A biológiai sokféleség világnapja – május 22.
A biodiverzitás védelmének nemzetközi napja az élővilág sokféleségére, illetve az azt fenyegető veszélyre hívja fel a közvélemény figyelmét.
1992. május 22-én fogadta el az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) konferenciáján a Biológiai Sokféleség Egyezmény szövegét. Az ENSZ 2000-ben nyilvánította május 22-ét a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává. Korábban december 29-éhez kötötték, azonban az év végi ünnepek miatt a nyilvánosság kevesebb figyelmet fordított a biodiverzitásra.
Akkor azt a célt tűzték ki, hogy 2010-re jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét az egész világon. A célkitűzést a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta. Az első Biodiverzitás Napot a New York állambeli Walden-tó környékén nyitották meg.
Az Európai Unió célja az eredeti célnál nagyobb volt: 2010-ig megállítani kívánta a biológiai sokféleség csökkenését.
Magyarországon 2005-ben először e világnapról a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Azóta több vidéki település csatlakozott a rendezvényhez.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön honlapot üzemeltet a kérdésről. Tápiószelén Növényi Diverzitás Központ is működik, amely a mai napon gazdag programmal várja a szakembereket és az érdeklődőket. Május 23. és 25. között pedig Gödöllőn rendeznek programokat a világnap jegyében.
Weisz Fanni az év állatával, egy európai vidrával
A biodiverzitás napján hirdettek eredményt az év magyarországi állata versenyen, amelyet a WWF (World Wildlife Fund), a Természetvédelmi Világalap Magyarország hirdetett. Három őshonos állatfajra lehetett szavazni, az európai vidrára, a fekete gólyára és egy halra, a halványfoltú küllőre. A szavazatok többségét jelentő 63%-ot az európai vidra kapta, így ez az állatfaj lett az év állata 2013-ban Magyarországon. A verseny célja, hogy felhívják a figyelmet a természetben előforduló fajok védelmére és az ökológiai egyensúly megóvásának fontosságára.
Idén különösen a Mohács melletti Szabadság-sziget élőhelye került az érdeklődés homlokterébe. A ritka madarak és halfajoknak élőhelyet nyújtó területet a Duna-mellékág egyik keresztgátja miatt évtizedek óta nem kap megfelelő vízutánpótlást. Egy civil természetvédelmi szervezet 2009-ben kezdte el a terület rehabilitációját, amely várhatóan ez év végére befejeződik.
A programok, események remélhetőleg segítik az emberekben azt tudatosítani, mennyire fontos az élővilág változatosságának megőrzése.
www.biodiv.hu, www.delmagyar.hu
1992. május 22-én fogadta el az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) konferenciáján a Biológiai Sokféleség Egyezmény szövegét. Az ENSZ 2000-ben nyilvánította május 22-ét a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává.
Akkor azt a célt tűzték ki, hogy 2010-re jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét az egész világon. A célkitűzést a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta. Az első Biodiverzitás Napot a New York állambeli Walden-tó környékén nyitották meg.
Az Európai Unió célja az eredeti célnál nagyobb volt: 2010-ig megállítani kívánta a biológiai sokféleség csökkenését.
Magyarországon 2005-ben először e világnapról a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Azóta több vidéki település csatlakozott a rendezvényhez.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön honlapot üzemeltet a kérdésről. Tápiószelén Növényi Diverzitás Központ is működik, amely a mai napon gazdag programmal várja a szakembereket és az érdeklődőket. Május 23. és 25. között pedig Gödöllőn rendeznek programokat a világnap jegyében.
Weisz Fanni az év állatával, egy európai vidrávalA biodiverzitás napján hirdettek eredményt az év magyarországi állata versenyen, amelyet a WWF (World Wildlife Fund), a Természetvédelmi Világalap Magyarország hirdetett. Három őshonos állatfajra lehetett szavazni, az európai vidrára, a fekete gólyára és egy halra, a halványfoltú küllőre. A szavazatok többségét jelentő 63%-ot az európai vidra kapta, így ez az állatfaj lett az év állata 2013-ban Magyarországon. A verseny célja, hogy felhívják a figyelmet a természetben előforduló fajok védelmére és az ökológiai egyensúly megóvásának fontosságára.
Idén különösen a Mohács melletti Szabadság-sziget élőhelye került az érdeklődés homlokterébe. A ritka madarak és halfajoknak élőhelyet nyújtó területet a Duna-mellékág egyik keresztgátja miatt évtizedek óta nem kap megfelelő vízutánpótlást. Egy civil természetvédelmi szervezet 2009-ben kezdte el a terület rehabilitációját, amely várhatóan ez év végére befejeződik.
A programok, események remélhetőleg segítik az emberekben azt tudatosítani, mennyire fontos az élővilág változatosságának megőrzése.
www.biodiv.hu, www.delmagyar.hu
Hozzászólások