7 dolog, amit csak tanárok érthetnek
Nem olyan könnyű a tanárok élete, mint ahogy azt a szülők elképzelik.
Aki úgy dönt, hogy szeretné átadni a tudását a diákoknak, az nem csak szakmát, hanem hivatást választ. A tanárok minden szeptemberben visszatérnek az iskolába, amiből a legtöbben örömmel szabadultunk meg, majd júniusban rajtuk kívül mindenki elmegy.
A tanárok azzal a céllal választják a hivatásukat, hogy inspirálják a diákokat, hogy átadjanak nekik valamit, és az életre neveljék őket, ám ez nem mindig könnyű, mert a tanárok élete sem olyan egyszerű, mint ahogy azt a szülők hiszik!
„A tanároknak könnyű dolga van”: Tipikusan olyan szülő, vagy rokon, ismerős száját hagyja el ez a mondat, akire egy gyereket sem bíznánk, nemhogy harmincat! Az ilyen megjegyzés elég rosszul érinti a tanárokat, mert ők tudják, hogy milyen nagy kihívás egyszerre több tucat örökmozgó gyereket lekötni, milyen időigényes a dolgozatok javítása, és a határidő betartása. Az sem könnyű feladat, hogy a tanárok és a diákok jó viszonyba legyenek, és figyeljenek rá.
Nem sírni: Emberfeletti önuralom kell ahhoz, hogy a tanárok ne sírják el magukat, amikor egy problémás gyerek fejében, 9 hónap után, végre összeáll az, amit egész évben próbáltak megtanítani neki. Ugyancsak nehéz megállni a sírást, ha a rendetlen osztály továbbra sem hajlandó tisztelni a tanárokat, nem fogadnak szót, és mindent megtesznek azért, hogy kiborítsák az oktatókat.
A gyerekeknek nem kell koffein: A különböző szakértők, akik sosem tartottak nulladik órát, gyakran hangoztatják, hogy mennyivel jobb lenne a gyerekeknek, ha nem 8 órakor, hanem 9-kor vagy 10-kor kezdődne az oktatás.
A tanárok pontosan tudják, hogy a diákok már nulladik órában is képesek nagy zajt csapni, és olyan élénkek, mintha valami serkentőt vettek volna be, míg a tanárok szervezetében még hatni sem kezdett a reggeli a kávé.
Mindenhol megtalálják őket: A tanárok valószínűleg azok közé tartóznak, akik nem nagyon örülnek az internetnek és a telefonnak, mert mindenhol, mindig megtalálják őket. Mivel a tanárokra sosem tekintenek a diákok és a szülők civil emberként, ezért elbúcsúzhatnak a magánéletétől.
Szülői értekezletek: A lelkes tanárok mindig felkészülnek, hogy mennyi mindenről fognak beszélni a szülővel, aztán hideg zuhanyként éri őket, hogy csak három szülő jelent meg. A tanárok azonban nem mehetnek el idő előtt még akkor sem, amikor egy nehéz nap előzi meg a szülőértekezletet, ami egyébként jellemző.
A szülők, akik szerint az ő gyerekük nem hibázik: A tanárok sem tévedhetetlenek, de tény, hogy a szülők hajlamosak arra, hogy elfogultak legyenek, és úgy gondolják, hogy az ő csemetéjük nem hibázik.
Ezeknek a szülőknek fel kell ismerniük, hogy a tanárok nem a diák ellenségei, úgyhogy sokkal előrébb vinné a gyereket is, ha a szülők hajlandóak lennének együttműködni a diákokkal.
Influenzaszezon: A külvilág még nem is sejti, hogy közeledik az influenzaszezon, amikor a tanárok már százas zsebkendővel, és kézfertőtlenítővel járnak iskolába, mert biztos, hogy nem létezik a világon olyan vírus, amit legalább egy diák ne vinne be az intézménybe.
(Forrás: bien.hu)
Aki úgy dönt, hogy szeretné átadni a tudását a diákoknak, az nem csak szakmát, hanem hivatást választ. A tanárok minden szeptemberben visszatérnek az iskolába, amiből a legtöbben örömmel szabadultunk meg, majd júniusban rajtuk kívül mindenki elmegy.A tanárok azzal a céllal választják a hivatásukat, hogy inspirálják a diákokat, hogy átadjanak nekik valamit, és az életre neveljék őket, ám ez nem mindig könnyű, mert a tanárok élete sem olyan egyszerű, mint ahogy azt a szülők hiszik!
„A tanároknak könnyű dolga van”: Tipikusan olyan szülő, vagy rokon, ismerős száját hagyja el ez a mondat, akire egy gyereket sem bíznánk, nemhogy harmincat! Az ilyen megjegyzés elég rosszul érinti a tanárokat, mert ők tudják, hogy milyen nagy kihívás egyszerre több tucat örökmozgó gyereket lekötni, milyen időigényes a dolgozatok javítása, és a határidő betartása. Az sem könnyű feladat, hogy a tanárok és a diákok jó viszonyba legyenek, és figyeljenek rá.
Nem sírni: Emberfeletti önuralom kell ahhoz, hogy a tanárok ne sírják el magukat, amikor egy problémás gyerek fejében, 9 hónap után, végre összeáll az, amit egész évben próbáltak megtanítani neki. Ugyancsak nehéz megállni a sírást, ha a rendetlen osztály továbbra sem hajlandó tisztelni a tanárokat, nem fogadnak szót, és mindent megtesznek azért, hogy kiborítsák az oktatókat.
A gyerekeknek nem kell koffein: A különböző szakértők, akik sosem tartottak nulladik órát, gyakran hangoztatják, hogy mennyivel jobb lenne a gyerekeknek, ha nem 8 órakor, hanem 9-kor vagy 10-kor kezdődne az oktatás.
A tanárok pontosan tudják, hogy a diákok már nulladik órában is képesek nagy zajt csapni, és olyan élénkek, mintha valami serkentőt vettek volna be, míg a tanárok szervezetében még hatni sem kezdett a reggeli a kávé.
Mindenhol megtalálják őket: A tanárok valószínűleg azok közé tartóznak, akik nem nagyon örülnek az internetnek és a telefonnak, mert mindenhol, mindig megtalálják őket. Mivel a tanárokra sosem tekintenek a diákok és a szülők civil emberként, ezért elbúcsúzhatnak a magánéletétől.Szülői értekezletek: A lelkes tanárok mindig felkészülnek, hogy mennyi mindenről fognak beszélni a szülővel, aztán hideg zuhanyként éri őket, hogy csak három szülő jelent meg. A tanárok azonban nem mehetnek el idő előtt még akkor sem, amikor egy nehéz nap előzi meg a szülőértekezletet, ami egyébként jellemző.
A szülők, akik szerint az ő gyerekük nem hibázik: A tanárok sem tévedhetetlenek, de tény, hogy a szülők hajlamosak arra, hogy elfogultak legyenek, és úgy gondolják, hogy az ő csemetéjük nem hibázik.
Ezeknek a szülőknek fel kell ismerniük, hogy a tanárok nem a diák ellenségei, úgyhogy sokkal előrébb vinné a gyereket is, ha a szülők hajlandóak lennének együttműködni a diákokkal.
Influenzaszezon: A külvilág még nem is sejti, hogy közeledik az influenzaszezon, amikor a tanárok már százas zsebkendővel, és kézfertőtlenítővel járnak iskolába, mert biztos, hogy nem létezik a világon olyan vírus, amit legalább egy diák ne vinne be az intézménybe.
(Forrás: bien.hu)
Hozzászólások