianon minden téren hatalmas érvágás volt Magyarország számára
Trianon földrajzi kutatása részben a szétszakadt ország új határok következtében kialakult kettészakadt régiók és települések, szétzilált gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok monitorozására irányul. Másrészt olyan földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalan mivoltát, esetleges jogosságát igazolják.
A kutatások célja voltaképpen a kért világháború közötti nem számszerűsített piackutatás esettanulmányokkal való tesztelés, legelsősorban az osztrák és a cseh-szlovák, magyar határszakaszon. Magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket ütköztetni fogják néhány szomszédos ország geográfusainak az érveléseivel. Minderre azért van szükség, mert választ keresnek arra, hogy ezekben az országokban, ahogy átalakult a földrajz, vele együtt a nemzeti tér is, mindez milyen kihatással bírt az emberekre nézve.
Miként változott a közgondolkozás és a nemzeti identitásba való illesztés. Választ keresnek arra is, hogy miként jött létre az újonnan megszerzett tájakon maga az új identitás. Trianon emlékezetére való tekintettel a történetírás, irodalom, emlékművek – és a magyar társadalom kapcsolatára is kitér a kutatás.
A nagy háborút (első világháború) magyar vonatkozásban a trianoni békediktátum következményeként 1920-ban lezárták. Továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország felbomlása következményeként Horvátország nélküli területnek 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra való csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá, ahol egy reggelen a magyar egy idegen (más) országban ébredt.
Az alábbi videón tömören láthatjuk a Trianoni békediktátum aláírásának következményeit 1 percben.
A következő 2 órás dokumentumfilmet pedig kötelezően meg kellene nézetni a magyar iskolásokkal. Határon belül, s túl. A békés, de igazságos revízió várat magára!
Forrás: szekelyfold.ma
Hozzászólások