A 10 legjobban utált mondat a vizsgaidőszakban
A következő gyűjteményből kiderül, hogy mivel lehet igazán felbosszantani egy vizsgázót.
Az ünnepek után nehéz visszarázódni a munkába, ám nekünk még mindig könnyebb dolgunk van, mint azoknak, akiknek egyik vizsgáról a másikra kell tanulniuk, ugyanis kevesen vannak, akik már decemberben letudták a kötelező megmérettetést.
Mivel ez egy elég stresszes időszak, ezért felesleges tovább nehezíteni rajta a következő mondatokkal, amiktől mi is a falra másztunk, amikor még tanultunk.
1. Á, annyira kuszák a jegyzeteim, úgysem tudnál rajtuk kiigazodni, inkább nem adnám oda, jó: Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az illetőnek nem áll szándékában segíteni. Amikor pedig majd ő kér tőlünk valamit, akkor ő lesz a legjobban megsértődve, ha nem segítünk rajta.
2.
3. Én már decemberben letudtam az összeset: Ezzel sem segítünk, csak felidegesítjük a vizsgázót, aki úgy döntött, hogy inkább az ünnepek után vívja meg a harcát a tételekkel.
4. Az olyan büfészak, igaz: Ez az egyik legbosszantóbb megjegyzés. Nem létezik olyasmi, hogy büfészak. Egy bölcsésznek, kommunikációs hallgatónak is ugyanannyit kell tanulnia, mint egy ügyvédnek, orvosnak, vagy mérnöknek. A különbség csak annyi, hogy az egyiket a megtanulandó tételek lepik el, a másik a gyakorlati feladatok tengerében veszik el, míg a harmadik nem győzi falni a szakirodalmat.
5. Azt az egy tételt kaptam/húztam, amit tudtam; ötöst kaptam: Ez a mondat idegesítő, és egyáltalán nem biztos, hogy igaz.
6. A ti vizsgáitokat röhögve le lehet tenni. Bezzeg, amikor én 19...-ban/ben egyetemista voltam, csak a zárthelyikhez ennyi szakirodalmat kellett elolvasni: Tipikus szülő/rokon megjegyzés, akiknek már fogalmuk sincs arról, hogy mit kell megtanulnia a mai vizsgázóknak.
7. Minek tanulsz, én bele sem néztem: Ennek nem lenne szabad bedőlni, hiszen vagy nem igaz, vagy, ha igaz, akkor pedig szomorú, hogy valakit ennyire ne érdekeljen az iskola, és joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán mit keres itt az illető. Egyébként, akik ezt hangoztatják, azok közül sokan titokban rengeteget készültek, hogy jó jegyet kapjanak.
8. Már minden vizsgáddal végeztél és ráérsz, ugye: Nagyon idegesítő, amikor a barátok képtelenek felfogni, hogy most ne hívják a vizsgázót moziba, bulizni, kirándulni, mert néhány hétig csak a vizsgái kötik le.
9. Ne panaszkodj, nekünk apáddal két kisgyerek mellett kellett a vizsgákra tanulni: Ezzel egyik szülő sem segít, és gyorsabban sem fog menni a tanulás.
10. Engem szeret a tanár, szóval úgyis átenged: Ez olyan ovis mondat, hiszen azt sugallja, hogy „téged viszont nem szeret bibibí”. Az ilyen hallgatok egyébként nagyon meglepődnek, amikor a tanár megbuktatja őket, és még közli is velük, hogy attól, hogy jóban vannak, még nincs borítékolva az ötös, akkor pedig a felkészült vizsgázó fog jót nevetni a nagyot koppanó társán.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Az ünnepek után nehéz visszarázódni a munkába, ám nekünk még mindig könnyebb dolgunk van, mint azoknak, akiknek egyik vizsgáról a másikra kell tanulniuk, ugyanis kevesen vannak, akik már decemberben letudták a kötelező megmérettetést.Mivel ez egy elég stresszes időszak, ezért felesleges tovább nehezíteni rajta a következő mondatokkal, amiktől mi is a falra másztunk, amikor még tanultunk.
1. Á, annyira kuszák a jegyzeteim, úgysem tudnál rajtuk kiigazodni, inkább nem adnám oda, jó: Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az illetőnek nem áll szándékában segíteni. Amikor pedig majd ő kér tőlünk valamit, akkor ő lesz a legjobban megsértődve, ha nem segítünk rajta.
2.
Én már az összes tételt megtanultam, most már csak újra átolvasom őket: Ezt az információt nem kell a másik orrára kötni, mert nem segít, hanem csak tovább nyomasztja a vizsgázót.
3. Én már decemberben letudtam az összeset: Ezzel sem segítünk, csak felidegesítjük a vizsgázót, aki úgy döntött, hogy inkább az ünnepek után vívja meg a harcát a tételekkel.
4. Az olyan büfészak, igaz: Ez az egyik legbosszantóbb megjegyzés. Nem létezik olyasmi, hogy büfészak. Egy bölcsésznek, kommunikációs hallgatónak is ugyanannyit kell tanulnia, mint egy ügyvédnek, orvosnak, vagy mérnöknek. A különbség csak annyi, hogy az egyiket a megtanulandó tételek lepik el, a másik a gyakorlati feladatok tengerében veszik el, míg a harmadik nem győzi falni a szakirodalmat.
5. Azt az egy tételt kaptam/húztam, amit tudtam; ötöst kaptam: Ez a mondat idegesítő, és egyáltalán nem biztos, hogy igaz.6. A ti vizsgáitokat röhögve le lehet tenni. Bezzeg, amikor én 19...-ban/ben egyetemista voltam, csak a zárthelyikhez ennyi szakirodalmat kellett elolvasni: Tipikus szülő/rokon megjegyzés, akiknek már fogalmuk sincs arról, hogy mit kell megtanulnia a mai vizsgázóknak.
7. Minek tanulsz, én bele sem néztem: Ennek nem lenne szabad bedőlni, hiszen vagy nem igaz, vagy, ha igaz, akkor pedig szomorú, hogy valakit ennyire ne érdekeljen az iskola, és joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán mit keres itt az illető. Egyébként, akik ezt hangoztatják, azok közül sokan titokban rengeteget készültek, hogy jó jegyet kapjanak.
8. Már minden vizsgáddal végeztél és ráérsz, ugye: Nagyon idegesítő, amikor a barátok képtelenek felfogni, hogy most ne hívják a vizsgázót moziba, bulizni, kirándulni, mert néhány hétig csak a vizsgái kötik le.
9. Ne panaszkodj, nekünk apáddal két kisgyerek mellett kellett a vizsgákra tanulni: Ezzel egyik szülő sem segít, és gyorsabban sem fog menni a tanulás.
10. Engem szeret a tanár, szóval úgyis átenged: Ez olyan ovis mondat, hiszen azt sugallja, hogy „téged viszont nem szeret bibibí”. Az ilyen hallgatok egyébként nagyon meglepődnek, amikor a tanár megbuktatja őket, és még közli is velük, hogy attól, hogy jóban vannak, még nincs borítékolva az ötös, akkor pedig a felkészült vizsgázó fog jót nevetni a nagyot koppanó társán.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások